Enyedi Zoltán küldte az alábbi angol nyelvű képet, amelyen az olvasható, hogy egy meg nem nevezett japán tudományos kutatás szerint a banánhéjon található barna foltok az ún. TNF (tumor nekrózis faktor) nevű vegyületet tartalmazzák, amely (ahogy neve is mutatja) a daganatok elpusztításában vehet részt, mivel elősegíti immunrendszerünk erősítését, és így az könnyebben felveheti a rákos sejtek elleni küzdelmet.
Rögtön utánakerestem a neten, és meg kell, hogy mondjam egyáltalán nem volt könnyű dolgom.
A japán tanulmány
Az ilyen körüzenetek egyik rákfenéje, hogy nem írnak semmi konkrétat. Sikerült azonban rábukkannom az ominózus japán tanulmányra, amit egereken végeztek el. Persze senki se higgye, hogy a kis rágcsálókkal banánt etettek 0-24 a hét minden napján, hanem intravénásan banánkivonatot fecskendeztek beléjük. Az egyik fő probléma pedig ez, de erről majd kicsit később.
A tanulmány, vagy nevezzük inkább csak dolgozatnak - mivel az egész csak 8 oldal, idehaza egy szakdolgozat nagyobb terjedelmű- csak a J-Stage.com-on jelent meg, amin (többek között) minden japán egyetemi hallgató szakdolgozata, tudományos kutatómunkája stb. megtalálható. Tehát nem neves orvosoktól származik a felfedezés, amit jól mutat, hogy a PubMed-en sem jelent meg, ahol csak a legkomolyabb tanulmányokat teszik közzé.
Valamint senki más nem ismételte meg a kísérletet, és nincsenek biztos eredmények sem.
TNF – tumor nekrózis faktor
Anélkül, hogy mindenféle tudományos és orvosi szakkifejezéseket használnék, megpróbálom leírni, hogy ez mi is akarna lenni. A TNF-et először 1968-ban Dr. Gale A. Granger a University of California professzora izolálta állatok emlőiből. A TNF egy összetett fehérje, és rengeteg típusa van, a legismertebb és jelenleg leginkább kutatott a TNF-α. Ennek a fehérjének komoly szerepe van az immunválasz kiváltásában, a láz előidézésében, viszont ugyanúgy kiváltója a különböző gyulladásos folyamatoknak, és több autoimmun betegséggel (Bechterew-kór, gyulladásos bélbetegségek, pikkelysömör, asztma, stb.) is összefüggésbe hozható. A túlzott TNF-szint csökkentésének érdekében ezért ún. TNF antitesteket alkalmaznak, amelyek csökkentik a gyulladásos folyamatokat.
A TNF körül egyébként is óriási a vita még orvosi körökben is. Egyesek határozottan állítják, hogy a TNF hatékony a daganatos sejtek ellen, mások tagadják, megint mások érdekes jelenségre lettek figyelmesek. A TNF egy kétélű fegyver: bizonyos ideig valóban gátolhatja bizonyos típusú daganatos sejtek szaporodását, ám sokszor teljesen váratlanul, eddig ismeretlen okból megváltozik a viselkedése, és nem hogy gátolja a tumor növekedését, terjeszkedését, hanem elősegíti.
A levélre visszatérve: a TNF ráadásul csak emlősökben, és így emberben állítódik elő. Maga a banán nem tartalmazhat TNF fehérjét, legfeljebb olyan vegyületeket, amelyek a szervezet TNF szintézisét elősegítheti, ilyenről viszont a japán dolgozat nem ír.
Fentebb említettem, hogy az állatkísérlet során intravénásan adagolták a banánesszenciát az egerekbe, így kikerülték az emésztőrendszert, ami olyan enzimeket tartalmaz, amelyek mindent a lehető legkisebb egységekre bontanak szét. Ha a banán még tartalmazna is TNF-et, az biztosan nem élné túl a gyomorban tett utazást, ráadásul azt olyan kis mennyiségben tartalmazná a gyümölcs, hogy tonnaszám kellene enni, hogy valami kimutatható hatása legyen.
A rákról
Ha feltesszük, hogy tényleg elősegíti a TNF szintézist, akkor is kérdéses, hogyan tudna szervezetünk olyan ellen küzdeni, ami a sajátja. A rák ugyanis nem olyan, mint egy vírus vagy egy baktérium. A rák általában valamilyen külső tényezőből kifolyólag (ritkán genetikai okok miatt) alakul ki, mégpedig úgy, hogy a sejtosztódás során az emberi sejt mutálódik, és ez a mutálódott emberi sejt kezd továbbosztódni. A rákos sejtek ugyanolyan emberi sejtek, mint bármely másik, csak ezek mondjuk úgy, hogy megbetegedtek. A rák nem olyan, mint egy megfázás, hogy azonnal látható, tapasztalható tünetei vannak. Lehet, hogy valaki évekig él együtt a tumorral, és semmi panasza nincs, aztán egyre szaporodnak a tünetek, ezért fontos a szűrővizsgálat. Az is sokszor előfordul, hogy egy jóindulatú rákos csomó magától felszívódik. Elképzelhető, hogy valaki úgy esik át egy rákos megbetegedésen, hogy észre se veszi.
Konklúzió
A fenti üzenetben elég sok a ferdítés, a hamis és valótlan állítás, viszont az utolsó mondattal egyet lehet érteni: senkinek sem fog megártani naponta egy banán. Magas kálium és vitamintartalma miatt különösen ajánlott a fogyasztása főleg a téli időszakban, viszont a magas cukortartalma miatt a cukorbetegségben szenvedőknek nem igazán ajánlott. Megmondom őszintén, tényleg örültem volna, ha kivételesen nem tudtam volna belekötni ebbe, de úgy látszik, hogy nem sok bizonyíték van a körüzenet állítására. A banán nem tartalmaz TNF-et, ha tartalmazná is ezt a roppant összetett fehérjét, akkor is szétbomlana a gyomorban, és annyi banánt kellene enni, hogy az már szinte lehetetlen, ráadásul a TNF hatása is vitatott az orvosok között.
Linkek
Skeptical Raptor blogja
Itt főleg a hozzászólást érdemes elolvasni, és a linkeket végignézni
A kétélű fegyver
Snopes.com fórum
A mellrákra nem jó a banán
A banán jótékony hatásairól (rákgyógyításról nincs szó)