Az eredeti, angol nyelvű szöveget az English Pravda közölte le még 2003. március 26-án. A cikk két oldalas, és a legvégén szereplő forrásjelölés volt az, ami aztán tényleg kétkedővé tett: Oleg Doronin UFOZONE. Megpróbáltam utánajárni az UFOZONE-nak, de nem sikerült. Sok hasonló nevű, főleg orosz nyelvű portál létezik, így nem igazán lehetett kihámozni, hogy melyik is volt a pontos forrás. Az is lehet, hogy megszűnt azóta, vagy ami kicsit valószínűtlen: nem is létezett.
Homályos foltok
Rögtön kezdeném is azokkal, amiknek nem tudtam sehogy sem utánajárni. A gombászó férfiról nem találtam semmit. Ezen a cikken (és ennek másolatain) kívül sehol máshol nem említik meg.
Ugyanez mondható el, a levágott fejű asszonyról, a második világháborús hadvezérekről, és az 1940-es kórházi esetről. Sajnos még a Weekly World News sem számolt be róla, pedig titkon ebben reménykedtem, mint a lángra lobbanó fiú esetében. Tehát elmondható, hogy ahol a cikk is homályos volt (nem volt név, vagy pontos helyszín, időpont, stb.) ott én is sötétben tapogatóztam. Ezért arra kérek mindenkit, hogy ha valaki mégis rábukkanna a neten barangolva ezek forrására, akkor küldje el e-mailben, vagy hagyja itt kommentben. Köszönöm.
Nem jutottam sokra Ludvig von Schaunburg esetében se. Valóban van egy ilyen legenda, de a nevek nem stimmeltek sehogy se. 1386-ban ugyanis Bajországnak nem volt Ludvig nevű uralkodója. Sőt mi több, olyan, hogy Bajorország nem is létezett, ugyanis „Németország” több kisebb hercegségből állt csak. Így volt Alsó- és Felső-Bajorország és abból is volt két-három különböző tartomány, különböző uralkodókkal. A Ditz von Schaunburg névre sem adott ki semmilyen találatot a Google, persze ezen a cikken kívül. Nem sikerült azonban a legendának sem utánajárni, de feltételezhetően itt is arról van szó, hogy kicsit túl lett színezve a történet, feltéve, ha megtörtént egyáltalán.
Kornily atya esete
Ennek viszont sikerült utánajárnom, és meglepő dolgok derültek ki. Az eredeti cikkben leírtak nem más, mint egy középkorban megtörtént eset, legendává formálása. Ami igaz belőle: Kornily atya valóban magára haragította Retteget Iván-t, aki „oroszlánként ordítva” rohant a Pskov-i kolostorhoz, mivel Kornily atya, a cár engedélye nélkül építtetett falat a kolostora köré. A történet szerint Rettegett Iván habzó szájjal, vérben forgó szemekkel, az ártatlan Pskov-i emberek halálát kívánta.
1570. február 20-án hadsereggel vonult a kicsiny településhez, és feltett szándéka volt, hogy kardélre hányja az összes embert, aki él és mozog. A kolostorhoz érve összefutott Kornily atyával, aki eredménytelenül próbálta megnyugtatni a cárt. Kornily atya felajánlotta, hogy önként vállalja a halált, csak az ártatlan embereket kímélje meg. A cár haragjában ott helyben végre is hajtatta az ítéletet, de szinte azonnal meg is bánta, és felvette az élettelen testet, és elsétált vele a kolostorig, ahová letette. Azóta nevezik ezt az utat Bloody Path-nek vagy Path of Blood-nak. Később Kornily-t szentté avatták mártíromsága és egyéb jó cselekedetei miatt is, és azóta St. Cornelius-ként tisztelik. Tehát a történt csupán azon része sántít, hogy a fej nélküli test maga vette fel a levágott fejet és sétált el a kolostorig, majd ott esett volna össze.
A hasüregi agy
Az állítás, miszerint 100 millió idegsejt található a gyomornál igaz. Az is igaz, hogy képes információ tárolására, az egészség és az érzelmek befolyásolására. Az újabb kutatások ugyanis kimutatták, hogy a gyomor és bél körüli idegsejtek állandó, kétirányú kapcsolatban állnak az agyunk megfelelő központjával. Az éhség érzet, vagy éppen a jóllakottság érzet a gyomorból indul az agyba. A „gyomor agyánál” ugyanazokat az ingerület átvivő anyagokat találjuk meg, mint amit az agyunkban is. Ezek a szerotonin, a dopamin és az ópiátok. A kétirányú kapcsolat miatt, nem csak a gyomor küld információkat az agynak, hanem fordítva. Ezért van az, hogy ha például izgulunk, vagy szorongunk akkor azt a gyomrunkban is érezzük, ezért van az is, hogy amikor undort érzünk hányingerünk van. A sokszor depressziós, szorongó embereknek étkezési, emésztési problémái is vannak. Mindenkinek ismerősek ezek az érzések, nem kell tovább sorolnom őket, ugye?
Az, hogy második (vagy harmadik) agy van a gyomornál, nem újdonság. Az ókorban és a középkorban is sok nép úgy gondolta, hogy az elme központja a gyomor.
A menekülési reflexért azonban nem ez a hasüregi agy a felelős (mint ahogy a bejegyzés állítja), hanem a mellékvese kéregben termelődő adrenalin. Az adrenalin a közvélekedéssel ellentétben nem csak az agyra hat, hanem növeli a szívritmust, tágítja az ereket, élesíti az érzékszerveket, csökkenti az ingerület átvitel idejét az idegsejtek között.
Agynélküli születés
A cikk másik része az agy nélkül születés leírása. Számomra teljesen érthetetlen, hogy miért keverték ezt bele, hiszen a lefejezésnek és egy genetikai betegségnek nem sok köze van egymáshoz. Tény, hogy valóban létezik egy ilyen betegség. Agy nélkül viszonylag sok kisbaba születik, tehát nem nagyon beszélhetünk rejtélyről, de ezek a kisbabák sem élnek túl sokáig, maximum egy hétig. A genetikai rendellenesség során, amely a terhesség 23. és 26. napján alakulhat ki, a magzat neurális csöve (amelyből kialakul az agy és a gerincvelő) nem záródik be. A végeredmény, hogy nem fejlődik ki az agy, csak a kisagy, és a gerincvelő. Ezek viszont pontosan annyira elegendőek, hogy levegőt vegyen, és jobb esetben nyeljen, így egyfajta vegetatív állapotba kerül a kisbaba. Jelenlegi tudásunk szerint ezen sehogy sem lehet segíteni, hiszen az agy, gondolkodásért felelős része ki sem alakult, így nem fejleszthetőek a képességek sem. Az egyik legismertebb eset, Nicholas Coke esete, aki az egy éves kort is megélte, ez igazán ritkaság számba megy.
További apró buktatók
Több helyen az RTL Online-ra hivatkoztak, mint forrásra, valójában ott sose közölték le ezt az írást.
Az orvosi eseteknél közölt Haufland nevű, híres német idegsebész sem létezik. Ugyanis nevét, és munkáját beírva a Google-be (akár magyarul, akár németül, akár angolul) nem kapunk semmit, csak ezt az agy nélküli élet bejegyzést.
Végső megállapítás
Tehát a fenti történetek közül egy sem igaz, a fej nélküli testek nem álltak fel, és nem futottak, nem kapták fel a fejüket. Viszont az tény, hogy a fejvesztés után, mind a fej, mind a test még egy ideig "él", hiszen egy kevés vér még kering benne. A test izmai a halál beállta után akár órákkal később is képesek még a mozgásokra. Orvosi beszámolók is léteznek ilyen esetekről. Ilyenkor az történik, hogy bár fej nincs, az izmok a gerincvelőnek küldenek információkat, ami szintén képes minimális kommunikációra az izmokkal. Ezek a halál utáni izommozgások inkább csak reflexszerű mozgások, így például arra teljesen alkalmatlanok, hogy irányított mozgást hajtson végre a test (lásd: Kornily atya esete).
Összegezve a fentieket: ismét főleg legendákkal van dolgunk, megtörtént esetek feltúrbózott, kiszínezett verzióival. Bár agy nélkül még sokáig van „élet”, a fenti esetek teljesen valótlanok.
