Nagyon régóta érlelődnek már bennem azok a gondolatok, amiket ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem a modern kori magyar találmányok egy részéről. Időről-időre szét szoktam nézni az Internet zavarosában, hátha találok valami friss információt, az általam figyelemmel követett világmegváltónak gondolt, magyar projektekről. A kép lehangoló: rendszerint üres mellébeszélésen kívül semmit nem találok róluk. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem azokat a világmegváltó magyar találmányokat, amelyekből nem lett semmi és jó eséllyel nem is lesz soha semmi, hiszen feltalálójuk sok esetben nemes egyszerűséggel átvert minket. Húzzák a mézesmadzagot, miközben érdemi előrelépés nem történik, és itt szintén nem kell vizionálni a csúnya, gonosz olajvállalatokat, az Illuminátus Elitet/szabadkőműves kormányt/háttér hatalmat, mindössze arról van szó, hogy pusztán az ígéreteiknek bedőltünk, ők pedig átvertek minket.
Közös vonások
Az itt felsorolt összes feltaláló mutat közös vonásokat, amelyek alapján akár a jövőben is könnyedén kiszűrhetjük a csalókat, a kóklereket, az olyanokat, akik megint valami hülyeséget kívánnak megetetni velünk.
- Mindenki nagyot álmodik. Nyugodtan kételkedjünk, mikor ilyeneket olvasunk: „egy csapásra vezetőhatalom leszünk”, „X ezer munkahely (X>=10) teremtődik ezáltal”, „megszűnik a munkanélküliség (ami eleve hülyeség)”, „megszűnik a külföldi energiafüggőség” stb. Az ilyen nagy elánnal beharangozott találmányok rendszerint csúfosat buknak.
- Magyarkodás. Minden feltaláló, hatni próbál a magyar öntudatra, az érzelmekre, azáltal, hogy erőlteti a találmány magyar mi voltát. „Csak Magyarországon fogjuk gyártani, csak magyar alapanyagokból, nem kell a mocskos külföldiek pénze!”- ismerős? Másik példa: „egyébként pedig ha magyar vagy, vagy annak érzed magad, akkor bízz bennem, csak én tudom megcsinálni Mo-n azt amit mások annyira karnak. Ha nem annak érzed magad, akkor ne is beszéljünk róla többet...” – egy komment a Bontino autó fejlesztőjétől. Elvárják, hogy csak azért, mert ők is magyarok, higgyünk nekik, de ez nem így működik.
- Magyarázkodás. Amikor nem úgy alakulnak a dolgok, akkor általában a csúnya lobbira hivatkoznak, mint elnyomó hatalomra, arra, hogy nem támogatja őket senki, csak a MAGYAR emberek egy szűk csoportja. Még a jobbik eset, mikor magyarázkodnak, de van úgy, hogy egyszerűen csak eltűnnek.
Egely György
Egely-t gondolom, senkinek nem kell bemutatnom, mert minden valamirevaló Internet-felhasználó belefuthatott már a nevébe, és olvashatott tőle legalább egy cikket, vagy láthatott egy vele készült interjút. Ő amolyan celeb az áltudományokkal és parajelenségekkel foglalkozó műsoroknál. Igen szándékosan használtam a celeb szót, a celeb definíciója ugyanis nálam az, hogy nem csinál semmit, mégis mindig ott van. Egely akár korszakalkotó zseni is lehetett volna, ha magyarázatai, áltudományos hablatyolásai nem sántítanának annyira. Lassan 20 éve próbál betörni az autópiacra vízhajtású autójával, de emellett otthonában modern kori alkímiásat is játszadozik, közben könyveket ír, és arról szomorkodik a világnak, hogy mennyire meggátolja őt az olajlobbi a fejlesztésekben. Szinte elképzelem, ahogy rettegésben tölti mindennapjait. Gyakran érvel azzal is, hogy találmányai a tudomány hatókörén kívülre esnek és ezért próbálják elhallgattatni őt.
Egely a nagy elnyomás ellenére mégis jól megél a könyvírásból és haknikból, nem kell őt félteni. Ja és persze a vitalitásmérőjéből is szép summát kap, ami nem más, mint egy méregdrága gyerekjáték. Egyszer már készítettem vele kapcsolatban egy linkgyűjteményt, nem is kívánok vele többet foglalkozni. Egely György az én szememben egyértelműen hiteltelen lett az évek során, pedig korábban még én is bedőltem neki.
Györgyi Viktor
Talán kevésbé ismert úriember Györgyi Viktor neve, aki „világszabadalmat” nyújtott be a függőleges tengelyű szélturbinára. Óriási öngólok sorozatát követte el bejelentésében. Először is olyan, hogy világszabadalom nem létezik, tehát a jövőben, ha ilyet hallotok kételkedjetek bátran. A jelenlegi szabályozás szerint, az Európai Unión belül ugyanis valóban elegendő egy tagországban bejegyeztetni a szabadalmat, de az EU-n kívül minden országban, külön-külön kell ezt megtenni. Illetve felgyorsítható a szabadalmi eljárás a PCT eljárással, amely a világ iparilag fejlettebb országait tömöríti, de itt is országonként végig kell zongorázni a szabadalmi eljárás procedúráját. Bővebben itt olvashattok róla.
Újabb öngól volt a BME Áramlástan Tanszékére hivatkozni írásában, az ugyanis közleményben határolódott el Györgyi Viktortól.
Harmadik öngól maga a függőleges tengelyű szélkerék világszenzációként történő beállítása volt. A függőleges tengelyű szélturbinák egyidősek, ha nem régebbiek a jelenleg is használt, vízszintes tengelyű, háromlapátos szélturbinákkal, viszont mégsem olyan elterjedtek. Azok, akik 1) lusták keresni a neten 2) nem járatosak a műszaki dolgokban, könnyen összeesküvést sejthetnek a háttérben, holott erről szó sincs.
Mindkét szélturbinának megvannak az előnyei és hátrányai. A függőleges tengelyű szélgenerátoroknál gyakori érv, hogy hangtalan és rezonanciamentes a működése. Ez teljes mértékben így is van. A vízszintes tengelyű, háromlapátos szélturbinákhoz képest jóval kisebb a zajkibocsátása, ez azonban hátrányt is jelent a függőleges tengelyű szélgenerátornál. Azt kell megnéznünk, hogy miért bocsát ki kevesebb zajt a függőleges tengelyű szélgenerátor.
Minden tereptárgy, ami a szél útjába kerül óhatatlanul is kisebb vagy nagyobb zajt kelt: a levelek zörögni kezdeni, a fák susogni, és a betonfalaknál szinte süvít a levegő. A kisebb zajkibocsátás a függőleges tengelyű szélgenerátornál azt is jelenti, hogy összességében kisebb felületen érintkezik a levegővel, mint vízszintes tengelyű társa. Ebből pedig az következik, hogy hatásfoka jócskán elmarad a háromlapátos változattól. Így tehát ipari méretekben nem éri meg a függőleges tengelyű szélgenerátor alkalmazása, de otthoni szinten tökéletes. Hogy miért? Viszonylag olcsón megúszható (inverterrel, generátorral és a szükséges anyaggal számolva durván 70-100ezer forint), egyszerű szerkezet, amit egy barkácsolni vágyó ember is könnyen össze tud rakni. Szomszédom például épített is magának egyet. Másrészt mivel kisebb széllökéstől is beindul, igaz ekkor még alig termel áramot, így olyan helyekre is telepíthető, ami viszonylag jól beépített, de ekkor hatásfoka is romlik. Újabb érv mellette, hogy a tartóoszlop magassága miatt nem kell engedélyt kérni az építtetésre. Összességében tehát a függőleges tengelyű szélgenerátoroknak is van létjogosultságuk, ezt senki sem tagadja, de nem ipari méretű alkalmazás esetén.
Horváth Sándor László
A Bontino autóról még tavaly tettem közzé egy bejegyzést, azóta töröltem, amiben azt írtam, hogy Horváth Sándor László megelégelte a magyar bürokrácia tökölését és inkább Ausztriába/Németországba költözteti a cégét, hogy őt idézzem: „Ennyi gazemberséget már nem lehet elviselni.” Akkor kezdtem el levelezni Tigris-sel, aki szkeptikus volt a Bontino-val kapcsolatban és valóban ő volt az, aki felnyitotta kicsit a csipás szememet. Ekkor még nem írtam le magamban, a magyar, elektromos kisautót, de az elmúlt 1 év, sajnos Tigrist kezdi igazolni. Horváth Sándor László nem csinál semmit, csak ígérget, és erre már több helyen is felfigyeltek. Íme néhány bejegyzése egy fórumból, ahol érdemes szétnézegetni, szépen hülyíti a népet a süketelésével.
2012. február 1. - 23:20: (..) „Megerősítettük a külföldi érdekeltségeinket, céget alapítottunk Ausztria után Németországban és ott vagyunk Bulgáriában is. Előkészítettük az inváziót Mongóliában és Litvániában. „ –
komolyan, mégis mi keresnivalója lenne az elektromos autóknak Mongóliában? Ez egy vicc. Indoklása szerint Ulánbátort céloznák meg, mert szmogos, de akkor kérdem én, miért nem Pekinget, New York-ot vagy más metropoliszt, miért Ulánbátort?
2012. február 1. - 23:07: „A késlekedés oka nem más, mint a saját erőből történő fejlesztés. Ez Magyarországon gyalázattal ér fel, de ne csodálkozzunk, ez az ország nem a feltalálókat, fejlesztőket vagy éppen a zseniket hozza helyzetbe, hanem a haverokat és a multikat.”
Még ha bizonyos értelemben egyet is értek ezzel a hozzászólással, azért ne felejtsük el, hogy egy befektető egy teljesen életképtelen konstrukcióba nem fog pénzt invesztálni. A Brixxon cég 2007-es megalapulása óta semmilyen pozitívumot nem tudott felmutatni a befektetői felé, így nem is csoda, ha nem tolonganak az ajtójuk előtt.
2012. február 1. - 23:07: „2012. májusában, a cég megalapításának 5 éves évfordulóján megkezdődik az értékesítés.”
Igen jól olvastátok, május óta már kapni lehetne Magyarországon a Bontino-t de semmi. Ugyanezt a májusi időpontot jelölte meg szinte minden évben Horváth Sándor László, hogy most már tényleg jönni fog a világmegváltó magyar kisautó, de eddig még mindig nem jött.
Ennél a videónál is érdemes mazsolázgatni a kommentek között, MrLordofearth néven kommentelt Horváth Sándor László.
A weboldal igényes, vannak képek, fotók, videók, angol nyelvű leírások, minden mi szem-szájnak ingere, de jól látható, hogy ebbe több energiát fektettek, mint az autóba. Néha elviszi a félvért sétáltatni, hogy kapjon némi levegőt, de körülbelül ennyi a nagy innováció. A Bontino véleményem szerint egy teljesen életképtelen konstrukció, akárcsak anno az Alma vagy a Puli autók. A design csapnivaló, nem szerethető, nincs semmi technikai innováció benne, az ára nagyon borsos. Hivatalos szervek még be sem vizsgálták az autót, tehát az autó hatótávolságát, és egyéb műszaki adatait nyugodtan kezelhetjük megalapozatlannak. Tigris összeállításában olvastam, hogy 2011-ben már a törésteszten is el akarták indítani, ami azért vicc, mert jól láthatóan az autónak nincsenek ajtói, tehát oldalvédelem zéró, ez pedig egyértelmű bukást jelent a törésteszten.
Horváth Úrnak ideje lenne belátni, hogy a Bontino konstrukciója felett eljárt az idő, és teljesen felesleges már a magyarokat hitegetni a világmegváltó elektromos kisautójával. Tartsa meg magának szépen az elkészült néhány Bontino-t, amiket mint véres kardot hordozgatott körbe mindenütt, de nekünk ez nem kell. Köszönjük.
Spanyol Zoltán
Nem volt szándékos, de végül is Egely Györggyel szép kis keretet alkot Spanyol Zoltán, aki a vízenergiát próbálta megkajáltatni a hazai emberekkel, nem kevés sikerrel sajnos. Szándékosan nem használom a gróf előnevet, ugyanis 1) nem érdemli meg a tiszteletet 2) nem is gróf, ezt csak ő használja. Gondolom mindenki látta már az alábbi videót, amelyben egy mezei plazmavágóval demonstrálná elmélete működését.
Dr. Földes István, az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének (KFKI) fizikusa szerint szemfényvesztéssel állunk szemben:
"Spanyol úr azt mondja ilyenkor, hogy meggyulladt a hideg víz, és plazmává, gőzzé vált, vagyis hangsúlyozottan a víz elégetésével kíván energiát nyerni. Valójában persze a víz nem ég el, hanem melegítés hatására a folyékony víz gõzzé válik, további melegítésre a vízmolekulák szétbomlanak, az atomok ionizálódnak, azaz igen sok hõ hatására pozitív ionokból és negatív elektronokból álló keverék, plazma keletkezik a plazmavágóban, mégpedig a hálózati áram hatására. Vagyis az eszköz nem termeli, hanem fogyasztja az áramot."
További olvasnivalók Spanyol Zoltánnal kapcsolatban:
http://kuruc.info/r/9/4613/
http://hvg.hu/Tudomany/20060503vizuzemu
http://www.aquanet.fw.hu/szoveg/erdekessegek.htm
vilagnezet.blog.hu/2011/03/03/grof_spanyol_zoltan_vizautoja
