Néhány hete, a Szkeptikus Társaság Facebook oldalán osztotta meg az egyik csoporttag az alábbi képet. Hihetetlen egyébként, hogy egy pár soros kis összeesküvés mögött, mennyi magyarázandó, és helyrerakni való információ van. Ha másban nem is, az információk ilyen jellegű tömörítésében és sűrítésében a paranoid összeesküvés-elméletek gyártói nagyon jók.

A kérdés, a két szabadkőműves obeliszkekkel, Jáchin-nal és Boáz-zal indít. Először is nézzük meg, hogy van-e bármilyen bizonyíték arra, hogy szabadkőművesek dolgoztak-e a Margit-hídon? A válasz: nem egyértelmű, hogy a szabadkőművesek részt vettek az építkezésben. A Margit-híd hosszú történetébe nem mennék bele, azt már mások megtették helyettem. Szerintem az is elég, ha csak azt megvizsgáljuk, hogy a tervezők és kivitelezők között volt-e szabadkőműves. A Margit-híd nyertes pályázatot Ernest Alexandre Goüin francia vállalkozó mérnök nyújtotta be, így az ő cége a Société de Construction de Batignolles kezdhette meg a híd kivitelezését. Nos Goüin vagy egyéb a céghez kötődő és felbukkanó nevek nem szerepelnek egyik nyilvánosan hozzáférhető (bár nem mindig megbízható) szabadkőműves névsorban sem. Gyorsan hozzátenném, hogy a többi pályázó sem szerepel sehol, mint szabadkőműves. Persze ettől még lehetett ő vagy bármelyik tervezője, munkatársa szabadkőműves egy olyan páholyban, amiről nem vagy csak alig tudunk valamit, vagy a neve egyszerűen nem szerepel a listákon. Rendben, tegyük fel, hogy a francia vállalkozó valamelyik francia páholyban tevékenykedett. Ekkor azonban magát az építményt kell górcső alá vetni, és nem árt, ha kicsit tisztában vagyunk a szabadkőműves építkezés jellegzetességeivel.

A szabadkőműves építkezés ugyanis nem annyiból áll, hogy lerakok egy háromszöget, vagy egy obeliszket akárhová, hanem ez egy komplex jelképrendszer, ami a bennfentesek számára sokkal többet elárul az alkotó(i)ról, annak szellemiségéről és világnézetéről, mint ahogy mi azt gondoljuk. A jelképeknek egyensúlyban kell lenniük egymással, ki kell egészíteniük egymást, és persze az sem mindegy, hogy honnan, milyen sorrendben nézzük a szimbólumokat. Gyakran egyik szimbólum egy másikból következik, és így más értelme is van, mintha csak önmagában nézzük. Azt kell tehát megvizsgálni, hogy vajon a Margit-hídon szerepel-e egyéb szabadkőműves szimbólum, valamint szerepel-e valamelyik páholy érméje, pecsétje a hídon? A válasz pedig az, hogy nincs több szimbólum, és nincs pecsét sem. Igen tudom, hogy a Margit-híd, sziget felőli lejárójánál van egy szobor, amiben van egy pecsét, de az a Hajnal páholyé, amely a Margit-híd építésekor még nem is létezett. Első írásos említésük az 1900-as évek elejéről származik, őket tehát ki lehet zárni.

Az obeliszkről egyébként sem vagyok teljesen meggyőződve, hogy általánosan elfogadott szabadkőműves jelkép lenne, valószínűbb, hogy egyes páholyok használták, mások nem. Oké, rendben, tételezzük fel, hogy szabadkőműves szimbólum az obeliszk! Viszont semmilyen más szabadkőműves motívum nincs a hídon, hiányzik a páholy jelképével ellátott sarokkő is, tehát azok az obeliszkek, nem tekinthetők szabadkőműves szimbólumoknak.

Akkor jön a kérdés, hogy de akkor mégis minek fogja közre a magyar koronát, mi a jelentésük, és hogy kerültek oda? Az obeliszkek úgy kerülhettek az 1872 és 1876 között épült Margit-hídra, hogy ekkoriban kezdtek divatba jönni a romanika, és megjelentek a neo-stílusok (neogótika, neoreneszánsz, neobarokk). Ezek a stílusok pedig az ókorból is merítettek nem egy építészeti szimbólumot és így kerülhettek az obeliszkek a Margit-hídra, és sok más helyre is. Az obeliszkek jelentése pedig kicsit összetett. Az obeliszket valaminek vagy valakinek a tiszteletére emelték, ráadásul azt is nézni kell, hogy egymagában álló vagy páros számú obeliszkről van szó. Előbbiről úgy tartják, hogy a káoszt szimbolizálja, utóbbi a rendet, az egyensúlyt. Ha innen nézzük a két obeliszk a békét, a nyugalmat szimbolizálva fogja közre a magyar koronát, mintha csak azt sugallná, hogy nyugalmat kíván az országnak.

Jáchin-ról és Boáz-ról is érdemes kicsit szót ejteni, ha már a kép megemlíti őket, hiszen ott is csúnya ferdítések vannak. Nem luciferánus szimbólumok ezek, hanem Salamon templomának bejáratánál álló réz, vagy bronz oszlopok nevei. Jáchin (vagy magyarosabban Jákin) jelentése Jahve teremtette, felállította, míg a Boáz az erőt jelenti. Egyes értelmezések szerint az egyik feketére a másik fehérre volt festve, így az ellentéteket szimbolizálták. Ha ezt az értelmezést elfogadjuk, akkor felmerül a kérdés, hogy ezt hogyan is sajátíthatta volna ki a szabadkőművesség? A válasz: sehogy, hiszen a körülöttünk lévő világban számtalan ellentétpárt tudunk felsorolni, és sok vallás, filozófiai irányzat fel is használja ezeket. Persze az összeesküvés elméleteknél már megszokhattuk, hogy a zsidók és minden, ami a zsidókhoz köthető az a sátán műve, az rossz, gonosz. Szomorú, hogy egyeseken szemellenző van.

Menjünk tovább, és térjünk rá a következő égetően fontos kérdésre: meg van-e láncolva a Szent Korona? A válasz nem. A kompozíciót a Duna felől kell nézni, nem pedig a hídról. Egy jól megválasztott szögből valóban úgy tűnhet, hogy maga a Szent Korona van megláncolva, valójában azonban a címeres pajzsot „tartja” a lánc, és köti össze a koronával. Az alábbi kép (forrás) elég szerencsétlen pozícióból készült, de némi nagyítással (amit megtettem) láthatóvá vállnak a címer körüli láncok (pirossal bekeretezve), és ezek folytatódnak fent a koronánál.
A másik fontos kérdés, amivel ugyan nem foglalkozik a kép, de a képet megosztó oldalak már igen, hogy valóban a Szent Korona látható-e, vagy inkább egy másik, az osztrák császári korona? A kérdés feltevése annyiból jogos, hogy a korona megjelenése erősen eltúlzott, és az alakja is inkább az osztrák császári koronához hasonlít. Elképzelhető persze, hogy a Monarchia idején épült hídon egyszerűen ötvözték a Szent Koronát az osztrák császári koronával, ezzel is utalva az összetartozásra, de erre nem sok bizonyítékot látok. Viszont van másik magyarázata is. A Margit-híd, hosszú történelme során kiszélesedett (közel másfélszeresére). Ez viszont választás elé állított a tervezőket: vagy eredeti állapotába állítják vissza az oszlopokat is és a koronát is, vagy növelik az arányokat, hogy arányaiban szebben mutasson. Utóbbi mellett döntöttek, ezért az összes díszítő elem méretét újraszámolták, és eszerint tervezték azokat, ezért tűnhet kicsit furának a Szent Korona.

Ez lenne tehát a Margit-híd szabadkőműves szimbólumainak, és a leláncolt Szent Korona rejtélyének megoldása. Tanulság: nem árt utánajárni a dolgoknak.