A múlt hétvégén volt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 15. évfordulója, ennek alkalmából én is szenteltem egy cikket a témának. A legtöbbet hangoztatott összeesküvés-elméletek cáfolatait gyűjtöttem össze, pontosabban az Esquire cikkét hoztam le nektek. A reakciók nem leptek meg, és ez csak megerősített egy régóta bennem érlelődő gondolatot: új vallás van születőben, aminek a neve az összeesküvés-elmélet.

Az összeesküvés-elméletek alapvetően ugyanazon az alapokon nyugszik, mint bármilyen vallás, ezért nem egyszerűen csak valláspótlékok, hanem egy új vallásnak tekinthetők. Az összeesküvés-elméletek ugyanis, akárcsak a vallások elhitetik a követőkkel, hogy az igaz hívő valamilyen módon felszabadul, és jóval felvilágosodtabb, mint a nem hívők. Nem véletlenül használják sokszor a felébredett kifejezést magukra, a többiekre meg a sheeple jelzőt aggattják.

Nem számít, hogy hányszor cáfolják meg az összeesküvés-elméleteket, vagy a vallásos dogmákat, teljesen lényegtelen hányan és hogyan támadják ezeket a monstrumokat, az emberben akkor is ott van az igény, hogy azt higgye: valami magasabb dolog munkálkodik a háttérben. Ez az igény az, ami mind a vallásokat, mind a konteókat táplálja.

Elsőre bár úgy tűnhet, hogy az összeesküvés-elméletek és a vallások is szorongást okozhatnak, hiszen előbbi esetben folyton attól kell rettegni, hogy mikor chemtraileznek le minket, vagy hallgat le a kormány, utóbbi esetben mindig attól félünk, hogy mikor és miért súlyt le a jóságos Isten haragja. Ám paradox módon ezek mégis megnyugtatják az embert. Mindkettő ősi ösztöneinket elégítik ki, a közösséghez tartozás élményét és a kiválasztottság érzetét. Mind a vallás, mind az összeesküvés-elmélet borzasztóan erős jellemformáló erő, hiszen ezáltal meg tudjuk határozni, hogy kik vagyunk, és akik nem mi vagyunk, azok az ellenségeink.
Az összeesküvés-elmélet hívő legnagyobb ellensége a szkeptikus, aki nem hiszi el az összeesküvés-elméletet, a hívő számára az ateista vagy a más vallás híve.

És azt sem szabad elfelejteni, hogy mindkettő egyszerű magyarázatokat ad a világ bonyolult működésére, és ez szintén megnyugtatja a hívőket: igen, én értem, hogyan működik a világ.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy szeptember 11-én hirtelen a tízmillió fizikus, statikus és robbantási szakértő országa lettünk… David Dunning és Justin Kruger meg röhögnek a markukban. 

Úgy látszik, könnyebb azt elfogadni, hogy valami hatalmas, és láthatatlan dolog irányítja a dolgokat, mint tudomásul venni, hogy az életben egy csomó dolog csak úgy megtörténik.

Számomra nehéz elképzelni, hogy a mai világban, mikor Edward Snowden és Julian Assange szivárogtatják a megdöbbentőbbnél, megdöbbentőbb infókat, akkor épp a 9/11 körüli összeesküvés-elméletek egy része ne igazolódna be.

Nehéz elképzelnem az összeesküvés-elmélet hívők által lefestett háttérhatalmat, aki olyan dolgokon csúszik el, hogy hirtelen az egyik olyan légitársaságnak a részvényeivel kezdenek kereskedni, amelynek később eltérítik a repülőgépeit, vagy hogy az irányított robbantásnál pont azon buknak le, hogy egy kis por meg füst tör ki az ablakokon.

Nehéz elképzelni egy olyan szuperhatalmat, ami képes az épületben dolgozó emberek elől elrejteni a robbanó tölteteket, és mindezt titokban is tudják tartani 15 évvel a támadások után is, majd a 9/11 leleplezők mégis jól leleplezik a bakikat fotelből ülve, pixeles Youtube-videókat elemezve.

Hogyan létezhetne ennyire tökéletes, ám mégis tökéletlen hatalom?

Ha ezt a kérdést Istennel kapcsolatban is feltesszük, akkor érdemes feltenni egy háttérhatalommal vagy egy kormánnyal kapcsolatos összeesküvés-elmélet kapcsán is.

Kicsit megdöbbentő volt számomra látni, hogy alapvetően nem hívő, logikusan gondolkodó emberek is elvesztették a józan ítélőképességüket 9/11-el kapcsolatban.