Sokszor, sok helyen megjelent már az alábbi kép az alatta olvasható, kis aláírással. Természetesen most is megszólalt a fejemben a kis "kamuszagot érzek" riasztóm, így gyorsan utánajártam a történetnek. Tipikus jelek, hogy valami feltételezhetően kamu, vagy legalábbis tévinformáció, a valaki, valamikor, csinált valamit. Ha ezeket a jeleket észrevesszük, érdemes kicsit mélyebbre ásni.

A méhész elfelejtette behelyezni a kereteket a kaptárba, amelyben a méhek a mézet gyűjtik. A szorgalmas rovarok ezután saját stílusban kezdtek építkezni, hogy a levegő szabadon áramolhasson és stabil hőmérsékletet tartson fenn.

A fénykép 2015-ben lett igazán virális, a hozzátartozó leírás pedig nem sokkal ezután születhetett meg, feltételezésem szerint egy Reddit bejegyzésnél. Míg itthon a levegő szabadon áramlását emelik ki, külföldön leginkább a középső, szív alakú forma ragadta meg a közönség figyelmét.

Eredetileg tehát 2015 augusztusában a National Trust Facebook oldalán megjelent a kép aláírásához még a Bodian Castle-t jelölték meg, ám a szerkesztési előzményekből látszik, hogy 2020-ban módosítottak rajta, és Brain Fanner-t jelölték meg forrásként. Először csak mint a fotó készítőjét, később, mint az alkotást létrehozó művészt.

Fanner Fokvárosban él, és hobbiból foglalkozik méhészettel, mellesleg egy képkeretező üzlet tulajdonosa. Az eredeti képet még 2013-ban osztotta meg saját Facebook profilján.

Elmondása szerint kartonlapokat helyezett el a keretbe, ezzel irányította a méheket, hogy a kívánt formájú kaptárt alakítsák ki.

A hirtelen ötletről akkor még nem gondolta, hogy "ekkorát" fog menni az Interneten, bár azt is hozzátette, hogy nagyon zavarja, hogy fényképét és alkotását a tudta és beleegyezése nélkül ellopták, és hogy nevét csak kevés helyen jelölik meg.

A bejegyzés címében feltett kérdésre a válasz, tehát az, hogy nem, nem felejtette el visszatenni a keretet a méhész a kaptárba, ezt szándékosan így alakította ki.

És kedves fotómegosztó oldalak: legalább a nevét írjátok oda legközelebb, mert alkotása sokak tetszését elnyerte. Ennyivel tiszteljük meg őt, ha már a lájkokat és megosztásokat helyette is begyűjtitek.

Forrás

Először csak Facebook-on, majd később Tiktok-on is egyre több helyen láttam az alábbi képet, amely szerint így nézett ki 1900-ban Teotihuacan az ásatások megkezdése előtt, és így néz ki 2022-ben.

A felső kép eléggé gyanús lett, mert túlságosan is jó minőségű, egy 1900-as években készült fotóhoz képest. Ezért gyorsan levágtam a kép alját, a megmaradt részt pedig kedvenc képkeresőmön a tineye.com-on megfuttattam, és lámlám, lett is találat a Wikipedia-ról.

Az eredeti kép valahol Nord-Pas-de-Calais-ban készült, és a bányászatból származó törmélekhalmot láthatunk.

Persze értem én a lényeget. A kép alapján jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon hány piramis mellett sétálunk el nap, mint nap? Viszont továbbra is úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy ezt a kérdés feltegyük és agyaljunk a válaszokon, nem kellene kamu képekre hivatkozni.

Egy NaturalNews-on megjelent hírt rengetegen osztják meg, pedig téves következtetésen alapul. A cikk szerint Japánban nincs kötelező védőoltás, mégis (vagy éppen ezért) a japán gyerekek a legegészségesebbek az egész világon. Nyilván, ha ez így tényeg így van, akkor ez egy füstölgő puskacső az oltásellenesek kezében.

Csakhogy itt is, mint oly sok alkalommal, azt látjuk, hogy hibát követnek el. Ebben az esetben (szándékosan vagy puszta tájékozatlanságból fakadóan) nem teszik hozzá, hogy annak ellenére, hogy nem kötelező a védőoltás Japánban, sok szülő igenis beoltatja gyerekét, az iskolák kérik is a gyerekek oltási lapját.

Emiatt aztán a világon itt a legmagasabb az átoltottsági arány, amely gyakorlatilag 100%-os. 

Diftéria, tetanus, pertussis esetén 99%, kanyaró esetén 93%, polio esetén pedig 97%! Nekünk sincs okunk azért szégyenkezni, a 97-98%-os átoltottsági aránnyal így is a világ élvonalában vagyunk, bár nálunk vannak kötelező védőoltások.

Nem mellesleg, a japán gyerekek tényleg egészségesebbek, de ez a szakemberek által gondosan összeállított iskolai étrendnek tudható be.

Egy Youtube videó azt mutatja meg, hogy egy telefon köré tekert acélgyapot abban a pillanatban lángra lobban, ahogy a telefonra bejövő hívás érkezik. Ezzel azt sugalva, hogy veszélyes mértékű sugárzás vagy hő keletkezik a telefonok hívásánál. Istenadta szerencse, hogy agyunk nem acélgyapotból van.

A Snopes.com utánajárt, többféleképpen is, és szerintem több időt és energiát fektettek ebbe bele, mint amennyit ténylegesen megérdemel.

Egyrészt, ha belassítjuk a videót, látszik, hogy a tűz, egy áttűnés effektus után jelenik meg, ami egyértelműen arra utal, hogy számítógéppel, utólag rakták rá az effektet. Normál sebességen nézve, valóban meggyőző tud lenni a végeredmény.

Másrészt ők is utánajártak, megcsinálták a kísérletet ugyanazzal a telefonnal és ugyanolyan acélgyapottal, de náluk nem lobbant lángra.

Harmadrészt, ha megnézünk egy acélgyapot égéséről készült videót, láthatjuk, hogy teljesen máshogy ég, mint a virális videón.

Továbbá azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a videót készítő Youtube csatorna sok ilyen trükkfelvétellel operál, erre specializálták magukat, nevük is erre utal: ViralVideoLab, így talán nem kell nagyon meglepődni, ha sok kamu videót készítenek azért, hogy azok virálisan terjedjenek.

Vicces egyébként, hogy egy másik videójukban, a telefon a hangyákat készteti körkörös mozgásra. Akkor azok miért nem gyulladnak meg? Természetesen a hangyák is csak digitális effektek.

Ajánlom továbbá a Szkeptikus Társaság Facebook bejegyzését is.

Nemrég hallottam egy streamben azt a kis történetet, hogy "állítólag" Kanadában legalizálták a kannibalizmust, mert az autocorrect átjavította a kannabiszt, és a hiba senkinek nem tűnt fel.

Gondoltam utánanézek gyorsan, hogy honnan is eredhet a történet, mivel megszólalt bennem az a bizonyos vészcsengő.

Hamar rá is bukkantam a The Beaverton 2017-es cikkére, ami elsőként számolt be a történtekről.

Az oldalról annyit érdemes tudni, hogy egy szatirikus álhír portál, olyan, mint itthon a Hírcsárda, amit az oldal leírásában nem is rejtenek véka alá, így tehát nem érdemes komolyan venni az ott leírtakat.

Pár napja került fel egy videó a Youtube-ra, amin állítólag az látszik, hogy Harry herceg és Meghan Markle robotmivoltuk lelepleződött a Britan’s Got Talent műsor felvétele során. A szemük nem mozog, arcuk teljesen mozdulatlan, szinte teljesen élettelennek tűnnek, mintha elromlott robotok lennének csak.

Több se kellett az Internet népének, egyből összeesküvés-elméletek kaptak szárnyra: egyesek szerint ez is azt bizonyítja, hogy életünk egy hatalmas hazugság, hogy a háttérhatalom megetetett minket ezzel a tündérmesével, hogy elterelje a figyelmet a valós problémákról, és a sor még sokáig folytatható lenne.

Fontos leszögezni, a videó valódi, legalábbis olyan értelemben, hogy nem volt digitálisan vagy egyéb módon manipulálva. Akkor viszont mi a magyarázat?

A videón valójában két, Harry herceget és feleségét ábrázoló viasz maszkot viselő színészt láthatunk. A maszkot a híres Madame Tussauds intézet készítette, és ezzel promózták új, interaktív kiállításukat, ahol többek között a királyi párral is találkozhatnak a látogatók.

Sajnos mindenkit el kell keserítsek, továbbra se jön a robotapokalipszis, és még mindig nem nyertek bizonyosságot a világméretű összeesküvések.

Forrás

Facebook-on és Youtube-n terjed egy videó, amin az látható, hogy egy plexi szerkezet, a színes üveggolyókat színek szerint szépen elrendezi, a szerkezet alján lévő tartályokba. Egyesek kvantumfizikát emlegetnek, olvassuk csak el az egyik legnézetebb videó bevezetőjét:

A kvantum fizikára alapozódó videó. 
Az azonos színű golyók egymáshoz kapcsolódnak a kvarc kristályok rezonanciája alapján.
Minden színben más a rezonancia. Ugyanígy csoportosítjuk magunk körül a személyeket, akik ugyanazon a frekvencián vannak.
Így működik az univerzum.

Elég súlyos megállapítások vannak benne, és mint ahogy azt a New Age baromságoktól megszokhattuk, jól összemossák a spiritualitást a modern technológiával.

Mi is a szerkezet?

A videón látható szerkezet neve: Galton-deszka.

A Galton-deszka Francis Galton által 1889-ben feltalált szemléltetőeszköz, egy valószínűségszámítással kapcsolatos matematikai kísérlethez szükséges eszköz.

A kísérlet lényege, hogy egy egyenlő szárú háromszög alakú, függőleges vagy lejtős pálya felső csúcsáról legurítunk egy golyót, amely egy éknek ütközve vagy jobbra, vagy balra folytatja útját. A továbbguruló golyó újabb éknek ütközve ismét jobbra vagy balra tér ki, és így tovább, míg az utolsó ék után az egyik csatornába esik. A kísérletet többször megismételjük úgy, hogy közben a már legurított golyókat a csatornákban hagyjuk. A kísérleti eszköz kialakítása olyan, hogy a golyó minden éknél 50%-50% valószínűséggel tér ki balra, illetve jobbra.

Ha a kísérletek száma elég nagy, a csatornákba jutott golyók elhelyezkedése nagy valószínűséggel a normális eloszlás sűrűségfüggvényének grafikonjára fog hasonlítani. Ezért a Galton-deszka szemléltetőeszközként használható. [Wikipédia]

Azonban jól látható, hogy ez az eszköz nem alkalmas arra, hogy színek alapján szeparálja el a golyókat. Akkor mégis mi a magyarázat?

A videón valójában egy nagyon jó minőségű CGI szimuláció felvétele látható. Korábbi verzióknál a megvilágítás és a kameramozgás nem volt ennyire jól megoldva, ám ez a videó is elbukik. Ha kinagyítjuk egy részletét és figyelmesen nézzük, akkor azt látjuk, hogy a golyók változtatják a színüket. Minden golyónak van egy kezdő színe, és amikor már a számítógép kiszámolta előre, hogy melyik tartályba fog esni, megváltoztatja a golyó színét. Sajnálom, de nincs szó színek rezonanciájáról. :( 

Régebben már volt szó a blogon arról a kamu videóról, és a hozzákötődő rémhírekről, hogy a kínai Tesco-ban műanyagporból készítik a salátát, most úgy látszik, hogy egy újabb videóval bővült a műanyag ételektől rettegők tárháza.

Április elején került fel a lent látható videó, amin egy nő egy salátalevélről húz le, egy általa műanyag rétegnek titulált hártyát. A videót rengetegen osztották meg és látták a különböző közösségi média felületeken, és szinte az összes kommentelő elborzadt a látványon, nem sokan néztek utána a tényeknek.

A videón római saláta vagy másnéven kötözősaláta látható, és természetesen nem műanyagból van, és nem is műanyag réteget húz le a hölgy róla. A jelenség jól ismert a gazdák előtt is, ezt angolul epidermal peeling-nek nevezik, és akkor következik be, amikor hirtelen hideg éri a salátaleveleket. Amit a videóban látunk az tehát nem műanyag réteg, hanem a saláta saját külső hámrétege, aminek növényi rostok, és cellulóz az összetétele, és az a szerepe, hogy megvédje a növényt a talajmenti fagytól. Ez a jelenség nem csak a nagyüzemi termesztésnél fordul elő, hanem a biogazdaságokban előállított salátánál is megfigyelhető, így tehát kár is azzal az érvvel előrukkolni, hogy "bezzeg a biosalátánál nincs ilyen".

Azt nem tudni, hogy a hölgy szándékosan mondta műanyagnak a salátáról lefejtett réteget, vagy egyszerűen csak tudatlanságából eredően. Ha utóbbi, akkor megnyugodhat: a közösségi média rámutatott, hogy többszázezer sorstársa van a világon.

Forrás: Snopes.com

Április elején került feltöltésre Facebook-ra (idő közben az eredetit már törölték, pedig 10 millió megtekintés felett járt), majd terjedt át máshova is egy videó, melyen az látható, amint egy fekete kőre egy szeget helyeznek, ami megolvad.

A videó leírásában vas/acél szeget említenek, így elég furcsának tűnhet, hogy a sziklán csak úgy megolvad. Az igazság nyilván itt is az, hogy a felvétel leírásában csaltak: a szeg valójában galliumból készülhetett. A gallium egyik tulajdonsága, hogy 29.8°C-os hőmérsékleten már olvad, így gyakorlatilag az ember kezében is folyékony halmazállapotba kerül. Ezek után képzeljük el, hány fokos lehet egy fekete felületű kő, amit kint hagytak a napon.

További bizonyíték, a galliumból készült szegre, hogy a videó készítője gumikesztyűvel fogja meg a tárgyat. Egyrészt hogy ne olvadjon meg gyorsan a szeg, és ne legyen nyilvánvaló az átverés, másrészt bár a gallium nem mérgező, bőrirritációt még okozhat.

Bár az eredeti videót azóta törölték, jó ha tudunk róla, és tudatosítjuk magunkban mindig, hogy amit az Interneten látunk, olvasunk, az nem mindig igaz.

Források:

• Snopes
• IFL

Tegnap este egyik tanár ismerősöm osztotta meg az alábbi képet, melyen az látható, hogy fiatalok egy csoportja mobiltelefonjukba belemélyülve, ügyet se vetnek Rembrand egyik leghíresebb festményére, az Éjjeli őrjáratra. A kép, és a mögötte meghúzódó sztori ismert volt már korábban előttem, nem is értem, hogy miért nem írtam még róla bejegyzést, ezért gondoltam ezt a hiányosságomat pótolom.

Sokan rögtön felhorrkantak a kép láttán, a művészet halálát láttak a képben, és generáció jövőjéért aggódtak. A kép mögött meghúzódó történet, azonban teljesen más, mint azt a közösségi médiában terjedő megosztások sejtetik.

Mi is történik a képen valójában?

A képet Gijsbert van der Wal fotográfus lőtte 2014-ben, fel is töltötte flickr fiókjába. A kép alatti leírásban olvasható a kép születésének és terjedésének története, és a magyarázat is: a tanulók a múzeum által biztosított, ingyenes letölthető applikációt nézik, aminek segítségével még több információt tudnak meg egy adott képről. Ugyanazon a délutánon készült egy másik kép is, ahol leülve, hosszan megfigyelnek egy másik festményt.

@wijdopenogen @PieterSteinz @rijksmuseum hoi, ik was er ook vanmiddag. Zag dit ademloos luisteren: pic.twitter.com/wfjC5LqXiD

— Jan Postma (@j_postma) November 27, 2014

A tanulság: sose ítélkezzünk rögtön az érzelmeink és az előítéleteink alapján.