Néhányszor már megkaptam azt, hogy én ún. „fotel szkeptikus” vagyok, aki semmi mást nem csinál, minthogy a Google-be beüt néhány varázsszót, és megállapítja, hogy ez vagy az bizony baromság. Amikor a Szkeptikus Társaság Facebook csoportjában megpillantottam, hogy az egyik tag belinkelte a KINOKI méregtelenítő tapaszok, egyik webshop-os ajánlatát, úgy gondoltam, hogy talán most alkalmam nyílik egy kis kísérletezgetésre, és nem csak a fotel és Google kényelméből írni egy bejegyzést. Maga az áru nem túl megfizethetetlen, elég sokat is kapok ahhoz, hogy próbára tegyem (10 darabos kiszerelésben), és amint megláttam, fejemben már vázolódott is egy elvégezhető kísérlet, így hát gondoltam, miért is ne tehetnék ezzel egy próbát? Végül egy másik webshopban szereztem be 990Ft-ért, mert az eredeti belinkelten nem restelltek 2590Ft-ot elkérni, egy olyan tapaszért, amit még a gyógynövény boltokban is csak 1890Ft-ért árulnak.

A csoportba belinkelt webshop komolysága mellesleg erősen megkérdőjeleződött bennem a tört magyar nyelven írt emailek és válaszok, valamint a rettentően hiányos adatok, és rengeteg nem működő link miatt. Nyilvánosan persze nem szeretnék vádaskodni, mert attól, hogy nem beszélni magyar, és a weboldalra is ráférne egy erős rovarirtás (bugfix), attól még a kiszolgálás, és maga a működés lehet kifogástalan, ahogy azt a webshop Facebook oldalára beírók bizonyítják. Mindenesetre álljon itt az ajánlat tört magyar leírása, főleg a felsorolás utáni két bekezdés szövege eléggé Google Translate szagú.

KINOKI foltok hatékonyan eltávolítják a mérgező anyagokat a szervezetből:

•        nyugtatók és stresszoldók 
•        erősítik az immunrendszert 
•        javítják a hangulatot és adnak energiát

KINOKI tapaszokat alvás közben kell viselni, miközben az Ön szervezete pihen. Talpok érzékenység szerint a második helyen vannak - közvetlenül a szív után. Mivel a szervezet védi magát, a méreganyagokat küldi távol a szívtő – szóval a talpokhoz.
A gyógynövények és egyéb természetes összetevők kombinációja először enyhén megmelegiti és megnyitja akupunktúrás pontokat a talpakon, majd felszívja a szervezetben lévő méreganyagokat.

Méregtelenítés lehetővé teszi, hogy a tesz hatékonyabban elvégzi a funkciókat, ami megfigyelhető a hatékonyabb harcnál a betegség ellen, jobb érzésnél, jó koncentrációnál és erőteljesebb általános egészségi állapotánál.

Na de térjünk vissza bejegyzésem tárgyához a méregtelenítő tapaszokhoz! Magával a méregtelenítéssel nem szeretnék ebben a bejegyzésben foglalkozni, mert akkor a bejegyzés még ennél is sokkal hosszabb lenne, és a téma messzire vinne. Maradjunk egyelőre annyiban, hogy nem vagyok teljesen meggyőződve az alternatív gyógyászatban használt méregtelenítés hatásosságáról.

A kísérletnél [ide kattintva rögtön oda ugorhattok] arra voltam kíváncsi, hogy mi az, ami kiváltja az elszíneződést. Volt egy előzetes feltételezésem, hogy talán a víz az, ami beindíthatja, így első körben erre alapoztam a kísérletet is:
- egy pár tapaszt felhelyezek a talpamra, egy egész estére (mondhatni, ez szolgál kontrollként)
- egy tapaszt sima csapvízbe helyezek egész estére
- egy tapaszt pedig desztillált vízbe rakok egész estére

Ha helyes volt a feltételezésem, akkor:
- a talpamon lévő tapaszok el fognak színeződni
- a sima csapvíznél és a desztillált víznél ugyanolyan, vagy hasonló elszíneződést fogok tapasztalni, mint a talpamon lévőknél

A desztillált vizet csak azért akarom kipróbálni, hogy ne mondhassák a nagy természetgyógyász guruk, hogy a tapasz biztosan a csapvízben lévő szennyeződésre reagált. A desztillált vizet az egyik közeli patikában szereztem be.

Amennyiben nem volt helyes a feltételezésem, akkor:
- a talpamon lévő tapasz el fog színeződni a méreganyagoktól
- a csapvízre, és a desztillált vízre nem fog reagálni a tapasz

A kísérletet úgy végeztem el, hogy este, elalvás előtt a tapaszokat feliratozott műanyag poharakba tettem, majd rájuk öntöttem a folyadékokat, és egy pár tapaszt a talpamra ragasztottam. Este lefekvés előtt dokumentáltam az állapotokat, reggel felkeléskor szintén, így nagyjából azonos ideig voltak kísérletben az egyes minták.

Egy fekete pont rögtön az elején a terméknek, ami kibontás után fogadott: nincs magyar nyelvű leírás és használati útmutató sem a dobozban. Nem tájékoztatnak a hatásokról, és az esetleges mellékhatásokról, ha van neki. Nem írják le, hogyan kell használni, felhelyezni. Vajon felrakhatok magamra egyszerre százat is? Ha a tenyeremre vagy a homlokomra rakom, akkor is fog működni? Ezek nem derülnek ki sajnos, és ennek az útmutatónak a hiánya már önmagában elég nagy probléma szerintem.
Egy másik fekete pont pedig azért jár, hogy a lentebb olvasható összetevők listájában olyan tételek is szerepelnek, amik a dobozon nem, és fordítva. A dobozon például feltüntették a C-vitamint. Ne kérdezzétek, hogy a C-vitamin hogyan tud bőrön keresztül felszívódni, mert én se tudom, de szeretném megtudni. Továbbá negatív ionokat is tartalmaz, amit szintén nem tudom, hogyan tettek bele a tasakba, valamint kukoricakeményítő is szerepel a doboz tetején.

Bár a termékhez nem adnak nyomtatott útmutatót, egy weboldalon megtaláltam egy részletes leírását a KINOKI tapaszoknak, amelyben rengeteg érdekes dolgot (=sületlenséget) lehet olvasni a tapaszok működéséről, az egyes összetevők jelentőségéről, és az egész méregtelenítés handabandáról. Ebből a hosszú leírásból szemezgetnék nektek, tényleg csak a legvadabb dolgokat kiemelve.

„A Kinoki talptapasz az ősi kínai gyógymódok ( reflexológia , az akupunktúra és a gyógymasszázs ) elvén működik kombinálva a mai japán csúcstechnológiával.”

Helyszűke miatt, tényleg csak nagyon-nagyon felületesen térjünk ki az említett kínai gyógymódokra, mivel nem tudok elmenni mellettük szó nélkül. A reflexológia és az akupunktúra az elmúlt évtizedben ugyanis egy eléggé kutatott terület volt, több klinikai tesztet is elvégeztek hatásosságuk kutatására. A reflexológiát teljesen hatástalannak találták, legalábbis nem jobb, mint a placebo. Az akupunktúra egy-két fájdalomtípusnál és rosszullétnél egyelőre úgy néz ki, hogy jobban szerepelt, mint a placebo, de a bizonyítékok gyengék, így még ezt sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni. Azt viszont igen, hogy a legkülönfélébb problémákra (rák, meddőség, reumatikus fájdalmak, migrén,stb.) ajánlott gyógymódok gyakorlatilag semmit se érnek és csupán a placebo hatással operálnak.

A reflexológiával kapcsolatos legfrissebb, 2009-es metaanalízist Edzard Ernst (a Trükk vagy terápia? című könyv társszerzője) végezte el, ezen a linken olvasható. A lényeg: hat nagyobb elektronikus adatbázist fésült át, a reflexológiával végzett randomizált, kontrollált vizsgálatot (RCT=randomised controlled trial) keresve egészen 2009 februári dátumig. Összesen 18 RCT-t talált megfelelőnek, ezek többsége kis létszámú mintán végzett, gyenge besorolásúak a Jadad-skálán. Nem meglepő módon, csak ezek hoztak ki pozitív eredményt, a jobb minőségű vizsgálatok azt állapították meg, hogy nem jobb, mint a placebo.

Könyvében ennél sokkal „durvábban” fogalmaz, gyakorlatilag biológiai képtelenségnek nevezi a reflexológia működési elvét, miszerint a talp vagy a tenyér egyes pontjai belső szervekkel vannak kapcsolatban. Az is sokat elmond, hogy reflexológiai iskolánként eltérőek a térképek, így maguk a reflexológusok se képesek konszenzusra jutni abban, hogy egyes területek mely testrészeknek felelnek meg. Ennek bizonyításához nem is kell mást tenni, mint ezt a galériát, amiben négy, egymástól különböző reflex térképet találhattok. Igaz vannak átfedések, de figyeljük meg, hogy a lábujjak alatti párna résznél egyáltalán nincs egyetértés.

Egyébként így belegondolva, felmerült a kérdés: ha egész nap a talpunkon járunk, akkor nem nyomódnak be „véletlenül” ezek a pontok? Ha azonban ezek csak erős nyomkodásra stimulálódnak, akkor egy tapasz, miként aktiválja ezeket? Ha én reflexológus lennék, akkor már csak emiatt is nekimennék a tapasznak, bármennyire is jó üzlet azt árulni.

Az akupunktúrának Ernst, a könyvében egy egész fejezetet szentel, így az ott tett megállapításokat csak lerövidítve írom le. Ennél a gyógymódnál is majdnem ugyanazt lehet elmondani, mint a reflexológiánál. A rossz minőségű, kontrollcsoport nélküli vizsgálatok általában pozitív eredménnyel zárulnak, ám a jobb minőségű vizsgálatoknál az akupunktúra rendre ugyanúgy teljesít, mint a placebo.

Egy apró érdekesség az akupunktúra, placebo kontrollcsoportos vizsgálatáról. Felmerült a kérdés az akupunktúrát vizsgálni kívánó orvosokban, hogyan tudnák megvizsgálni, hogy az akupunktúra jobb-e, mint a placebo? Erre találták ki, az álakupunktúrát, aminek több változata is van, vagyis többféle képen is kivitelezhető. Az egyik szerint nem szúrják át teljesen a bőrt, így nem érik el a meridiánokat, a másik lehetőség, hogy rossz helyre szúrják a tűt, és van egy érdekes megoldás is, ez az ún. teleszkópos tű (bal oldali fotón), amit Edzard Ernst fejlesztett ki. A tű behatol a bőrbe, enyhe fájdalomérzet keletkezik, amitől a páciens azt gondolhatja, hogy valódi akupunktúrás kezelésen esik át. A tű mivel visszahúzódik a tokba, ezért nem tud megállni a bőrben, ahogy a normál tűk teszik. Ehhez a tű felhelyezéséhez használt segédtokot, amit egyébként a terapeuták is alkalmaznak, nem távolítják el, hanem egy kis ragasztó segítségével a helyén marad. Így nem csak az érzet van meg, hanem a látszat is, hogy valódi akupunktúrás kezelésen esik át a páciens.

Sajnos az akupunktúrát nem lehet kettős vaktesztnek alávetni, mivel az akupunktúrát végző személy tudja, hogy valódi vagy álakupunktúrát alkalmaz-e a páciensen, és a testbeszédével, hanglejtésével elárulhatja ezt, azonban ezek a kísérletek sem hozták meg a pozitív eredményeket. Az akupunktúra hívei persze próbálnak ellenérveket keresni, de nem sok sikerrel. Az egyik ilyen ellenérv szerint, mindegy hogy ál-, vagy valódi akupunktúrát alkalmazunk, a megfelelő pontok, nyomkodásra aktiválódnak. Ez azonban aláássa az akupunktúra elméleti alapjait is, hiszen akkor egy kézfogástól, vagy egy érintéstől is aktiválódnának ezek a pontok. Továbbá teljesen felesleges elmenni egy profi terapeutához, ha otthon is meg tudom keresni magamnak az akupunktúrás pontokat, és addig nyomkodom, amíg el nem múlik a fájdalom.

A kitérő után térjünk vissza még mindig a mondatunkhoz! Zárójeles megjegyzés: Egyébként nem csodálatos, hogy mindössze 20 szóból álló mondatból egész kisregényt lehet írni? Kezdem elhinni, hogy valóban van a nyelvnek valamiféle tömörítő hatása…

Figyeljük meg a mondatban a tipikus szóhasználatot! A múlt tudását, összetevőit vegyíti a modern technikával, hát nem bámulatos? A legérdekesebb az egészben, hogy szinte csak ilyen és ehhez hasonló humbug dolgoknál kerül elő ez a fajta fúzió, pedig ha belegondolunk, elég sok használati tárgyunkra rá lehetne mondani ugyanezt, vagy legalábbis bele tudjuk magyarázni.
A mondatban ugyan még kifejtésre kerül, hogy mi is az ősi ebben a termékben (a működése és összetevői), azonban a modern japán technológia teljes homályba vész. Semmi másra nem tudok gondolni, mint arra, hogy modern, japán gyártócsarnokban csomagolják be a terméket, vagy japán csomagológéppel dolgoznak a termék előállítói.

Ezt a modern kutatások azzal magyarázzák, hogy a szervezetünkben jelenlévő mérgek többségének magasabb a molekulasűrűsége, mint a szív-érrendszerünk más, természetes összetevőjének, ezért ezek a szennyeződések az alsó végtagok felé haladnak.

Micsoda?! A modern kutatások említésénél egyáltalán nem ad linkeket, hivatkozásokat, így nyugodt szívvel feltételezhetem, hogy vagy nincsenek ilyenek, vagy éppenséggel nem ezt állapították meg, vagy egyáltalán nem erről szóltak a kísérletek.
Amit pedig a molekulasűrűségről és a lefelé alsó végtagok felé áramlás ír, eléggé nevetséges. Hosszan kellett gondolkodnom és elképzelnem, ahogy a szervezetemben lévő toxinok ugyanúgy rakódnak egymásra, mint mondjuk a különböző sűrűségű anyagrétegek.
De aztán gyorsan el is hessegettem ezt a képet magam elől, hiszen az anyagcsere folyamatok így is, úgyis magukkal vinnék ezeket a „mérgeket”, ahogy arra rögtön a következő mondat is utal.

Ha a vér visszacirkulálása során ezek a káros anyagok bekerülnek a véráramba különböző rendellenességeket okozhatnak, ezért nagyon fontos ezen méreganyagok eltávolítása a szervezetünkből.

Akkor kérdem én, eddig hogy éltünk túl? Az ősember, aki nem tudott ezekről a méregtelenítési technikákról, hogy tudott életben maradni addig, amíg ezek ki nem fejlődtek és nem tökéletesedtek? Egy apró megjegyzés, amit szintén a Trükk vagy terápiában olvastam: Dr. Frank Bahr, a Német Akupunktúrás és Auriculomedicinai Akadémia munkatársa szerint, Ötzi testén, a ma ismert akupunktúrás pontoktól alig 6mm-nyi távolságra található tetoválások célirányos, akupunktúrás kezelésre utalnak, amit hátfájáskor alkalmazna egy ma élő terapeuta. Ez szép és jó, ha tényleg így van, de addig valahogy az ősembernek túl kellett élnie a szervezetében felhalmozódó mérgek hatásait.
Ha pedig természetes folyamat a mérgek kiválasztása és kiürülése a szervezetből, akkor miért kell erre rásegíteni? Nem lenne esetleg szerencsésebb, ha a természet maga végezné el a dolgot? Ha az ember megfelelő kiválasztó szervei (pl: máj, vese) rendben működnek, és semmi nem utal orvosi értelemben vett mérgezésre, akkor miért kell méregteleníteni?

Az előnyeinél az első pont is vicces:

Könnyen kezelhető, nem akadályoz a mindennapi tevékenységünk során

Hát persze, ha éjszaka helyezem fel, amikor alszok, akkor valóban nem zavar semmiben. Kivéve, persze ha vámpír, vérfarkas vagy alvajáró vagyok. Akkor nagyon morcos lennék, ha a tapasz megakadályozna abban, hogy éjszakánként szűz leányok nyakából szívjam ki a vért.

Térjünk is rá akkor az összetevőkre, mert ott is akad látni-, és olvasnivaló bőven!

Turmalin - távoli infravörös hőt bocsát ki természetes módon, tágítja a hajszálereket, ami biztosítja a gyógyító anyagok hatékonyabb bejutását a szervezetbe. (Japánban folyó kísérletek során kimutatták, hogy az infravörös hő serkenti a keringést és elősegíti a toxinok és salakanyagok eltávolítását a szervezetből.)

A leírás készítője valószínűleg nincs tisztában a távoli infravörös hő fogalmával, ami nem nagy gond, hiszen nekem is utána kellett járnom. Így utána olvasva [1] [2] viszont különösen érdekes lehet a turmalin hatásmechanizmusa. A lényeg röviden: távoli infravörös hősugárzást minden 140 Kelvin vagy annál hidegebb objektum bocsát ki magából. Ez alapján könnyen belátható, hogy nagyjából -133°C hőmérsékletet csinálna ez a cucc a lábamnál, ami egy „kicsit” hideg, és azonnal lefagyasztaná a lábamat. Figyeljük meg azt is, hogy milyen szépen átveszi a csillagászatban használatos kifejezést egy „gyógyászati termék” leírásának elkészítéséhez.

Szerves agaricus gomba - rendkívül hatékonyan javítják az immunrendszer működését, hatóanyagai gátolják a daganatok és a rákos sejtek keletkezését, növekedését és szóródását.

Az Agaricus valójában egy egész nemzetséget takar, ezek a csiperkék magyarul. Ez ugye felveti a kérdést, hogy itt most akkor több agaricus van összemixelve vagy csak egy van benne? Némi kutakodás után kiderült, hogy itt valószínűleg az Agaricus subrufescens, vagy leánykori nevén az Agaricus blazei gombáról van szó, amivel valóban folytattak állatkísérleteket, és vizsgálták sejttenyészeten (in vitro) is, és embereken is egyaránt. Az eredmények biztatóak, de itt egy tipikus technikával, az extrapolálással állunk szemben. Laboratóriumi körülmények között elvégzett kísérlet eredményét már úgy állítják be, hogy azt letesztelték embereken, sikeres, többfázisú klinikai vizsgálatok állnak a háttérben. Persze lehetne mondani most, hogy hülyeségeket beszélek, hiszen az előbb írtam, hogy embereken is végeztek kísérletet. Igen ám, de az általam talált egyetlen, embereken végzett klinikai teszt is csak első fázisú, és nem azt vizsgálták, hogy a daganatos sejtekre milyen hatással van, hanem hogy egyáltalán a készítmény biztonságos-e. A gomba port már sikeresen kezelt rákos betegeknek adták, akiken nem figyeltek meg allergiás reakciót, illetve a készítmény adagolásával összefüggésbe hozható rosszullétet. Kimásoltam a kísérlet abstract részét:

Although many cancer patients use complementary and alternative medicine, including Agaricus blazei Murill (ABM), safety is not yet well understood. Cancer survivors took 1.8, 3.6, or 5.4g ABM granulated powder (Kyowa Wellness Co., Ltd., Tokyo, Japan) per day orally for 6 months. Adverse events were defined by subjective/objective symptoms and laboratory data according to the National Cancer Institute Common Terminology Criteria for Adverse Events version 3.0 (NCI-CTCAE v3.0). Seventy-eight patients were assessed for safety of ABM (30/24/24 subjects at 1/2/3 packs per day, resp.). Adverse events were observed in 9 patients (12%). Most were digestive in nature such as nausea and diarrhea, and one patient developed a liver dysfunction-related food allergy, drug lymphocyte product. However, none of these adverse events occurred in a dose-dependent manner. This study shows that ABM does not cause problems in most patients within laboratory parameters at the dosages tested over 6 months. This trial supports previous evidence that the ABM product is generally safe, excluding possible allergic reaction.

Persze azt, hogy klinikai vizsgálatok bizonyítják a termék hatásosságát, így ebben a formában nem írhatják le, mert akkor megbüntetik őket, de a vásárló ebből a megfogalmazásból arra asszociálhat, hogy a termék sikeresen átment az összes klinikai tesztfázison. Apró megjegyzés: a vizsgált készítmények 90%-a az 1. fázisban megbukik.

Bambusz- és ciprusecet kivonat (fa nedv): nem véletlenül hagytam a végére ez ugyanis döntő bizonyíték. Ez az összetevő gyakran szerepel „acetum pyrolignosum” néven a listán, ami a faecet latin neve, csak így tudományosabban hangzik.

Faecet, (acetum pyrolignosum), a fa szárazlepárlásánál képződő, sajátságos, kátrányos, füstös és amellett ecetes szagú, hamuszínű folyadék, amely metilalkoholon, acetonon, karból savszármazékokon stb. kívül kb. 9% ecetsavat tartalmaz.
Metapedia

Ezen kívül, amit még érdemes róla tudni, hogy por formájában higroszkópos, vagyis nedvszívó. Nedvesség hatására szürke/fekete színű trutymót kapunk. A faecet ezenkívül antibakteriális hatású, így a belinkelt leírásból legalább ez az egy pont valóban igaz a termékre.

Fentebb említettem a kukoricakeményítőt, ami a dobozon szerepelt, de a linkelt weboldalon nem, és ez egy újabb adalékot ad nem csak a tapaszhoz, hanem az elméleti cáfoláshoz is. A kukoricakeményítő vízzel érintkezve pépes állagú anyagot hoz létre, amit szokás „nem-newtoni folyadéknak” is nevezni, mivel a kukoricakeményítő vízzel elegyítve, olyan tulajdonságú anyagot hoz létre, amit ha nagy erőnek teszünk ki, akkor szilárd anyagként, ha kicsi erőnek teszünk ki, akkor pedig folyadékként viselkedik. Ezt a képességét használta ki pár fiatal is, amikor egy egész medencét töltöttek meg kukoricakeményítővel. Aki gyorsan végig tudott rajta futni, kerékpározni, vagy táncolni, az nem merült el benne, de ha csak egy pillanatra is megállt, azonnal süllyedni kezdett.

Van még tovább is, már tényleg csak 1-2 mondatnál ragadnék le, aztán rátérünk a kísérletre.

Eredményessége látványos, a bizonyíték már az első használat után meggyőző. Az este felhelyezett tapaszok reggelre megtelnek a szervezetünkből kivont méreganyagokkal és elszíneződnek (barnás, ragadós állagúak lesznek).

Ez nagyjából ugyanaz az érvelés, mint a chemtrail hívőknél, hogy "felnézek az égre, látom a csíkokat, ezzel az elmélet igazolva van". Sajnos azonban ez nem így működik, a bizonyításhoz sokkal többre van szükségünk.

Az SRC Analytical Lab, egy elismert környezetvédelmi laboratórium, több talptapasz-mintát is elemzett. Eredményeik szerint a tapaszok magukba szívják az arzént, higanyt, nikkelt és még sok más mérgező anyagot.

A kérdéses laboratóriumot megtaláltam, ám a vizsgálati eredményekről nem találtam semmit. Egy ilyen állításnál, véleményem szerint, a minimum lenne belinkelni a vizsgálat eredményeit tartalmazó pdf fájlt, de rendben. Igazatok van. Túl sokat várok el egy webshoptól, de ha nem is linkeli be, akkor legalább meg lehessen találni az eredményeket. Ha volt is vizsgálat, elképzelhető, hogy inkább a termék összetevőinek biztonságosságát vizsgálták, nem pedig a tapaszok által felszívott méreganyagok mennyiségét.

Biorezonancia-mérő készülék segítségével vizsgáltak meg többféle tapaszt. A vizsgálat a következő anyagokat mutatta ki a használt tapaszokban: alumínium, arzén, azbeszt, benzol, kadmium, réz, FCF és DAB festék, izopropil-alkohol, ólom, metilalkohol, higany, nikkel, SudanBlack festék, tallium, műanyag melléktermékek.

Egy újabb kedvelt és elterjedt technikával állunk itt szemben: egy humbug dolog hivatkozik egy másik humbug dologra, és ezzel igazolják egymás működőképességét.
A bekezdésben pedig azt is érdemes megnézni, hogy használt tapaszokról írnak, de nincs összehasonlítás a nem használt, új tapaszokkal, és nem említenek mennyiségeket sem. A listában felsorolt elemekkel kapcsolatban is kérdések merültek fel bennem.
Az alumínium földünk egyik leggyakoribb eleme, egy átlag felnőtt ember naponta 30-50mg alumíniumot is elfogyaszt, még sincs semmi baja tőle. Ha a tapasz tényleg működik, és valóban magába szívja a "méreganyagokat", akkor az alumínium jó eséllyel megtalálható lenne benne.
A festékek valószínűleg már eleve a tapaszokban vannak, ezt majd látjuk a kísérletnél.
Az alkoholokat a faecet tartalmazza, míg műanyag mellékterméket nem nehéz találni egy olyan termékben, ami eleve műanyag csomagolásban és tasakban kerül forgalomba.

Egy kísérletben felfedezték, hogy a talptapaszok növelik az alfa-agyhullámok jelenlétét. Ezek a hullámok a gyógyulási és pihenési folyamatokban játszanak fontos szerepet.

És újból nem találtam meg a kísérlet leírását, nem árulják el, hogy kik és hol végezték el, csak egy kísérlet volt, és azt se kötik az orrunkra, hogy egy tapasz hogyan növeli az alfa-agyhullámok jelenlétét. De nem is lényeg, hiszen benne van a kísérlet szó és egy tudományos kifejezés, ami már bőven elég a laikusok meggyőzéséhez.

Bár már ennyivel is meg lehetne cáfolni a méregtelenítő tapaszokat elméletileg, rátérnék az elvégzett kísérletemre.

A kísérlet
Az este elvégzett kísérlet résztvevői: egy-egy talptapasz a feliratozott poharakban, egy párat pedig egész estére a talpamra helyeztem. (A talpamra felhelyezettekről nem készítettem fotót, ugyanis nem szeretném, ha még az is leiratkozna a blogról, aki eddig rendszeresen olvasta.)

Másnap reggel izgatottan vártam, hogy mi lesz az eredmény. A tapasztól egyébként úgy éreztem, hogy nem aludtam se jobban, se rosszabbul, mint szoktam és reggel sem keltem fel az ilyenkor szokásosnál frissebben vagy üdébben.
A két pohár alján enyhe fekete színű lerakodást láttam, ahogy az a fotón talán kivehető. Valószínű, hogy a porózus felületen keresztül kioldódott belőle néhány összetevő.
A fotón jól látható, hogy mind a desztillált vizes (bal alsó), mind a csapvizes (bal felső, kis C-vel a jobb felső sarkában, utólag jelöltem meg, miután kivettem a pohárból) tapasz elszíneződött, igaz nem olyan mértékben, ahogyan arra előzetesen számítottam.
Itt ért egy kisebbfajta meglepetés is, nevezetesen, hogy a talpamon lévő tapaszok (jobb oldaliak) kemények és fénylő felületűek voltak, míg a csak vízbe helyezett tapaszok nem. Előbbiek annyira kemények voltak, hogy gyakorlatilag félbe lehetett hajtani őket, ahogy azt az alábbi fotó is mutatja.

Kora reggel, még az önindító kávémat se ittam meg, máris csikorogtak az agytekervényeim: a víz ugyan szerepet játszik a szín kialakulásában, de az állagot valami másnak kell létrehoznia. A feltevésem az volt, hogy a hőmérséklet és az enyhe nyomás felelősek ezért. Ennek tesztelésére egy gyors kísérletet folytattam le reggel.
Egy újabb pár tapaszt vettem ehhez elő a dobozból, egy konyhai papírtörlőt, desztillált vizet, csapvizet, valamint két nagyobb poharat, vízzel megtöltve.

A kísérlet lényege az volt, hogy az egyik tapaszra helyezett papírtörlőt csapvízzel, a másikat desztillált vízzel itatom át, majd behelyezem a mikróba, rájuk rakom a nagyobb poharakat, hogy azok hozzászorítsák az átitatott papírokat a tapaszokhoz. Kétszer fél percig mikróztam, közben hagytam egy rövid, kb. 10 másodperces szünetet, hogy ne melegedjenek túl a tapaszok.

A szín nem lett olyan, mint a talpamon lévőké, de a kemény állag létrejött így is, és ugyanúgy félbe lehetett hajtani a tapaszt, akárcsak a talpamon lévőt. (A képeken halványan látszik egy CS és egy D betű a tapaszok oldalán, a CS betű a csapvizet, a D pedig a desztillált vizet jelöli.)

Végül sokkal több vizet használtam fel a papírlapok nedvesítésére, és már csak egy fél papírtörlő lapot helyeztem a tapaszokra, hogy jobban hozzájuk tudjanak simulni. A tapaszokat úgy mikróztam, hogy fél percig rajtuk voltak a poharak és a vizes párnák is, majd ezeket levettem és utána csak mikróztam, hogy száradjon is valamennyire. Az eredmény önmagáért beszél.

Egymás mellé helyeztem a kísérletek végeredményeit. Az utolsó kísérlet tapaszai és a talpamra egész estére feltett tapaszok között jól láthatóan semmilyen különbség nincs. A tapaszok ugyanúgy reagálnak csapvízre és desztillált vízre, szintén nem lehet megkülönböztetni azokat. (A fotón a pohárban lévő tapaszok kicsit sötétebbnek tűnnek, mint a korábbi fotókon, ez a viszonylag kevés fény, valamint a száradás miatt van.)

Összegzés
A hosszas elméleti fejtegetést követően kísérlettel is sikerült igazolni, hogy a méregtelenítő tapaszokon tapasztalt trutyi kialakulásáért a tapaszokban lévő anyagok, vízre, hőre és nyomásra történő átalakulása a felelős, nem pedig a szervezetemben lerakódott méreganyagok. Ha a méregtelenítő tapaszok úgy működnének, ahogy azt állítják, akkor egyszerűen nem kellett volna működniük, ha nincsenek a talpamon. Hiszen a víznek vagy egy vízzel átitatott papírlapnak nincsenek reflexpontjai, nem lehet rajta akupunktúrát végezni, mint egy emberen.
Az ilyen tapaszok jelenléte a piacon nem csak azért aggályos, mert nagyon úgy tűnik, hogy csak átverés az egész, hanem azért is, mert a vásárló nem kap elegendő információt a termékről, illetve a meglévő információk ellentmondásosak. Nem tudjuk, hogy pontosan mit tartalmaz egy ilyen tapasz, így azt se tudjuk, hogy vannak-e rejtett veszélyei vagy sem.