Aki esetleg nem ismerné a Critical Biomass blogot, annak ajánlom figyelmébe. Biológusok szerkesztik, nagyon-nagyon szakmai, és igen, be kell vallanom rengeteg olyan cikk van, aminek a felét se értem, viszont nagyon sok olyan érdekes és érthető bejegyzés van, amit mindenkinek kötelező lenne elolvasnia. 

Többek között ilyenek a hagyományos növénytermesztés, és a GMO veszélyeiről szóló többrészes bejegyzés-sorozatuk, ami véleményem szerint hiánypótló, és nagyszerűen rávilágít sok anti-GMO-s mantra valótlanságára, de eközben felhívja a figyelmet az esetleges veszélyekre is.

Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem nektek a bejegyzésekre mutató linkeket, némi kedvcsináló felvezetéssel együtt.

A hagyományos növénytermesztés veszélyei

1. rész: Ez [...] elég jó példája annak, hogy a nem-GMO növénytermesztés egyáltalán nem biztonságos, molekuláris munka nélkül is nyugodtan létrejöhetnek olyan mutációk, amik később katasztrófát okozhatnak. Mint ez esetben is, teljesen új, sohasem látott gének is létrejöhetnek, a sokat hangoztatott érv, miszerint a hagyományos növénytermesztés évszázados, kipróbált jellegekkel dolgozik egyszerűen nem igaz, tulajdonképpen halvány fogalmunk sincs, mi lappang a haszonnövényeink genomjában. 

2. rész: Mit szólnál, ha azt mondanám neked, hogy olyan növényt termesztünk és fogyasztunk nap mint nap, amely halálos mérget tartalmaz? Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy ennek ellenére senki sem követeli a termesztésének a tiltását, szabályozását, de még csak a méreg hosszú távú hatásairól végzett vizsgálatokat, vagy éppen kockázatelemzést sem, de még arra sem gondol senki, hogy legalább a csecsemőknek szánt ételekből kitiltsák? - Pedig ez a növény a krumpli.

3. rész: Valahogyan mindig oda lyukadunk ki ha génmódosításról beszélünk, hogy az ellenzői szerint természetellenes, mert a vadonban ilyesmi nem történik. Éppen ezért szeretnék egy példát mutatni arra, hogy bizony a természetben is történik olyan, hogy egy baktérium a génjeit egy növény genomjába építi, ahol azok működni kezdenek.

4. rész: Ez szép példája annak, hogy bizony a hagyományos mezőgazdaság is felhasznál a jószág genomjába beépült idegen géneket, csak molekuláris adatok híján eddig senki sem tudta, mitől kék mondjuk a Dongxiang csirke tojása, így félni sem félt tőle senki sem, szabadon tenyészthető. Ellenben gondoljunk bele milyen vihart kavarna, ha mondjuk valaki közölné, hogy laboratóriumban állított elő egy retrovírus genomba építésével egy kék tojást tojó csirkét!

5. rész: Magyarul ha valaki attól fél, hogy mi lesz, ha baktérium géneket juttatunk növények genomjába, az megnyugodhat, a természetben ilyen növények vesznek minket körül, sőt még a haszonnövényeink közt is akad, amelyet a fene tudja mióta úgy termesztünk, hogy baktérium géneket is tartalmaz az örökítőanyaga. Érdekes módon folyton azt olvasom, hogy a "hagyományos" növénytermesztés során csak közeli rokon fajok közt cserélődnek gének, de mint a mellékelt ábra mutatja ez nem igaz, a "hagyományos" kultúrnövényekben is találni idegen géneket, ha vesszük a fáradtságot, hogy megkeressük őket.

6. rész: Magyarul a hagyományos növénytermesztés jelenleg úgy működik, hogy minden új fajta fajtaoltalom alá helyezhető, ami gyakorlatilag ugyanaz, mint a szabadalmi védettség, a használatuk után pedig jogdíjat kell fizetni a gazdáknak, mint bármely más szellemi termék használata után. Ez nem az ördögtől való szörnyűség, hanem ahhoz szükséges, hogy egy-egy új növényfajta hasznot hajtson, így egyáltalán fejlesszenek új növényfajtákat. Viszont a fajtaoltalom is előbb-utóbb lejár, néhány évtized múlva bárki ingyenesen használhatja majd a fajtát.

7. rész:  Én évek óta hallom minden létező forrásból, hogy a természetben nem jöhet létre olyan növény, amely egy baktériumból származó toxint termelj és így védekezik a rovarkártétel ellen, ezért kell szabályozni a Bt-toxin termelő génmódosított növényeket. Viszont mint a mellékelt ábra mutatja, a természetben is akad ilyen, egy eukarióta gomba egy baktériumtól szerzett egy toxin fehérjét kódoló gént, amivel a gazdanövényét rágó rovarokat öli meg. Vajon majd átírják ezeket a törvényeket, hiszen mostantól nyilvánvaló, hogy a természetben is létrejöhet olyan növény, ami baktérium toxinfehérjékkel mérgezi le a rovarkártevőit?

8. rész: Magyarul ez a szója olyan fehérjéket termel, amelyek előtt nem voltak meg a szójában, különböző fehérjék egyes szakaszaiból állnak. Hogy mit csinálnak? Erre nem találtam forrást, nyilván a mutáció valahogyan megváltoztatja a növény anyagcseréjét, de hogy tulajdonképpen mi és hogyan változik, arról senkinek fogalma sincs. Ilyen ez a hagyományos növénytermesztés. Azért képzeljük el a felháborodást, ha a Monsanto bejelentené, hogy elkészítettek egy új génmódosított szóját, öt gén szakaszait illesztették egy mozgékony genetikai elembe, aztán a szója genomba juttatták, ők sem tudják mit csinál, de fölöslegesek a hatásvizsgálatok, mi baj lehet belőle, mehet is azonnal emberi fogyasztásra!

9. rész: Így sikerült a hagyományos nemesítés során a ki tudja mióta nyugvó BSV vírusokat behurcolni majd újra életre kelteni az összes banántermelő országban. Ennek ellenére ezt a banánfajtát és a hibridjeit minden további nélkül lehet szállítani, termeszteni, szaporítani, felhasználható emberi állati táplálékként, természetesen bármilyen rövid- vagy hosszútávú hatásvizsgálat, biztonsági teszt vagy akármi nélkül, hiszen mi baj lehetne belőle, a hagyományos nemesítés terméke. Azért egy pillanatra játsszunk el a gondolattal, hogy mi történne a Monsantoval, ha bejelentenék, hogy kérem itt egy új GM-banán, a genomjába pakoltunk három különböző vírust, általában nem okoznak bajt, de időnként kiszabadulnak, olyankor letarolják az ültetvényt, meg a vadon növő banánfajtákat, aztán már nem lehet majd őket kiirtani. 

10. rész: Ami megdöbbentő, hogy összesen száznyolcvan olyan gén akad, amelyik a B73 genomban megvan, de hiányzik a Mo17 -ből. Érdekes belegondolni, hogy ez két kukoricatörzs, mindkettőre csak úgy gondolunk, mint "kukorica", mégis az egyik száznyolcvan új gént tartalmaz a másikhoz képest. Ha a MON810 kukoricáról, amelyikbe két új gént juttattak be, úgy gondoljuk, hogy nagy mértékben különbözik a szülői kukoricatörzstől, akkor mit gondoljunk száznyolcvan gén különbségről?

11. rész: Ez elég szép példája annak, hogy bizony tízezer évvel ezelőtt is úgy nemesítettünk, hogy baktérium géneket tömködtünk a haszonnövényeink genomjába, úgyhogy aki fél a transzgénikus növényektől, az újabb élelmiszert kell hogy elkerüljön mostantól.

12. rész: No, tegyük föl a kérdést magunknak, szabad -e Magyarországon gyomirtóknak ellenálló növényeket termeszteni? Hát hogyne szabadna, ismerkedjünk meg a Clearfield technológiával!

A GMO veszélyei

1. rész: A világon termelt génmódosított növények 70-90% -át haszonállatok eszik meg, amik így elég nagy vizsgálható populációt jelentenek, ha a génmódosított élelmiszerek hatásaira lennénk kíváncsiak. Az USA évente kilenc milliárd haszonállatot termel, ezek 95% -a GM takarmányt kap. Az USA azért is alkalmas az ilyen vizsgálatokra, mivel az ottani állategészségügyi szervek régóta folyamatosan figyelik a haszonállatok egészségét.

2. rész: Állandóan felvetődik kérdésként, hogy mégis mennyi vizsgálatot végeztek génmódosított élőlények hatásairól és a laikusok hol tájékozódhatnak ezekről a vizsgálatokról?

3. rész: Magyarul a GMOk biztonsága egy messze túlkutatott terület, a vizsgálatokat nagyrészt független műhelyekben végezték, egészen egyértelmű eredménnyel: Biztonságosak.

4. rész: Azt kár is lenne tagadni, hogy rengeteg féligazság, ferdítés mérgezi a GMO-vitát. Az első típushiba, ami jellemzően megakasztja az eszmecserét az a viszonylagos illetve a tényleges hatások kérdése. Ha például valamilyen Bt-toxint termelő növény környezeti hatására vagyunk kíváncsiak, az első kérdés, amit meg kellene válaszolni, hogy mihez akarjuk hasonlítani?