Humbug!

A blogon az emberi butaság, hülyeség és hiszékenység ellen vívok szélmalom harcot. Álhírek, hoaxok, parajelenségek, ufók, összeesküvés-elméletek, alternatív gyógymódok és ingyen energia szerkezetek nincsenek biztonságban.
email.png email.png rss.png rss.png

Humbug! a Facebook-on

Google+

További oldalaim



Címkék

#selfie (2) 18+ (1) 2012 (1) 444.hu (1) 9/11 (3) adathalászat (1) afrika (1) agy (5) agymenés (1) ajánló (1) aktuális (1) akupunktúra (2) alan rickman (1) albert einstein (1) álhír (54) alien (2) alkohol (1) állat (26) allergia (1) alternatív gyógyászat (6) áltudomány (7) alufóliasisak (1) ancient alien (1) antikonteó (1) antiwax (1) apokalipszis (1) apollo-20 (1) apple (2) áprilisi tréfa (3) árpádsáv (1) asztrológia (1) asztronauta (1) atom (3) atomerőmű (2) átverés (90) autizmus (1) autó (5) b17 (1) babona (1) baktérium (1) banán (1) barackmag (1) baromság (2) beiktatás (1) bejelentés (2) benzin (1) betiltott (1) bevándorlás (1) bicikli (1) bigfoot (1) big pharma (1) bizarr (3) blikk (1) blog (1) bolygó (1) bullshit (1) bulvár (1) büntetés (1) cápa (1) celeb (1) cgi (2) charles darwin (1) chemtrail (3) chia mag (1) chip (1) ciki (2) cikk (38) citrom (1) conspiracy (1) creepypasta (1) csak részben igaz (1) csillagászat (2) csillagok (1) csoda (2) csodaszer (4) daily mail (1) david bowie (1) délibáb (1) desinformation (2) dinoszauruszok (1) discovery (1) donald trump (1) ebola (2) egészség (35) elektroszmog (2) élelem (1) elgondolkodtató (2) elmélet (1) élmény (1) élő videó (1) ember (133) emlék (2) emlékezet (2) energiaital (1) érdekes (7) érdekesség (6) érettségi (1) észak-korea (1) európai unió (1) ezo (1) facebook (63) falcon-9 (1) farkas (1) fata morgana (1) félreértés (2) félremagyarázás (1) félretájékoztatás (1) fiatalság (1) film (3) fluorid (1) foci (1) fogkrém (2) fogyasztás (1) fóka (1) föld (3) földközel (1) földrengés (1) folyamatábra (1) forrásvíz (1) fotó (69) frenológia (1) fukushima (4) fűtés (1) gallium (1) gameplay (1) gáz (1) génmódosítás (2) geoengineering (1) george lucas (1) gmo (1) gondolat (1) google (2) gördeszka (1) grafológia (2) graviola (1) gravitáció (1) guyfi (1) gyártás (1) gyerek (2) gyertya (1) gyógyászat (5) gyógyítás (3) gyógymód (3) gyűlöletkeltés (1) gyümölcs (1) haarp (2) hadsereg (1) hal (1) halál (2) halálhír (3) hamburger (2) hang (1) hangya (1) haszontalan tények (1) hatástalan (1) hazugság (3) hejesírás (1) hihetetlen (2) hír (12) hiszékenység (7) hit (3) hiteltelen (1) (2) hoax (116) hold (5) holisztikus (1) hollywood (1) homeopátia (9) homoszexualitás (1) honfoglalás (1) horoszkóp (2) hó és jég (1) humbug (2) idegenek (5) idézet (3) időjárás (2) időutazás (2) igaz (1) ikertornyok (1) illumicorp (1) illuminátusok (1) illúziók (1) india (2) informatika (1) ingyen energia (2) insomnia (1) instagram (2) intelligens tervezettség (1) interjú (2) internet (156) ios (1) íráselemzés (1) isis (1) iskola (1) iss (1) iszlám (1) ivóvíz (1) iwiw (1) i fucking love science (1) jamie oliver (1) japán (2) járvány (2) játék (1) jeti (1) jézus (1) jóslat (2) jövő (1) kacsa (1) kairó (1) kalapács (1) kamu (113) kánikula (1) karácsony (1) katonaság (1) kémia (2) kemofóbia (1) kemoterápia (1) kép (6) keresztény (1) keshe (1) kígyó (1) kína (3) kísérlet (5) kivetítő (1) kókuszzsír (1) kóla (2) konteó (46) könyv (3) kórház (1) körlevél (11) kormány (1) korrigálás (1) kövek (1) közösségi média (2) kreacionizmus (1) kuruzslás (1) kutatás (6) kutya (5) kvantumfizika (2) lánclevél (5) lárva (1) legenda (29) lemmy (1) lények (1) levitáció (1) lincoln (1) link (2) live (2) locsolás (1) london (2) lovasság (1) lúgosítás (1) macska (1) madár (1) mágnes (1) magyar (17) maja (1) majdnem ingyen energia de mégsem (1) majom (1) malac (1) manipulálás (2) margarin (1) marketing (1) mars (2) matek (1) mcdonalds (3) mclaren (1) mecset (1) média (3) medúza (1) megfázás (1) meghökkentő (1) megtörtént (2) meme (1) memória (1) méreg (4) méregtelenítés (2) mérgezés (1) méz (1) micheal jackson (1) mikró (2) misinformation (1) mítosz (1) mobiltelefon (2) mocumentary (1) morbid (1) műanyag (2) múlt (25) muszlim (1) művészet (1) myth busted (1) náci (1) nagylábú (1) nap (1) napfelkete (1) napkutya (1) nasa (2) national geographic (1) natural news (3) nemesítés (1) nem baki (1) népi gyógymódok (1) nessie (2) ne küldd tovább (1) ne vedd komolyan (2) nibiru (3) nők (2) norbi update (1) nostradamus (1) növény (3) növénytermesztés (2) növényvédelem (1) nyár (1) nyugi (1) oktatás (1) olimpia (1) oltásellenesség (1) olvasnivaló (9) optikai csalódás (1) óriás csontvázak (2) oroszország (2) orvoslás (2) ősi (1) összeesküvés (27) összeesküvés elmélet (33) paleoasztronautika (1) pap (1) pápa (1) para (2) paramagnetic painting (1) paranoid (1) paranormál (5) pareidolia (2) parlagfű (1) paródia (1) pataky attila (2) paul newman (1) penész (1) péntek 13 (1) pénz (2) pet (1) photoshop (21) piramis (3) piramisok (2) plágium (1) planet-x (2) pók (2) poligráf (1) pólus (1) pólusváltás (1) pornó (1) porszívó (1) programozás (1) pszichológia (9) puli (1) quinoa (1) rádió (1) radioaktív (2) rák (18) rakéta (1) rasszizmus (1) reakció (1) reddit (1) reflexológia (1) rejtély (24) reklám (3) rembrandt (1) rémhír (2) rémtörténet (1) rendőrség (1) repülő (1) repülőgép (5) részigazság (1) rezsi (1) rezsidémon (2) rfid (1) robot (1) rómaiak (1) rossz tudomány (3) router (1) saláta (1) sárkány (1) sas (2) sav (1) sellő (2) sör (1) sos (1) space-x (1) spórolás (2) star wars (2) steve jobs (1) sugárzás (3) számítógép (2) szarkofág (1) széchenyi (1) szellem (1) szendvics (1) szex (5) szfinx (1) színváltós (1) szocsi (1) szódabikarbóna (1) szólásszabadság (1) szörny (1) szörnyű (1) szubliminális üzenetek (1) tabletta (1) találmány (2) tanulmány (6) táplálkozás (1) tartósítószer (1) technika (5) tej (1) teleportáció (1) televízió (2) templom (3) templomosok (1) tény (2) terhesség (2) természer (2) természet (26) teszt (2) tévé (1) tévedés (3) tévhit (49) tiltás (1) tiltott régészet (2) tippek (1) tolvaj (1) törlés (1) történelem (2) trója (1) trükk (1) trump (1) tudatlanság (1) tudatváltás (1) tudomány (5) túlélés (1) tündér (2) tüsszentés (2) tűz (1) twitter (3) ufó (29) újságírás (1) űr (2) űrállomás (1) urban legend (2) űrhajó (2) űrruha (1) usa (2) üzemanyag (1) vaj (1) vallás (3) vámpír (1) város (1) városi legenda (5) védőoltás (3) védőoltásellenesség (2) vélemény (1) vicc (6) vicces (9) videó (59) videoshop (2) világűr (18) világvége (9) villany (1) villanyóra (1) vírus (1) vírusmarketing (8) vírusvideó (4) víz (2) vonat (1) weboldal (1) wifi (1) wikipédia (2) wtc (1) youtube (3) zöldség (1) zombi (2) Címkefelhő

Mire is legyünk büszkék mi, magyarok?

Újabb melldöngetős, mi-vagyunk-a-király-magyarok körlevélre bukkantam Facebook országban. A körlevél azt ecseteli, hogy honfoglaló eleink mennyivel fejlettebbek voltak az akkori Európa népeinél. Én viszont nem most jöttem le a falvédőről így kicsit utánanéztem a körlevél állításainak. Előre szeretném leszögezni, hogy nem azzal van bajom, ha valaki büszke magyar, vagy büszke honfoglaló eleinkre. Azzal van bajom, ha valaki hamis állításokra építkezve hiszi mindezt, és hangoztatja, hogy ő annyira nagyonoridzsinálmagyar, hogy még a vére is árpádsávos. Az ilyen hazugságokba vetett vak hittel nem csak magát, hanem polgártársait is égeti.

Légy büszke magyar! - Tudod-e, hogy mit adott a magyarság a világnak?

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük és amikor mi megérkeztünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?

Ezzel a kijelentéssel több probléma is akad. A megállapítás azon részével, hogy a görögöknek volt írásbeliségük, nem lehet vitatkozni. Azonban a rómaikkal már igen, ugyanis kit nevezzünk ekkoriban rómaiaknak? 896-ban ugyanis már régen nem beszélhetünk (klasszikus értelemben vett) rómaiakról, hiszen 476-ban felbomlott a Római Birodalom. 843-tól beszélhetünk Német-római Birodalomról, de az inkább német volt, mint római. Szerencsésebb lett volna latin nyelvű írást említeni, de érthető módon nem teszi ezt az írás szerzője, hiszen akkor önmagának mondana ellent. A honfoglalás idején már kialakulóban volt a népi latinság, valamint az újlatin nyelvek például a spanyol és a francia. Például a 842-ben született Strasbourg-i eskü már a francia, és a német nyelv első emlékének tekinthető. Ilyen régi, és ilyen terjedelmű rovásírásos magyar nyelvemlékünk pedig nem került elő. Továbbá ekkoriban már régóta volt a germán (rúnaírás gondolom sokaknak ismerős), a kelta és a frank népeknek is írásbeliségük, valamint nem sokkal a honfoglalás előtt alakult ki a szláv népek első közös írásbelisége. Gondolom mindenkinek ismerős Cirill és Metód neve.

Nincs bizonyíték arra nézve sem, hogy 1700 (vagy más körlevelek szerint 6000) éves lenne az írásbeliségünk, mi több jelenleg azt mondhatjuk, hogy a magyar írásbeliség, csak a honfoglalás után datálható egyértelműen. Nem világos az sem, hogy a székely rovásírás mennyire egyezett meg a honfoglalás kori magyarok írásával. Vannak, akik azt állítják, hogy a ma ismert székely-magyar rovásírást, egyenesen a humanisták alkották meg. Nem lehet tudni, hogy hányszor, milyen irányban és minek a hatására változott az írásbeliség. Sajnos több a kérdőjel, mint a válasz, ezt el kell fogadnunk.

Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit a művelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó a magyar az anyanyelvét engedni, hogy belesimuljon, beleolvadjon a nagy nyelvi forgatagba!

Badarság! Egy angol ugyanúgy el tudja olvasni Shakespeare művét, mint mi az Ómagyar Mária-siralmat, sőt megkockáztatom, hogy sokan inkább az Ómagyar Mária-siralmat nem tudnák értelmezni. Az alábbi kép Shakespeare, Rómeó és Júliájának első kiadásának, első felvonásából egy részlet, amely még mindig értelmezhető, és jól olvasható. Most tekintsünk el attól, hogy például a Julietet jól látható IVLIET-nek írták. A középkori nyomdákban gyakori volt a betűhiány, így sokszor külalakra nagyon hasonló betűkkel helyettesítették a hiányzó betűket.
pod67.jpg

Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrált 200.000 magyar népdalt, amelyből 100.000, már megjelent nyomtatásban is? A 80 milliós Németország összesen 6.000 népdalt tudtak összegyűjteni.

Ez így teljes mértékben igaz, bár a számok azóta némiképp változtak (300.000 népdal, és 150.000 lejegyzett), az arány változatlan. Ebben a tekintetben valóban egyedülállónak mondható a magyar népi kultúra, és erre valóban büszkék lehetünk.

Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.

És azt tudjuk-e, hogy ebből semmi sem igaz? A tündér szót csak később vettük át, feltehetően a 15-16. században. Az is biztos, hogy egységes tündérképe az ómagyaroknak nem volt, miközben az angolszász irodalomban már fellelhető volt a tündér szó, és annak egységes megjelenési formája.

A hétfejű sárkányt sokkal valószínűbb, hogy inkább a Bibliából kölcsönöztük, és ültettük át a magyar népmesék világába. A Jelenések könyvének 13. fejezetében ez áll:

És láték egy fenevadat feljőni a tengerből, a melynek hét feje és tíz szarva vala, és az ő szarvain tíz korona, és az ő fejein a káromlásnak neve.

Az átvétel oka egyszerű: a főhős a végén legyőzi a hétfejű sárkányt, vagyis a fenevadat, és a hetes szám egyébként is kitüntetett szerepet kap a népmesékben. Persze nem vagyok nyelvész, csak próbálok gondolkodni.

Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben, amelyet ma is megtalálunk a magyar gasztronómiánkban vagyis más szóval, ma is a magyarok jó fűszeresen szeretik elkészíteni az ételeket.

A kanál feltalálása egészen az őskorig nyúlik vissza, így ezzel nem vagyunk világelsők. Akkoriban még főleg fából, vagy agyagból készítették, nyele vagy nem volt, vagy sokkal rövidebb volt, mint manapság. Az alábbi kép a Villánykövesdnél előkerült őskori agyagkanalakról készült fotó. Forrás
oskor_clip_image002_0005.jpg
A villa eredete pedig nem ismert, de feltehetően az ókori Görögországban vagy a Római Birodalom idején alakultak ki, mindenesetre a rómaiak már széles körben alkalmazták. A személyes használatra szánt evőeszközt a Bizánci Birodalomban vezették be, innen terjedt el a Közel-Keleten, majd onnan Dél-Európában, illetve Kr. u. 10. században Európa északi részén is. A villát itt elsősorban konyhai eszközként használták, evőeszközként a 18. század előtt nem terjedt el, míg Észak-Amerikában a 19. századig tartott, amíg a villa elnyerte méltó helyét az asztalnál. Az alábbi képen római kanalak és villák láthatók, melyek Lyon közelében kerültek elő egy kincsvadász kutatása során.
romanforksfromLyon.jpgA részlet utolsó mondatával nem nagyon tudok mit kezdeni. Tény, hogy jobban fűszerezünk, és fűszeresebben esszük az ételeinket, mint más népek, de erre miért kellene büszkének lenni? Ilyen alapon a franciák a csigaevésükkel, az olaszok a paradicsom, bazsalikom és oliva mániájukkal tűnnek ki a tömegből.

Bónusz tévhit, hogy a honfoglaló magyarok találták fel az instant levest. Matteo Villani firenzei krónikás ugyan a 14 .századi magyar lovasokról írt valami hasonlót, azonban az írásos gasztronómiai emlékeink szerint egészen a 16-17. századig nem is ismertük a levest, addig főleg kásaféléket ettünk a húsételek mellé. Arról sem vagyok teljesen meggyőződve, hogy Villani krónikájában valóban a szárított húsport említette volna, ez talán egy hosszabb, alaposabb utánajárással kinyomozható lenne.

Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán)? Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt, addig mi magyarok behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá.

Őszintén szólva eléggé kétkedve fogadom azt, hogy mi magyarok terjesztettük volna el a nadrágot Európában. Általában elmondható, hogy a nadrág elsősorban a lovas (és nem feltétlenül csak a nomád) népeknél volt elterjedt, de például az északi, hidegebb területeken élő népek is hordták. Európában a lovas népek közül, a gallok már hordták ezt a ruhadarabot, de a frankoknál is előfordult a gazdagabb rétegnél, mint ünnepi alkalmakkor hordott különleges ruhanemű. Véleményem szerint ez inkább egy közkeletű tévhit, ami abból eredhet, hogy a magyarok európai megjelenése után nem sokkal kezdett el terjedni a lovak használata, a lovasság megjelenése az európai hadseregekben, ami pedig magával hozta a nadrág elterjedését. A bocskor és a csizma a honfoglaló magyaroknál is elterjedt volt, a háromnegyedes sarkos cipőről pedig nem találtam információt, csak ezt a bemásolt szöveget.

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi magyarok csodálatos növény és állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai térségből (MAGNA HUNGARIÁ-ból)?

Ezzel a kérdés-kijelentéssel egyetlen probléma van, mik pontosan azok az állatok és növények, amiket mi behoztunk? Erre ugyanis nem ad választ. Persze mindenkinek egyből beugrik a szürke marha, a bivaly, a mangalica, vagy éppen a rackajuh, de hogy ezek miért különlegesek, csodálatosak, vagy egyedülállók nem derül ki, valamint ezek, ahogy egyik kommentelőm felhívta a figyelmemet rá, a honfoglalás korában nem is léteztek, csak később kerültek kinemesítésre, valamint a honfoglalás kori állatfajták nagy valószínűséggel akkori formájukba ma már nem is léteznek.

Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült a parlament által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A 9 kutya fajtát, a 3 parlagi tyúkot fajtát, a szilaj marhát, a szürke marhát, a 3 mangalica fajtát, a tincses kecskét, a magyar parlagi kecskét és a galambjainkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni és Magyarországból kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat.

Ez így igaz, itt meg is található a teljes lista, viszont nem egyértelmű számomra, hogy ez, hogy jön ide. Miért kellene erre büszkének lennem? Megvédjük a hagyományaikat, ez egy tisztelendő dolog, de erre miért kellene büszkének lenni, ezt olvasva engem nem töltött el semmilyen büszkeség.

Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3.000 éve? Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán fajtának a Tulipa Hungarikának géncentruma a Kárpát-medencében van.

Van "némi" ferdítés. Hozzánk is török közvetítéssel került a tulipán. Carolus Clusius, a XVI. századi Európa legjelentősebb botanikusa többször is megfordult a magyar területeken, és szorgalmasan jegyzetelte a látottakat, és gyűjtögette a virágokat. Így esett meg az, hogy egyik ilyen túrájáról Antwerpenbe vitt néhány számára teljesen egzotikus virághagymát. Ezek voltak az első tulipánhagymák, melyek aztán később megalapozták a holland tulipán termesztés alapjait.
Hollandia-marabu.jpg

Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk magyaroké? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.

Szerencsére a Nyest már részletesen kielemezte ezt az állítást, így nekem csak röviden össze kell foglalnom a lényeget. Izland történelme 825-től datálódik, így semmiképp se lehetett 720-ban alkotmányuk. Szent István király intelmei pedig királytükör műfajú irodalmi műnek tekinthető. Sokáig a törvények közé sorolták, de ezt módosították. Tehát az Intelmek nem törvény és végképp nem alkotmány. Persze akkor felmerülhet a kérdés, hogy mi tekinthető az első alkotmánynak? Az 1222-es Aranybulla például már annak számít. Azonban még ezzel sem lehetünk világelsők, hiszen legjobb esetben is az angolok megelőznek minket az 1215-ös Magna Charta-val. Az angol Wikipédia szószedet alapján az is megtudható, hogy az első alkotmány nyomai Mezopotámiában bukkannak elő, de egyes ógörög és római törvények is tekinthetők alkotmánynak, és akkor az indiai, japán és germán alkotmányokról ne is beszéljünk, amik századokkal előzik meg a mi Aranybullánkat.

Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és Németország tőlünk vette át?

Ez így ahogy van nem igaz. Magyarország bár valóban eléggé hamar bekapcsolódott a reneszánsz kultúrába, a német területekre nem mi vittük a reneszánszt, hanem ők is, akárcsak mi, közvetlenül az olaszoktól importálták a stílust,és a mestereket. Ráadásul az érett reneszánsz stílust már éppen mi vettük át az osztrákoktól.

Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára, már Európa elfelejtette ezt a tudást és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellett a Kárpát-medence az EU-ba!

Az elmaradhatatlan csúnya-gonosz-európai-unió ellenségkép, már alig vártam. Az igaz, hogy a középkori Magyarországon elterjedt volt az öntözéses gazdálkodás a természeti adottságaink miatt, de ez is inkább szórványosnak volt mondható. Egészen a 18. századig főleg háztáji öntözéses gazdálkodás volt elterjedt, de ugyanez igaz volt Európa más területeire is, így ezzel ismét nem tűnünk ki.

A vetésforgó elterjesztése eleve hülyeség, mivel a 9-10. században a rómaiaktól átvett nyomásos gazdálkodás volt elterjedt Európában, és először mi is azt vettük át, nem pedig fordítva.

Azt meg szerintem a vak is láthatja, hogy akkora logikai baki van ebben a bekezdésben, mint a Mount Everest. Ha csak elgondolkodunk azon, hogy milyen "nagyszerű" állapotban van és volt a hazai mezőgazdaság, akkor felmerülhet bennünk a kétely, hogy minek kellett volna az Uniónak a mi mezőgazdaságunk. Ha annyira szuper állapotban lennének a földek, akkor már rég azon lennének a külföldi, csúnya, gonosz, kapitalista óriáscégek, hogy mihamarabb kiszipolyozzák a földjeinket, és dübörögne a mezőgazdasági gépezet, de nem ezt tapasztaljuk, akkor hogy is van ez?

Tudjuk-e, hogy milyen sok Nobel díjasunk van ?
1905 Lénárd Fülöp fizikai
1914 Bárány Róbert orvosi
1925 Zsigmondy Richárd kémiai
1937 Szent-Györgyi Albert orvosi
1943 Hevesy György kémiai
1961 Békésy György orvosi
1963 Wigner Jenő fizikai (megosztva)
1971 Gábor Dénes fizikai
1976 Daniel Carleton Gajdusek orvosi (megosztva)
1976 Milton Friedman közgazdasági
1986 Elie Wiesel béke
1986 Polányi János kémiai (megosztva)
1994 Harsányi János közgazdasági (megosztva)
1994 Oláh György kémiai
2002 Kertész Imre irodalmi
2004 Herskó Ferenc kémiai (megosztva)

Talán a legérzékenyebb pont és a legkényesebb téma az eddigiek közül. Még szakmai körökben is vérre menő vitákat szokott okozni, hogy kiket is számítunk magyar Nobel-díjasnak. Ugyanis vannak, akik csak magyar állampolgárok voltak, még a monarchia idején, de magukat nem vallották magyarnak és nem ápoltak kapcsolatot a magyar tudományos intézményekkel. Megint másoknak csak a szüleik voltak magyarok, és semmilyen módon nem érintkeztek a hazai oktatással, vagy tudományos élettel, így munkásságukat főleg külföldi tanulmányainak köszönhetően érték el. Egy szó, mint száz. Egyik szemem örül, hogy ennyi Nobel-díjasunk van, másik szemem viszont sír, mert sokan nem az itthoni munkájuk elismeréseként kapták a Nobel-díjat. Másrészt kicsit pofátlanságnak is tartom, hogy olyanokat is ide sorolunk, akiknek semmi köze nem volt a magyar tudományos intézetekhez, ergo más babérjait aratjuk le, miközben a magyar oktatás vagy tudományos intézmények semmivel nem járultak hozzá a Nobel-díjat nyert személy munkásságához.

Érdekes egyébként, hogy éppen a találmányokat nem sorolta fel a körlevél, pedig ezek bizonyíthatók, kézzel foghatók, mi több, nemzetközileg is elismertek.