Az összeesküvés-elmélet rajongók előszeretettel hivatkoznak a HAARP-ra ha a földrengés kiváltó okaként az embert, pontosabban a Háttérhatalmat vagy akármi hasonlót szeretnének megnevezni, pedig ennél triviálisabb és egyszerűbb emberi tevékenységek is földrengést okozhatnak.
Mostanra derült ki, hogy a 2011 májusában, Dél-Spanyolországban, Lorca városában kipattant, 5,1-es erősségű, sekély fészkű földrengést is emberi tevékenység okozta.
Pablo González és csapata (Universtiy of Western Ontario) alapos kutatómunka után arra jutott, hogy a rengés hátterében nem természetes okok álltak, ezért is történt, hogy ilyen szokatlanul kis mélységben pattanhatott ki. Eredményeiket a Nature Geoscience-ben ismertették.
Megállapították, hogy a katasztrófa antropogén (emberi) tevékenységre vezethető vissza. A kőzetek deformációja alapján azonosították a kiváltó folyamatot, egy a kőzetrétegek között futó repedés mentén történt elmozdulást. Ezt egyértelműen a környékbeli talajvíz kiszivattyúzása okozta, ami megmagyarázza a sekély (1-3 km) fészket is. A talajvízszint "zuhanása" ugyanis megváltoztatta a feszültségviszonyokat, s ennek következtében az addigi egyensúly felborult.
Egy földrengés kipattanásához elegendő lehet egy minimális elmozdulás is, elképzelhető tehát, hogy milyen erős befolyással lehetnek az antropogén tevékenységek a földkéregre (mint például a bányászat, óriási víztározók és gátak építése, szénhidrogén vagy a felszínalatti vizek kitermelése).
Nem tudni, hogy az emberi tevékenység csupán időben előrébb hozza a jövőben mindenképpen bekövetkező földrengést, vagy beavatkozás nélkül egyáltalán nem történne meg a katasztrófa. A kéregben fennálló feszültség ugyanis halmozódhat évszázadokon, évezredeken keresztül, míg eléri a pontot, amikor a feszültség rengés formájában kioldódik.
A földrengéssel sújtott terület egyébként az Alhama de Murcia törésvonalon fekszik, ahol eleve nagy a földrengés kockázata, azonban emberi beavatkozás nélkül akár sokáig nyugalomban maradhatott volna a terület.
Ugyancsak emberi tevékenység okozza az USA középső, geológiai szempont nyugodt területén tapasztalható egyre több földrengést is. 2009 óta különösen aktívvá vált a vidék. Az átlagos, évenkénti 20 rengés 2009-ben 50-re szökött, 2011-ben pedig már 134 rengést regisztráltak. A furcsa földrengések az USGS szakembereinek érdeklődését is felkeltette. Megállapították, hogy a föld alatt húzódó kőzetrétegeket repedések hálózzák be, ezek elmozdulása, elpattanása pedig földrengéseket okoz. 2009 óta az intenzívebb kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető, bár nem közvetlenül. Kiderült ugyanis, hogy nem a kitermeléshez vagy kutatáshoz fúrt kutak okozzák a földrengéseket, hanem a kőzetrepesztéshez felhasznált sós víz tárolására fúrt, jóval mélyebb üregek.
Szecsuánban 2009-ben, hetvenezer ember halálát okozott, egy 7,9-es erősségű földrengés, amelyet egy szerencsétlen helyen épült víztározó okozott. A víztározó ugyanis egy törésvonaltól alig 500 méterre helyezkedett el.
Klasszikus példa még a Colorado folyón létesített Boulder-gát mögött kialakult Mead-tó. Ennek medrét 1935-ben kezdték vízzel feltölteni. Ezt követően 10 év alatt mintegy 6000 földlökést észleltek a környéken.
A Rhodesia és Zambia között, a Zambézi folyón épített Kariba-gát mögötti mesterséges tó környezetében, a medence feltöltése után szintén a rengések egész sorozatát észlelték.Erről az említett UNESCO-tanácskozáson Jean Pierre Rothé, a strasbourgi egyetem geofizikai intézetének vezetője számolt be. A Kariba-víztároló feltöltése 1959 júniusában fejeződött be. Az ezt követő időkben kipattant erősebb (az agadiri és a skopjei rengésekhez hasonló energiájú) földrengések a következők voltak: 1961. július és szeptember; 1963 augusztusától novemberéig; 1966. április, 1967. április; 1968. június. A víztároló feltöltése előtt azonban ez a terület teljesen aszeizmikus volt.
Az észak-olaszországi vajonti duzzasztógát vidékén 1962. október 9-én lezajlott katasztrófa - amely 1994 emberéletet követelt! - szintén megszívlelendő, intő példa. A baljós előjelek már 1960 elején jelentkeztek. A hatóságok azonban politikai tendenciájú álhíreknek minősítették a jelenségekről szóló beszámolókat, és semmiféle konkrét intézkedést nem tettek. 1962 júliusában négy erős földlökést észleltek a környéken. A gát fala e rengések következtében több helyütt megrongálódott, és végül ez vezetett a gát átszakadásához és a tragédiához.
1967. december 10-én India területén pattant ki erős rengés, amelyet a szeizmológia története Koyna-földrengés néven tart számon. A halálos áldozatok száma ezúttal 177 volt, 2300 ember pedig megsbesült. Rothé szerint ez a katasztrófa a Koyna-duzzasztógát mögöt kialakított mesterséges tó feltöltésével magyarázható. Ezen a gáton is hatalmas repedések képződtek a rengés következtében.
Források:
Origo
http://www.bebte.hu
A Földgömb
