A dongók repülésének aerodinamikai mítosza az egyik legkitartóbb és legszórakoztatóbb tévhit a tudomány történetében. Sokan hallották már: „a dongónak aerodinamikailag lehetetlen repülnie, de ő erről tudomást sem vesz, és mégis repül.” Ez a hiedelem azonban teljesen alaptalan, és a modern tudomány már régóta ismeri a dongók repülési mechanizmusának valódi magyarázatát.
Hogyan keletkezett a mítosz?
A tévhit a 1930-as évekig vezethető vissza, amikor egy biológus és egy aerodinamikai szakember számításokat végzett egy vacsora során, amely szerint – ha a dongó úgy működne, mint egy repülőgép – a szárnyai nem termelnének elég felhajtóerőt a test tömegéhez képest. Csakhogy ez a számítás hibás analógián alapult: a dongók repülési mechanizmusa egészen más, mint a fix szárnyú repülőgépeké vagy akár a madaraké.
Miben különbözik a dongó repülési módja?
A dongók szárnya nagyon gyorsan (akár 200-szor másodpercenként!) mozog, de nem egyszerűen fel-le, hanem bonyolult, forgó, ún. „8-as” alakzatú pályán. Ez a mozgás örvényeket hoz létre a szárnyak felett, amelyekben alacsonyabb a légnyomás; ezek az örvények szó szerint „felszippantják” a dongót a levegőbe. Ez a jelenség az úgynevezett leading-edge vortex (szárnyél-örvény), és kulcsfontosságú minden rovar repülésében.
Továbbá, a dongók szárnyai rugalmasak, és különleges ízületekkel kapcsolódnak a testhez, amely lehetővé teszi, hogy a dongók jelentős tömeget is képesek legyenek szállítani (akár a saját testsúlyuk dupláját is).
A modern tudomány bizonyítékai
-
Nagysebességű felvételek és laboratóriumi vizsgálatok (robotikus dongószárnyakkal) igazolták a dongók összetett szárnymozgását, és pontosan megmérték, hogy mennyi felhajtóerőt generálnak.
-
Az aerodinamika törvényeit nem sértik meg: a dongók csak másként használják ki, mint a repülőgépek vagy madarak. A repülésük inkább a helikopterhez hasonlít, mint a repülőgéphez.
-
A dongók még extrém körülmények között is képesek repülni, például nagy magasságban, ahol a levegő ritkább.
Mítoszból tudományos csoda
Végső soron a dongók repülése nem a fizika törvényeinek megszegésére, hanem a természet zseniális, evolúciósan kialakított alkalmazkodására példa. Nincs tehát szó semmilyen „lehetetlen” repülésről – csak egy félreértett történetről, amelyet a modern kutatás egyértelműen cáfolt.
„A dongók nem ismerik a fizikai törvényeket – ezért képesek repülni.”
De valójában csak okosabban használják ki a levegő örvényeit, mint ahogy azt korábban gondoltuk.