Humbug!

A blogon az emberi butaság, hülyeség és hiszékenység ellen vívok szélmalom harcot. Álhírek, hoaxok, parajelenségek, ufók, összeesküvés-elméletek, alternatív gyógymódok és ingyen energia szerkezetek nincsenek biztonságban.
email.png email.png rss.png rss.png

Humbug! a Facebook-on

Google+

További oldalaim



Címkék

#selfie (2) 18+ (1) 2012 (1) 444.hu (1) 9/11 (3) adathalászat (1) afrika (1) agy (5) agymenés (1) ajánló (1) aktuális (1) akupunktúra (2) alan rickman (1) albert einstein (1) álhír (54) alien (2) alkohol (1) állat (26) allergia (1) alternatív gyógyászat (6) áltudomány (7) alufóliasisak (1) ancient alien (1) antikonteó (1) antiwax (1) apokalipszis (1) apollo-20 (1) apple (2) áprilisi tréfa (3) árpádsáv (1) asztrológia (1) asztronauta (1) atom (3) atomerőmű (2) átverés (90) autizmus (1) autó (5) b17 (1) babona (1) baktérium (1) banán (1) barackmag (1) baromság (2) beiktatás (1) bejelentés (2) benzin (1) betiltott (1) bevándorlás (1) bicikli (1) bigfoot (1) big pharma (1) bizarr (3) blikk (1) blog (1) bolygó (1) bullshit (1) bulvár (1) büntetés (1) cápa (1) celeb (1) cgi (2) charles darwin (1) chemtrail (3) chia mag (1) chip (1) ciki (2) cikk (38) citrom (1) conspiracy (1) creepypasta (1) csak részben igaz (1) csillagászat (2) csillagok (1) csoda (2) csodaszer (4) daily mail (1) david bowie (1) délibáb (1) desinformation (2) dinoszauruszok (1) discovery (1) donald trump (1) ebola (2) egészség (35) elektroszmog (2) élelem (1) elgondolkodtató (2) elmélet (1) élmény (1) élő videó (1) ember (133) emlék (2) emlékezet (2) energiaital (1) érdekes (7) érdekesség (6) érettségi (1) észak-korea (1) európai unió (1) ezo (1) facebook (63) falcon-9 (1) farkas (1) fata morgana (1) félreértés (2) félremagyarázás (1) félretájékoztatás (1) fiatalság (1) film (3) fluorid (1) foci (1) fogkrém (2) fogyasztás (1) fóka (1) föld (3) földközel (1) földrengés (1) folyamatábra (1) forrásvíz (1) fotó (69) frenológia (1) fukushima (4) fűtés (1) gallium (1) gameplay (1) gáz (1) génmódosítás (2) geoengineering (1) george lucas (1) gmo (1) gondolat (1) google (2) gördeszka (1) grafológia (2) graviola (1) gravitáció (1) guyfi (1) gyártás (1) gyerek (2) gyertya (1) gyógyászat (5) gyógyítás (3) gyógymód (3) gyűlöletkeltés (1) gyümölcs (1) haarp (2) hadsereg (1) hal (1) halál (2) halálhír (3) hamburger (2) hang (1) hangya (1) haszontalan tények (1) hatástalan (1) hazugság (3) hejesírás (1) hihetetlen (2) hír (12) hiszékenység (7) hit (3) hiteltelen (1) (2) hoax (116) hold (5) holisztikus (1) hollywood (1) homeopátia (9) homoszexualitás (1) honfoglalás (1) horoszkóp (2) hó és jég (1) humbug (2) idegenek (5) idézet (3) időjárás (2) időutazás (2) igaz (1) ikertornyok (1) illumicorp (1) illuminátusok (1) illúziók (1) india (2) informatika (1) ingyen energia (2) insomnia (1) instagram (2) intelligens tervezettség (1) interjú (2) internet (156) ios (1) íráselemzés (1) isis (1) iskola (1) iss (1) iszlám (1) ivóvíz (1) iwiw (1) i fucking love science (1) jamie oliver (1) japán (2) járvány (2) játék (1) jeti (1) jézus (1) jóslat (2) jövő (1) kacsa (1) kairó (1) kalapács (1) kamu (113) kánikula (1) karácsony (1) katonaság (1) kémia (2) kemofóbia (1) kemoterápia (1) kép (6) keresztény (1) keshe (1) kígyó (1) kína (3) kísérlet (5) kivetítő (1) kókuszzsír (1) kóla (2) konteó (46) könyv (3) kórház (1) körlevél (11) kormány (1) korrigálás (1) kövek (1) közösségi média (2) kreacionizmus (1) kuruzslás (1) kutatás (6) kutya (5) kvantumfizika (2) lánclevél (5) lárva (1) legenda (29) lemmy (1) lények (1) levitáció (1) lincoln (1) link (2) live (2) locsolás (1) london (2) lovasság (1) lúgosítás (1) macska (1) madár (1) mágnes (1) magyar (17) maja (1) majdnem ingyen energia de mégsem (1) majom (1) malac (1) manipulálás (2) margarin (1) marketing (1) mars (2) matek (1) mcdonalds (3) mclaren (1) mecset (1) média (3) medúza (1) megfázás (1) meghökkentő (1) megtörtént (2) meme (1) memória (1) méreg (4) méregtelenítés (2) mérgezés (1) méz (1) micheal jackson (1) mikró (2) misinformation (1) mítosz (1) mobiltelefon (2) mocumentary (1) morbid (1) műanyag (2) múlt (25) muszlim (1) művészet (1) myth busted (1) náci (1) nagylábú (1) nap (1) napfelkete (1) napkutya (1) nasa (2) national geographic (1) natural news (3) nemesítés (1) nem baki (1) népi gyógymódok (1) nessie (2) ne küldd tovább (1) ne vedd komolyan (2) nibiru (3) nők (2) norbi update (1) nostradamus (1) növény (3) növénytermesztés (2) növényvédelem (1) nyár (1) nyugi (1) oktatás (1) olimpia (1) oltásellenesség (1) olvasnivaló (9) optikai csalódás (1) óriás csontvázak (2) oroszország (2) orvoslás (2) ősi (1) összeesküvés (27) összeesküvés elmélet (33) paleoasztronautika (1) pap (1) pápa (1) para (2) paramagnetic painting (1) paranoid (1) paranormál (5) pareidolia (2) parlagfű (1) paródia (1) pataky attila (2) paul newman (1) penész (1) péntek 13 (1) pénz (2) pet (1) photoshop (21) piramis (3) piramisok (2) plágium (1) planet-x (2) pók (2) poligráf (1) pólus (1) pólusváltás (1) pornó (1) porszívó (1) programozás (1) pszichológia (9) puli (1) quinoa (1) rádió (1) radioaktív (2) rák (18) rakéta (1) rasszizmus (1) reakció (1) reddit (1) reflexológia (1) rejtély (24) reklám (3) rembrandt (1) rémhír (2) rémtörténet (1) rendőrség (1) repülő (1) repülőgép (5) részigazság (1) rezsi (1) rezsidémon (2) rfid (1) robot (1) rómaiak (1) rossz tudomány (3) router (1) saláta (1) sárkány (1) sas (2) sav (1) sellő (2) sör (1) sos (1) space-x (1) spórolás (2) star wars (2) steve jobs (1) sugárzás (3) számítógép (2) szarkofág (1) széchenyi (1) szellem (1) szendvics (1) szex (5) szfinx (1) színváltós (1) szocsi (1) szódabikarbóna (1) szólásszabadság (1) szörny (1) szörnyű (1) szubliminális üzenetek (1) tabletta (1) találmány (2) tanulmány (6) táplálkozás (1) tartósítószer (1) technika (5) tej (1) teleportáció (1) televízió (2) templom (3) templomosok (1) tény (2) terhesség (2) természer (2) természet (26) teszt (2) tévé (1) tévedés (3) tévhit (49) tiltás (1) tiltott régészet (2) tippek (1) tolvaj (1) törlés (1) történelem (2) trója (1) trükk (1) trump (1) tudatlanság (1) tudatváltás (1) tudomány (5) túlélés (1) tündér (2) tüsszentés (2) tűz (1) twitter (3) ufó (29) újságírás (1) űr (2) űrállomás (1) urban legend (2) űrhajó (2) űrruha (1) usa (2) üzemanyag (1) vaj (1) vallás (3) vámpír (1) város (1) városi legenda (5) védőoltás (3) védőoltásellenesség (2) vélemény (1) vicc (6) vicces (9) videó (59) videoshop (2) világűr (18) világvége (9) villany (1) villanyóra (1) vírus (1) vírusmarketing (8) vírusvideó (4) víz (2) vonat (1) weboldal (1) wifi (1) wikipédia (2) wtc (1) youtube (3) zöldség (1) zombi (2) Címkefelhő

Kánikulai tévhitek

Mivel úgyis itt a rekkenő, afrikai forróság gondoltam összegyűjtök pár tévhitet, amik a kánikulához, napozáshoz kapcsolódnak.

A meleg tea jobb, mint a hideg folyadék
299628_269273673111473_803688851_n.jpg
Minden nyáron ezrével lepik el a netet az olyan cikkek, amelyekben azt olvashatjuk, hogy inkább a forró teát kellene innunk, nem pedig a hideg italokat. A meleg tea fogyasztás mellett érvelők legfőbb indoka, hogy ilyenkor a vérerek kitágulnak, izzadni kezdünk, és így több hőtől tud megszabadulni a szervezet. A mechanizmus valóban működik, ám arra vonatkozóan nincs bizonyíték, hogy így több hőtől szabadulna meg a szervezet, vagy jobban lehűlne. Sokkal valószínűbb, hogy a meleg tea okozta hőtől tudunk csak megszabadulni, hiszen a szervezet visszaállítja a normális 37°C körüli testhőmérsékletet. Elképzelhető, bár én sose próbáltam ki ezt, hogy az érzet kellemes lehet, de kimutatható hatása nincs. Azt is meg kell jegyezni, hogy egyetlen a hőguta megelőzésével foglalkozó tudományos cikkben sincs a hőmérsékletre vonatkozóan megkötés, csak annyi a lényeg, hogy legyen elegendő folyadékbevitel. A teával viszont vigyázni kell: ha cukrozzuk, az nem tesz jót a folyadékháztartásnak, valamint a tea enyhe vizelethajtó hatású, így csak mértékkel érdemes fogyasztani. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a forró tea okozta hősokk, a melegtől egyébként is túlterhelt szervezet számára megterhelő lehet és akár rosszullétet is okozhat. Persze a nagyon hideg folyadéknak is megvannak a hátrányai: a túl sok hideg folyadéktól könnyen begyulladhat a mandulánk, megfázhatunk (ami nagyon ironikus így nyáron).

A fehér ruha jobb
Szintén nagy tévhit, hogy a fehér ruha ebben a nagy melegben sokkal jobb, mint bármi más. A logika egyszerű: a fehér szín visszaveri a fényt, így kevésbé melegedik. Ez azonban csak részben igaz. Ha a ruha anyaga olyan, akkor ugyanúgy felmelegedik alatta a levegő, vagyis nem nyertünk semmit a fehérséggel. A nagyobb probléma viszont az, hogy a fehér átereszti a bőrre veszélyes UV sugarakat, és az arra fogékonyaknál akár bőrrákot is okozhat. A szakemberek azt javasolják, hogy ilyenkor színes, tarka ruhákat hordjunk, de még a fekete is sokkal jobb választás, mint a fehér ruha.

Teli hassal vízbe menni fulladásveszélyes
Nem kell attól félni, hogy a parton elfogyasztott hekk miatt a vízbe fulladunk, maximum a tempó nem lesz olyan, és felléphet hányinger, valamint hasfájás. Hosszabb úszásnak persze nem javasolt teli hassal nekiveselkedni, de az egyszerű pancsolás nem lesz ettől halálos.

Beton/tető/mindenféle forró felület locsolása
4424062_ca3df028b9dbc1365fade9c320772a1c_wm.jpg
Nagyon sokszor találkozni ezzel a megoldással, ami alapjáraton nem rossz, de sokan rosszul csinálják. Már idelátom a kommenteket, "Mégis hogy a f*szba lehet elrontani?" A válasz nagyon egyszerű. Az emberek többsége azért locsolja a betont, mert úgy gondolja, hogy a víz elpárolgása lehűti a betont, a lehűtött beton pedig lehűti a felette lévő levegőt, ami pedig lokálisan létrehoz egy kis hűvös szigetet. Csakhogy az elpárolgott víz növeli a levegő páratartalmát, és ez jelenti a gondot. Mivel a nagy melegben izzadunk, a bőrünkről elpárolgó izzadtság, szintén növeli a levegő páratartalmát. A szervezet hűtése annál jobb, minél alacsonyabb levegő páratartalma, mert annál több izzadtság tud elpárologni a levegőbe. Ha viszont elkezdjük növelni a levegő páratartalmát (lásd locsolás), akkor a bőrünkről már nem tud hova párologni az izzadtság, mert a levegő nem képes több vizet felvenni, telítődik, így romlik a szervezet hűtése és a hőérzetünk. A forró beton lelocsolása kis túlzással nagyjából olyan, mintha a szaunában a forró kövekre ráöntenénk a vizet. Ez viszont csak akkor jelent problémát, ha napközben locsoljuk fel a betont. A locsolás akkor igazán hatékony, ha kora reggel, vagy az esti órákban (19-20 körüli akkor még világos van) végezzük. Előbbi azért hasznos, mert lassabban melegszik fel a beton, utóbbi pedig azért mert a felforrósodott beton nem ontja magából annyira a hőt.
Az aszfalt napközbeni hűtése viszont nem teljesen hülyeség: hiszen az aszfalt nagyon felforrósodik, emiatt könnyen olvad. Így az útfelület könnyen tönkremehet a nagy melegben, nyomvályúk alakulhatnak ki rajta, ami pedig balesetveszélyes.

A szolárium a legjobb mód arra, hogy felkészítsük bőrünket a napozásra.
A szoláriumban a bőr főként UVA fénynek van kitéve. A bőr saját védelmi mechanizmusait - a szaruréteg megvastagodását és a melaninszintézist - viszont az UVB sugarak aktiválják. Az UVA sugarak gyorsabb, de ideiglenes pigmentációt okoznak. Ez a bőr mélyebb rétegeiben alakul ki, és a bőr öregedését eredményezi, szabadgyökök kialakulásához vezet, és növeli a napallergia kialakulásának kockázatát. Ezért egészségesebb választás az, ha a bőrünket fokozatosan szoktatjuk hozzá a napfényhez a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő-faktorú napvédő krém használatával.

A kellően napbarnított bőrű emberek elég védelemmel rendelkeznek az UV sugarak ellen, így számukra nem szükséges a napvédő termékek használata.
A napbarnított bőr által nyújtott védelem mindössze 4-es, de maximum 6-os fényvédő faktornak megfelelő védelmet jelent. Ez az oka annak, amiért a lebarnult bőrű embereknek is ajánlatos a kisebb faktorszámú termékek használata - az érzékeny bőrűeknek pedig továbbra is maximális faktorszámú termék javasolt. Az UV sugárzás erőssége változó a különböző napszakokban és a földrajzi hely szerint is, ezért ajánlott napvédő krém használata a nyaralás során.

Nincs szükség napvédő krémre az árnyékban, és akkor, ha felhős az ég.
Az emberek sokszor alábecsülik az árnyékban vagy felhős napon az őket érő UV sugárzás erősségét. A napsugarak 85%-a visszaverődik a homokról, a vízről és az épületekről. Még a napernyők és a felhők sem védenek teljesen a napsugaraktól. Ezért a napvédő termékek használata kötelező, még akkor is, ha inkább az árnyékban szeretünk ücsörögni nyáron.

A vizelet jó a medúza csípésre
jellyfish1.jpg
Nem tudom, hogy hányan tervezitek a nyaralást tenger közelébe, pláne olyan tengerhez ahol esetleg medúzákkal is összefuthattok, de jó észben tartani, ha megcsíp egy medúza nem érdemes lepisilni a sebet. A tévhit egyébként egy régebbi Jóbarátok rész után lett felkapott, amikor Chandler ezzel a módszerrel segített Monicán. Az megint egy érdekes nyomozás lehetne, hogy vajon a készítők honnan szedték ezt a városi legendát, de egy biztos, külföldi oldalakon is utánajárva, úgy tűnik, hogy a medúza csípésre a legjobb a közönséges ecet, és sok strandoló tart is magánál ilyet. A vizelet azért nem jó, mert majdnem ugyanolyan a PH értéke, mint a sós tengervíznek, így a sebben maradt, el nem távolított csalánsejtek további méreganyagot fecskendezhetnek a sebbe, ami csak ront a helyzeten.

Locsoljunk-e délben, napozzunk-e vizes bőrrel? (Urbanlegends.hu)
Széles körben elterjedt vélekedés, hogy a növényeket délben nem szabad locsolni, mert a vízcseppek megégethetik a leveleket. Hasonló vélemény fordul elő a bőrgyógyászatban, miszerint az emberi bőrön megtapadt vízcseppek veszélyt jelentenek napozás közben. Az erdészeti szakirodalomban is föl-fölbukkan a hit, hogy a vízcseppek által fókuszált napfény erdőtüzet okozhat – olvasható a Fizikai Szemlecímű folyóiratban. Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptikai Laboratóriuma hiánypótló számítógépes modellezést végzett napsütötte levelekre tapadt vízcseppekkel.

A kutatás eredményeit publikáló cikk első részében megállapították, hogy a locsolási hiedelem nem más, mint tévhit: a napsütötte vízcseppek gyakorlatilag soha sem okoznak napégést.

Honnan ered mégis e mítosz? – tették fel a kérdést a kutatók, és mindjárt fel is soroltak néhány olyan magyarázatot, amelyek nem a vízcseppek által fókuszált napfénnyel indokolják a növények égési sérülésekhez hasonló barna foltjait, viszont könnyen összefüggésbe hozhatók ezzel (például hogy a virágok könnyen tönkre mehetnek, ha akkor kapnak vizet, amikor a nappali órákban teljesen nyitva vannak a szirmaik).

Cikkük második részében a kutatók azt mutatták be, hogy a víztaszító levélszőrök által tartott vízcseppek okozhatnak-e égési sérüléseket a levélen, illetve – emberek esetén – a szőrzet tartotta vízcseppek károsíthatják-e a bőr szöveteit. Kísérletükben arra a következtetésre jutottak, hogy a szupervíztaszító szőrös leveleknél (például a lótusz és a rucaöröm leveleinél), ahol a szőrök a levéllemez fölött tarthatják az igen gömbölyűvé formálódott vízcseppeket, a le nem pergő vízcseppek igenis napégést okozhatnak.

A kutatók szerint a levélszövet napégésszerű barna foltjait más környezeti tényezők is okozhatják, például:

- savas esők miatt is keletkezhetnek elhalt szövetű, barna foltok a leveleken;
- tengerpartokon a megtörő hullámokból szétfröccsenő sós víz is károsíthatja a leveleket;
- a csapvízbeli só vagy klór is eredményezhet levélbarnulást, illetve égést.
- ha a növényekre túl sok tápanyagot, trágyát, vegyszert tartalmazó vizet permeteznek, akkor a leveleken megtapadó tömény oldatcseppek szintén eredményezhetnek barna foltokat a leveleken.

E levélégéseknek azonban semmi közük nincs a vízcseppek által fókuszált napfény nagy intenzitása miatti napégéshez. Tanulmányuk végén a szerzők megemlítik, hogy meleg időben a hideg vizes locsolás fiziológiai stresszt okozhat, aminek ugyancsak valamilyen sérülés (például a levelek hervadása) lehet a következménye. Bár e sérülések nagyban különböznek a szőrökön ülő vízcseppek által okozott napégéstől, erősíthetik azt az elterjedt tévhitet, hogy tűző napon veszélyes öntözni.

Ami a szőr napozó emberre való hatását illeti: ahhoz, hogy a szőrzet tartotta vízcseppek károsítsák a bőr szöveteit, a napozó személynek nem lenne szabad mozognia. A mozgó ember szőréhez tapadt vízcseppekre ugyanis mindig máshonnan érkezik a napfény, ami azt eredményezi, hogy a cseppek fókusztartománya mindig a bőr más részeire kerül. Ezek alapján a kutatók a cseppek által okozott égési sérülésekkel kapcsolatos véleményeket “egészséges szkepszissel kezelendőnek” minősítették. Ugyanígy kritikával érdemes kezelni az erdőtüzes legendákat is. Elméletileg ugyan ha egy vízcsepp fókusztartománya a száraz növény felszínére kerül, akkor az intenzív napfény okozhatna tüzet, gyakorlatilag azonban eső után a növényzet is nedvessé válik, és amíg újra kiszárad, a vízcseppek is elpárolognak.

Tehát a címben feltett kérdésekre a válasz: nem, nem érdemes délben locsolni, de nem a megégés miatt, hanem mert a reggeli locsolás több szempontból is eredményesebb (kivéve egy-két speciális növényt, ahol a megégés sem kizárt), illetve csak elméleti a valószínűsége annak, hogy a cseppek megégessék bőrünket vagy erdőtüzet okozzanak.