Facebook oldaldoboz

További oldalaim



Címkék

#selfie (2) 18+ (1) 2012 (1) 444.hu (1) 9/11 (3) acélgyapot (1) adathalászat (1) afrika (1) agy (5) agymenés (1) ajánló (1) aktuális (1) akupunktúra (2) alan rickman (1) albert einstein (1) álhír (55) alien (2) alkohol (1) állat (28) allergia (1) alternatív gyógyászat (6) áltudomány (7) alufóliasisak (1) ancient alien (1) antikonteó (1) antiwax (1) apokalipszis (1) apollo-20 (1) apple (2) áprilisi tréfa (3) árpádsáv (1) asztrológia (1) asztronauta (1) atom (3) atomerőmű (2) átverés (92) autizmus (1) autó (5) autocorrect (1) b17 (1) babona (1) baktérium (1) banán (1) barackmag (1) baromság (2) beiktatás (1) bejelentés (2) benzin (1) betiltott (1) bevándorlás (1) bicikli (1) bigfoot (1) big pharma (1) bizarr (3) blikk (1) blog (1) bolygó (1) bullshit (1) bulvár (1) büntetés (1) cápa (1) celeb (1) cgi (2) charles darwin (1) chemtrail (3) chia mag (1) chip (1) ciki (2) cikk (39) citrom (1) conspiracy (1) creepypasta (1) csak részben igaz (1) csillagászat (2) csillagok (1) csoda (2) csodaszer (4) daily mail (1) david bowie (1) délibáb (1) desinformation (2) dinoszauruszok (1) discovery (1) donald trump (1) ebola (2) egészség (35) elektroszmog (2) élelem (1) elgondolkodtató (2) elmélet (1) élmény (1) élő videó (1) ember (138) emlék (2) emlékezet (2) energiaital (1) érdekes (7) érdekesség (6) érettségi (1) észak-korea (1) európai unió (1) ezo (1) facebook (67) falcon-9 (1) farkas (1) fata morgana (1) félreértés (2) félremagyarázás (1) félretájékoztatás (1) fiatalság (1) film (3) fluorid (1) foci (1) fogkrém (2) fogyasztás (1) fóka (1) föld (3) földközel (1) földrengés (1) folyamatábra (1) forrásvíz (1) fotó (71) frenológia (1) (1) fukushima (4) fűtés (1) gallium (1) gameplay (1) gáz (1) génmódosítás (2) geoengineering (1) george lucas (1) gmo (1) gondolat (1) google (2) gördeszka (1) grafológia (2) graviola (1) gravitáció (1) guyfi (1) gyártás (1) gyerek (2) gyertya (1) gyógyászat (5) gyógyítás (3) gyógymód (3) gyűlöletkeltés (1) gyümölcs (1) haarp (2) hadsereg (1) hal (1) halál (2) halálhír (3) hamburger (2) hang (1) hangya (2) haszontalan tények (1) hatástalan (1) hazugság (3) hejesírás (1) hihetetlen (2) hír (12) hiszékenység (8) hit (3) hiteltelen (1) (2) hoax (120) hold (5) holisztikus (1) hollywood (1) homeopátia (9) homoszexualitás (1) honfoglalás (1) horoszkóp (2) hó és jég (1) humbug (2) idegenek (5) idézet (3) időjárás (2) időutazás (2) igaz (1) ikertornyok (1) illumicorp (1) illuminátusok (1) illúziók (1) india (2) informatika (1) ingyen energia (2) insomnia (1) instagram (2) intelligens tervezettség (1) interjú (2) internet (158) ios (1) iphone (1) íráselemzés (1) isis (1) iskola (1) iss (1) iszlám (1) ivóvíz (1) iwiw (1) i fucking love science (1) jamie oliver (1) japán (2) járvány (2) játék (1) jeti (1) jézus (1) jóslat (2) jövő (1) kacsa (1) kairó (1) kalapács (1) kamu (115) kanada (1) kánikula (1) kannabisz (1) kannibalizmus (1) karácsony (1) katonaság (1) kémia (2) kemofóbia (1) kemoterápia (1) kép (6) keresztény (1) keshe (1) kígyó (1) kína (3) kísérlet (5) kivetítő (1) kókuszzsír (1) kóla (2) konteó (47) könyv (3) kórház (1) körlevél (11) kormány (1) korrigálás (1) kövek (1) közösségi média (2) kreacionizmus (1) kuruzslás (1) kutatás (6) kutya (5) kvantumfizika (2) lánclevél (5) lárva (1) legenda (29) lemmy (1) lények (1) levitáció (1) lincoln (1) link (2) live (2) locsolás (1) london (2) lovasság (1) lúgosítás (1) macska (1) madár (1) mágnes (1) magyar (17) maja (1) majdnem ingyen energia de mégsem (1) majom (1) malac (1) manipulálás (2) margarin (1) marketing (1) mars (2) matek (1) mcdonalds (3) mclaren (1) mecset (1) média (3) medúza (1) megfázás (1) meghökkentő (1) megtörtént (2) méh (1) meme (1) memória (1) méreg (4) méregtelenítés (2) mérgezés (1) mexikó (1) méz (1) micheal jackson (1) mikró (2) misinformation (1) mítosz (1) mobiltelefon (2) mocumentary (1) morbid (1) műanyag (2) múlt (26) muszlim (1) művészet (1) myth busted (1) náci (1) nagylábú (1) nap (1) napfelkete (1) napkutya (1) nasa (2) national geographic (1) natural news (4) nemesítés (1) nem baki (1) népi gyógymódok (1) nessie (2) ne küldd tovább (1) ne vedd komolyan (2) nibiru (3) nők (2) norbi update (1) nostradamus (1) növény (3) növénytermesztés (2) növényvédelem (1) nyár (1) nyugi (1) oktatás (1) olimpia (1) oltásellenesség (1) olvasnivaló (9) optikai csalódás (1) óriás csontvázak (2) oroszország (2) orvoslás (2) ősi (1) összeesküvés (28) összeesküvés elmélet (33) paleoasztronautika (1) pap (1) pápa (1) para (2) paramagnetic painting (1) paranoid (1) paranormál (5) pareidolia (2) parlagfű (1) paródia (1) pataky attila (2) paul newman (1) penész (1) péntek 13 (1) pénz (2) pet (1) photoshop (21) piramis (4) piramisok (3) plágium (1) planet-x (2) pók (2) poligráf (1) pólus (1) pólusváltás (1) pornó (1) porszívó (1) programozás (1) pszichológia (9) puli (1) quinoa (1) rádió (1) radioaktív (2) rák (18) rakéta (1) rasszizmus (1) reakció (1) reddit (1) reflexológia (1) rejtély (24) reklám (3) rembrandt (1) rémhír (2) rémtörténet (1) rendőrség (1) repülő (1) repülőgép (5) részigazság (1) rezsi (1) rezsidémon (2) rfid (1) robot (1) rómaiak (1) rossz tudomány (3) router (1) saláta (1) sárkány (1) sas (2) sav (1) sellő (2) sör (1) sos (1) space-x (1) spórolás (2) star wars (2) steve jobs (1) sugárzás (3) számítógép (2) szarkofág (1) szatíra (1) széchenyi (1) szellem (1) szendvics (1) szex (5) szfinx (1) színváltós (1) szocsi (1) szódabikarbóna (1) szólásszabadság (1) szörny (1) szörnyű (1) szubliminális üzenetek (1) tabletta (1) találmány (2) tanulmány (6) táplálkozás (1) tartósítószer (1) technika (5) tej (1) telefon (1) teleportáció (1) televízió (2) templom (3) templomosok (1) tény (2) terhesség (2) természer (2) természet (26) teszt (2) tévé (1) tévedés (3) tévhit (50) tiltás (1) tiltott régészet (2) tippek (1) tolvaj (1) törlés (1) történelem (2) trója (1) trükk (1) trump (1) tudatlanság (1) tudatváltás (1) tudomány (5) túlélés (1) tündér (2) tüsszentés (2) tűz (1) twitter (3) ufó (29) újságírás (1) űr (2) űrállomás (1) urban legend (2) űrhajó (2) űrruha (1) usa (2) üzemanyag (1) vaj (1) vallás (3) vámpír (1) város (1) városi legenda (5) védőoltás (4) védőoltásellenesség (3) vélemény (1) vicc (6) vicces (9) videó (60) videoshop (2) világűr (18) világvége (9) villany (1) villanyóra (1) vírus (1) vírusmarketing (8) vírusvideó (4) víurs (1) víz (2) vonat (1) weboldal (1) wifi (1) wikipédia (2) wtc (1) youtube (4) zöldség (1) zombi (2) Címkefelhő

Hogyan szűrjük ki a rossz tudományt?

A compoundchem.com összeállított egy 12 pontból álló listát, aminek segítségével kiszűrhetjük a rossz tudományt. Ezt a listát fordítottam le nektek és egészítettem ki pár saját gondolattal, magyarázattal.

Mi a rossz tudomány?
Az angolul sokkal jobban hangzó "bad science" kifejezés gyakorlatilag magábafoglalja az áltudományt, a pszeudotudományt és gyakorlatilag minden olyan tudományt illetve állítást, amelyek első (de sokszor második) pillantásra is tudományosnak tűnnek, miközben borzasztóan elavultak, tévesek vagy megtévesztőek. Kicsit egyszerűbben: tudományos módszereket alkalmaznak, de megtévesztő módon.

1. Szenzációhajhász szalagcímek
bad-science-bananas1.jpg
A cikkek szalagcímeinek lehetőleg figyelemfelkeltőnek kell lenniük, ez az újságíró tanfolyamok első leckéje. Ezzel elérik, hogy az átlagolvasó is rákattintson. Jó esetben csak leegyszerűsítik a kutatás/cikk témáját. Rossz esetben teljesen félretájékoztatnak.

2. Félreértelmezett eredmények
A cikkek sok esetben félreértelmezik és erősen torzítják a kutatások eredményeit a jobb, eladhatóbb sztori érdekében, vagy pusztán csak félreértésből adódóan. Lehetőség szerint mindig olvassuk el az eredeti kutatást, vagy annak kivonatát, amelyek minden esetben elérhetőek a komolyabb adatbázisokból. Erre egyik jó példa a gravioláról szóló cikkek. A Naturahírek (és sok más weboldal is természetesen) tényként közölte, hogy 10.000-szer erősebb a kemoterápiánál és nem volt rest az eredeti kutatást is belinkelni a cikkbe, csakhogy a kutatás egyáltalán nem azokat a megállapításokat tartalmazta, mint a szenzációhajhász cikkük. Szinte minden rákgyógyító csodaszernél hasonló a helyzet. Adott egy laboratóriumi körülmények között kecsegtető eredménnyel szolgáló kísérlet, és azonnal úgy állítják be egyesek, hogy az már egy működő, használható rákterápia, amit a csúnya-gonosz-orvostudomány/gyógyszerlobbi eltitkol, pedig ezekben az esetekben helytelen következtetéseket vonnak le az in vintro kísérletekből.

3. Összeférhetetlenség
Rengeteg cég, vagy ilyen-olyan szervezet bíz meg tudósokat nem kevés pénzért, hogy végezzenek el bizonyos kutatásokat. Persze érvelési hiba lenne, ha pusztán azért sepernénk félre egy kutatást, mert mondjuk valamelyik nagy olajipari cég pénzelte a kutatást, mindenesetre ilyenkor a tanulmányt érdemes tüzetesebben is átnézni, mivel az eredmények súlyosan torzulhatnak az anyagi és személyes érdekek miatt. Jó példa erre az a  tanulmány, mely szerint a globális felmelegedéssel csak nyerhetünk.

Az olajmilliárdos Koch testvérek, szénipari lobbisták, és anonim támogatók által pénzelt, klímaszkepticizmusáról ismert chichagói Heartland Institute szerint azonban az éghajlatváltozás egyszerűen nem létezik, de ha igen, akkor is jobban járunk vele.

Az pedig nonszensz, és teljesen tudománytalan, hogy egy borsót az emberhez hasonlítják.

A Heartland kísérleteiben, extrém koncentrációjú szén-dioxid mellett a borsók jóval gyorsabban csíráztak ki. Akkor ez az embereknek is csak jobb lehet. És "egy kis felmelegedés sem fog megártani a bolygónak" - fogalmaz Joseph Bast, a Heartland vezetője.

4. Ok-okozati összefüggés
Attól, hogy látszólag két adat kapcsolatban áll egymással (korrelál), még nem kell feltételeznünk közöttük ok-okozati összefüggést. Erre két példát tudok felmutatni, mindkettő vicc ugyan, de jól rávilágít a lényegre.
Az első diagram szerint az eladott természetes élelmiszerek mennyiségével arányosan nőtt az autista emberek száma. A hiba itt az, hogy nem számol a természetes népesség növekedéssel (több eladott élelmiszer), az élelmiszerek árának növekedésével, valamint a jobb diagnosztikai módszerekkel (autizmus felismerése és kezelése), stb.
Autism-Organic.pngA másik, közkedvelt ábra szerint az 1800-as évektől kezdve a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan nőtt, míg a kalózok száma fokozatosan csökkent, azonban a kettő között semmi kapcsolat nincs, hiszen a több kalóz nem lassítja a globális felmelegedést.
PiratesVsTemp.png
Ezen a weboldalon pedig további 20, vicces korrelációt találhattok.

5. Spekulatív nyelvhasználat
Ha egy kutatásban a "lehet", "lehetséges", "talán" szavak feltűnően sokszor szerepelnek, akkor érdemes figyelmesebbnek lenni, mivel a kutatási eredmények nem biztos, hogy megállnak a lábukon.

6. Kis létszámú minta
Ha egy kutatást csak kis létszámú mintán végeztek el, azt érdemes kétkedve fogadni. Mikortól számít egy minta kicsinek? Nos általánosságban nehéz meghatározni, de azért érezzük, hogy 10-20-30 ember nem egy óriási létszám. Erre példa sok, homeopátiát egyértelműen pozitívan beállító kísérlet. Miért baj a kis létszámú minta? Egyrészt nem biztos, hogy elegendő adat érkezik a kísérletből, nem biztos, hogy sikerül megfelelően randomizálni a kísérleteket, a különbségek nem biztos, hogy annyira eltűnnek, mint egy nagyobb csoportnál, és az egyéb befolyásoló tényezők sem csökkennek le annyira, hogy ne zavarják meg a kísérlet eredményeit. Persze kis létszámú mintával is lehet kísérletezni, és lehet bizonyítani egy feltevésünket vagy annak ellenkezőjét, de ilyenkor mindig újabb, általában nagyobb mintán elvégzett kísérletet kell végrehajtani.

7. Nem reprezentatív minta
A humán kísérleteket általában megpróbálják úgy elvégezni, hogy a kiválasztott egyén, csoport minél inkább reprezentálja a vizsgált célcsoportot vagy a népességet. Ha ez nem történik meg, akkor torzulás lehet az eredményekben.

8. Kontrollcsoport hiánya
Klinikai teszteknél a vizsgált csoport eredményeit egy kontrollcsoport eredményeivel hasonlítják össze, és ez alapján vonnak le következtetéseket. A két csoportot véletlenszerűen válogatják össze, így a legtöbbször valóban csak abban különböznek egymástól, amit vizsgálni szeretnének. Számtalan ilyen példát lehetne sorolni, gyakorlatilag az összes gyógyszer kísérlet idesorolható, amikor vagy azt vizsgálják, hogy a placebo-nál, vagy a már meglévő kezeléseknél jobb-e a vizsgált gyógyszer, kezelés.

9. Vakteszt hiánya
double-blind.jpgHa a kísérlet nem volt vak, vagy kettős vak, akkor nem lehet elfogadni az eredményeket, és mindenképp szükséges a felülvizsgálat. A vakteszt során megpróbálják kizárni a várakozásokat és az elfogultságot. Manapság, főleg gyógyszerek hatásosságát vizsgáló kutatásoknál a kettős vak tesztet használják. Ennek lényege, hogy sem a kísérlet alanya, sem a kísérlet alanyával kapcsolatba kerülő személy (általában orvos) nem tudja, hogy melyik csoportba (kontrollcsoport vagy vizsgált csoport) kerül a beteg. Ez miért fontos? Képzeljük el, hogy az orvos tudja, hogy a betege a kontrollcsoportba fog kerülni, így hatástalan, placebot ad a betegének. A testbeszéde, hanglejtése, szóhasználata elárulhatja ezt a betegnek, aki tudat alatt veszi ezeket a jeleket és így nem maximalizálódik a placebo-hatás, és sokkal rosszabb eredmények születnek. Ez pedig oda vezethet, hogy a gyógyszert hatásosnak minősítik, miközben elképzelhető, hogy nem jobb, mint a placebo, vagy még akár rosszabb is annál.
Azonban meg kell jegyezni, hogy a vak vagy kettős vak teszt nem mindig kivitelezhető, és nem is mindig etikus.

10. Mazsolázás
Súlyos hiba, ha a kísérlet eredményei között mazsolázgat (szemezget, csemegézik) a szerző, angolul ezt cherry picking-nek nevezik. A mazsolázás során csak a számunkra kedvező adatokat vesszük figyelembe, a többiről megfeledkezünk. A mazsolázás egyik példája a wifi routeres kísérlet. Itt valójában két kísérletet végeztek el, de csak a második eredményét vették figyelembe.

11. Nem megismételhető kísérlet, nem reprodukálható eredmény
Ha egy kísérletet nem lehet megismételni, vagy ugyanazokkal a feltételek mellett, nem lehet reprodukálni az eredményt, az szintén egy intő jel lehet, hogy rossz tudománnyal van dolgunk.

12. Publikációk és idézetek
A nevesebb magazinokban megjelenő kutatások is lehetnek hibásak, hiába mennek át a peer-review folyamatán. Valamint azért, mert egy publikációt sokszor idéznek, még nem garancia a minőségre.

süti beállítások módosítása