Mivel úgyis itt a rekkenő, afrikai forróság gondoltam összegyűjtök pár tévhitet, amik a kánikulához, napozáshoz kapcsolódnak.

A meleg tea jobb, mint a hideg folyadék
Minden nyáron ezrével lepik el a netet az olyan cikkek, amelyekben azt olvashatjuk, hogy inkább a forró teát kellene innunk, nem pedig a hideg italokat. A meleg tea fogyasztás mellett érvelők legfőbb indoka, hogy ilyenkor a vérerek kitágulnak, izzadni kezdünk, és így több hőtől tud megszabadulni a szervezet. A mechanizmus valóban működik, ám arra vonatkozóan nincs bizonyíték, hogy így több hőtől szabadulna meg a szervezet, vagy jobban lehűlne. Sokkal valószínűbb, hogy a meleg tea okozta hőtől tudunk csak megszabadulni, hiszen a szervezet visszaállítja a normális 37°C körüli testhőmérsékletet. Elképzelhető, bár én sose próbáltam ki ezt, hogy az érzet kellemes lehet, de kimutatható hatása nincs. Azt is meg kell jegyezni, hogy egyetlen a hőguta megelőzésével foglalkozó tudományos cikkben sincs a hőmérsékletre vonatkozóan megkötés, csak annyi a lényeg, hogy legyen elegendő folyadékbevitel. A teával viszont vigyázni kell: ha cukrozzuk, az nem tesz jót a folyadékháztartásnak, valamint a tea enyhe vizelethajtó hatású, így csak mértékkel érdemes fogyasztani. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a forró tea okozta hősokk, a melegtől egyébként is túlterhelt szervezet számára megterhelő lehet és akár rosszullétet is okozhat. Persze a nagyon hideg folyadéknak is megvannak a hátrányai: a túl sok hideg folyadéktól könnyen begyulladhat a mandulánk, megfázhatunk (ami nagyon ironikus így nyáron).

A fehér ruha jobb
Szintén nagy tévhit, hogy a fehér ruha ebben a nagy melegben sokkal jobb, mint bármi más. A logika egyszerű: a fehér szín visszaveri a fényt, így kevésbé melegedik. Ez azonban csak részben igaz. Ha a ruha anyaga olyan, akkor ugyanúgy felmelegedik alatta a levegő, vagyis nem nyertünk semmit a fehérséggel. A nagyobb probléma viszont az, hogy a fehér átereszti a bőrre veszélyes UV sugarakat, és az arra fogékonyaknál akár bőrrákot is okozhat. A szakemberek azt javasolják, hogy ilyenkor színes, tarka ruhákat hordjunk, de még a fekete is sokkal jobb választás, mint a fehér ruha.

Teli hassal vízbe menni fulladásveszélyes
Nem kell attól félni, hogy a parton elfogyasztott hekk miatt a vízbe fulladunk, maximum a tempó nem lesz olyan, és felléphet hányinger, valamint hasfájás. Hosszabb úszásnak persze nem javasolt teli hassal nekiveselkedni, de az egyszerű pancsolás nem lesz ettől halálos.

Beton/tető/mindenféle forró felület locsolása
Nagyon sokszor találkozni ezzel a megoldással, ami alapjáraton nem rossz, de sokan rosszul csinálják. Már idelátom a kommenteket, "Mégis hogy a f*szba lehet elrontani?" A válasz nagyon egyszerű. Az emberek többsége azért locsolja a betont, mert úgy gondolja, hogy a víz elpárolgása lehűti a betont, a lehűtött beton pedig lehűti a felette lévő levegőt, ami pedig lokálisan létrehoz egy kis hűvös szigetet. Csakhogy az elpárolgott víz növeli a levegő páratartalmát, és ez jelenti a gondot. Mivel a nagy melegben izzadunk, a bőrünkről elpárolgó izzadtság, szintén növeli a levegő páratartalmát. A szervezet hűtése annál jobb, minél alacsonyabb levegő páratartalma, mert annál több izzadtság tud elpárologni a levegőbe. Ha viszont elkezdjük növelni a levegő páratartalmát (lásd locsolás), akkor a bőrünkről már nem tud hova párologni az izzadtság, mert a levegő nem képes több vizet felvenni, telítődik, így romlik a szervezet hűtése és a hőérzetünk. A forró beton lelocsolása kis túlzással nagyjából olyan, mintha a szaunában a forró kövekre ráöntenénk a vizet. Ez viszont csak akkor jelent problémát, ha napközben locsoljuk fel a betont. A locsolás akkor igazán hatékony, ha kora reggel, vagy az esti órákban (19-20 körüli akkor még világos van) végezzük. Előbbi azért hasznos, mert lassabban melegszik fel a beton, utóbbi pedig azért mert a felforrósodott beton nem ontja magából annyira a hőt.
Az aszfalt napközbeni hűtése viszont nem teljesen hülyeség: hiszen az aszfalt nagyon felforrósodik, emiatt könnyen olvad. Így az útfelület könnyen tönkremehet a nagy melegben, nyomvályúk alakulhatnak ki rajta, ami pedig balesetveszélyes.

A szolárium a legjobb mód arra, hogy felkészítsük bőrünket a napozásra.
A szoláriumban a bőr főként UVA fénynek van kitéve. A bőr saját védelmi mechanizmusait - a szaruréteg megvastagodását és a melaninszintézist - viszont az UVB sugarak aktiválják. Az UVA sugarak gyorsabb, de ideiglenes pigmentációt okoznak. Ez a bőr mélyebb rétegeiben alakul ki, és a bőr öregedését eredményezi, szabadgyökök kialakulásához vezet, és növeli a napallergia kialakulásának kockázatát. Ezért egészségesebb választás az, ha a bőrünket fokozatosan szoktatjuk hozzá a napfényhez a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő-faktorú napvédő krém használatával.

A kellően napbarnított bőrű emberek elég védelemmel rendelkeznek az UV sugarak ellen, így számukra nem szükséges a napvédő termékek használata.
A napbarnított bőr által nyújtott védelem mindössze 4-es, de maximum 6-os fényvédő faktornak megfelelő védelmet jelent. Ez az oka annak, amiért a lebarnult bőrű embereknek is ajánlatos a kisebb faktorszámú termékek használata - az érzékeny bőrűeknek pedig továbbra is maximális faktorszámú termék javasolt. Az UV sugárzás erőssége változó a különböző napszakokban és a földrajzi hely szerint is, ezért ajánlott napvédő krém használata a nyaralás során.

Nincs szükség napvédő krémre az árnyékban, és akkor, ha felhős az ég.
Az emberek sokszor alábecsülik az árnyékban vagy felhős napon az őket érő UV sugárzás erősségét. A napsugarak 85%-a visszaverődik a homokról, a vízről és az épületekről. Még a napernyők és a felhők sem védenek teljesen a napsugaraktól. Ezért a napvédő termékek használata kötelező, még akkor is, ha inkább az árnyékban szeretünk ücsörögni nyáron.

A vizelet jó a medúza csípésre
Nem tudom, hogy hányan tervezitek a nyaralást tenger közelébe, pláne olyan tengerhez ahol esetleg medúzákkal is összefuthattok, de jó észben tartani, ha megcsíp egy medúza nem érdemes lepisilni a sebet. A tévhit egyébként egy régebbi Jóbarátok rész után lett felkapott, amikor Chandler ezzel a módszerrel segített Monicán. Az megint egy érdekes nyomozás lehetne, hogy vajon a készítők honnan szedték ezt a városi legendát, de egy biztos, külföldi oldalakon is utánajárva, úgy tűnik, hogy a medúza csípésre a legjobb a közönséges ecet, és sok strandoló tart is magánál ilyet. A vizelet azért nem jó, mert majdnem ugyanolyan a PH értéke, mint a sós tengervíznek, így a sebben maradt, el nem távolított csalánsejtek további méreganyagot fecskendezhetnek a sebbe, ami csak ront a helyzeten.

Locsoljunk-e délben, napozzunk-e vizes bőrrel? (Urbanlegends.hu)
Széles körben elterjedt vélekedés, hogy a növényeket délben nem szabad locsolni, mert a vízcseppek megégethetik a leveleket. Hasonló vélemény fordul elő a bőrgyógyászatban, miszerint az emberi bőrön megtapadt vízcseppek veszélyt jelentenek napozás közben. Az erdészeti szakirodalomban is föl-fölbukkan a hit, hogy a vízcseppek által fókuszált napfény erdőtüzet okozhat – olvasható a Fizikai Szemlecímű folyóiratban. Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptikai Laboratóriuma hiánypótló számítógépes modellezést végzett napsütötte levelekre tapadt vízcseppekkel.

A kutatás eredményeit publikáló cikk első részében megállapították, hogy a locsolási hiedelem nem más, mint tévhit: a napsütötte vízcseppek gyakorlatilag soha sem okoznak napégést.

Honnan ered mégis e mítosz? – tették fel a kérdést a kutatók, és mindjárt fel is soroltak néhány olyan magyarázatot, amelyek nem a vízcseppek által fókuszált napfénnyel indokolják a növények égési sérülésekhez hasonló barna foltjait, viszont könnyen összefüggésbe hozhatók ezzel (például hogy a virágok könnyen tönkre mehetnek, ha akkor kapnak vizet, amikor a nappali órákban teljesen nyitva vannak a szirmaik).

Cikkük második részében a kutatók azt mutatták be, hogy a víztaszító levélszőrök által tartott vízcseppek okozhatnak-e égési sérüléseket a levélen, illetve – emberek esetén – a szőrzet tartotta vízcseppek károsíthatják-e a bőr szöveteit. Kísérletükben arra a következtetésre jutottak, hogy a szupervíztaszító szőrös leveleknél (például a lótusz és a rucaöröm leveleinél), ahol a szőrök a levéllemez fölött tarthatják az igen gömbölyűvé formálódott vízcseppeket, a le nem pergő vízcseppek igenis napégést okozhatnak.

A kutatók szerint a levélszövet napégésszerű barna foltjait más környezeti tényezők is okozhatják, például:

- savas esők miatt is keletkezhetnek elhalt szövetű, barna foltok a leveleken;
- tengerpartokon a megtörő hullámokból szétfröccsenő sós víz is károsíthatja a leveleket;
- a csapvízbeli só vagy klór is eredményezhet levélbarnulást, illetve égést.
- ha a növényekre túl sok tápanyagot, trágyát, vegyszert tartalmazó vizet permeteznek, akkor a leveleken megtapadó tömény oldatcseppek szintén eredményezhetnek barna foltokat a leveleken.

E levélégéseknek azonban semmi közük nincs a vízcseppek által fókuszált napfény nagy intenzitása miatti napégéshez. Tanulmányuk végén a szerzők megemlítik, hogy meleg időben a hideg vizes locsolás fiziológiai stresszt okozhat, aminek ugyancsak valamilyen sérülés (például a levelek hervadása) lehet a következménye. Bár e sérülések nagyban különböznek a szőrökön ülő vízcseppek által okozott napégéstől, erősíthetik azt az elterjedt tévhitet, hogy tűző napon veszélyes öntözni.

Ami a szőr napozó emberre való hatását illeti: ahhoz, hogy a szőrzet tartotta vízcseppek károsítsák a bőr szöveteit, a napozó személynek nem lenne szabad mozognia. A mozgó ember szőréhez tapadt vízcseppekre ugyanis mindig máshonnan érkezik a napfény, ami azt eredményezi, hogy a cseppek fókusztartománya mindig a bőr más részeire kerül. Ezek alapján a kutatók a cseppek által okozott égési sérülésekkel kapcsolatos véleményeket “egészséges szkepszissel kezelendőnek” minősítették. Ugyanígy kritikával érdemes kezelni az erdőtüzes legendákat is. Elméletileg ugyan ha egy vízcsepp fókusztartománya a száraz növény felszínére kerül, akkor az intenzív napfény okozhatna tüzet, gyakorlatilag azonban eső után a növényzet is nedvessé válik, és amíg újra kiszárad, a vízcseppek is elpárolognak.

Tehát a címben feltett kérdésekre a válasz: nem, nem érdemes délben locsolni, de nem a megégés miatt, hanem mert a reggeli locsolás több szempontból is eredményesebb (kivéve egy-két speciális növényt, ahol a megégés sem kizárt), illetve csak elméleti a valószínűsége annak, hogy a cseppek megégessék bőrünket vagy erdőtüzet okozzanak.