Egy időben nagyon sok helyen keringett a neten az alább is látható videó, olyan címekkel, hogy "Tragédiába torkollott a viccelődés", "Durva ráijesztés! Meghalt a lány", "Halálos tréfa" stb. A videó amatőr felvételnek tűnik, amin egy lányt akarnak megviccelni barátai, de a tréfa rosszul sül el. A lány ijedtében kirohan a házból, és egy autó elcsapja. A videó nagyon hitelesnek tűnik, pedig hamis.

A rövidfilm valójában egy forgatókönyvvel, és speciális effektekkel operáló alkotás, amelynek rendezője Kyle Rankin. A videóban szereplő lányt, Rachelt, pedig Cindy Vale színésznő/modell alakítja. Cindy Vale, Facebook oldalára is kitette a videót némi magyarázó szöveggel. Itt leírta, hogy nem tudja, pontosan hogyan csinálták az effektet, de először az autó motorháztetején, majd alatta kellette feküdnie, és minden elismerése a digitális effekt készítőinek.

Az alábbi videóban pedig bemutatják, hogyan készíthették el az élethű, gázolás effektet.

Snopes.com

Számtalan helyen olvasni az Interneten, hogy a fogkrémben szereplő fluor méreg, és így a fluoridot tartalmazó fogkrémek ártalmasak a szervezetre, és egyáltalán nem oldják meg a fogszuvasodás problémáját éppen ellenkezőleg, ez az okozója, hiszen a fluorid ártalmas fogakra és a szervezetre.

Az Interneten nagyon sok másolt bejegyzés olvasható ezzel kapcsolatban, elég csak beütni „fluorid a fogkrémben” kereső szavakat és máris dőlnek a jobbnál jobb oldalak. Ezeken elképesztő állításokkal találjuk szemben magunkat, a naivak el is hiszik, a kétkedők viszont utánajárnak az állításoknak, hiszen mondani sok mindent lehet, viszont bizonyítani annál nehezebb.

Fluor és fluorid
Először is tisztázzuk, hogy mi a fluor és mi a fluorid? Mi a különbség közöttük? Milyen hatásuk van stb.?

A fluor a halogének csoportjába tartozó, igen reaktív gáz, ezért a természetben nem található meg tiszta állapotában. Ha színtiszta fluort szabadba engedünk a levegőben lévő vízpárával lép reakcióba, rögtön lebontja a vízmolekulákat, elvonja a hidrogént, és hidrogén-fluorid keletkezik. Leginkább azonban kristályos állapotban, különböző alkálifémekhez kapcsolódva található meg (kalcium-fluorid, nátrium-fluorid). Tehát eleve azt állítani, hogy a fogkrémekben fluor van badarság. A fluor egy gáz, tárolni sem lehet holmi műanyagpalackban, nemhogy fogkrémben.

Az összes olvasott weboldal szépen belekever az alumíniumgyártástól kezdve az atombomba előállításig minden létező dolgot, csak azért, hogy a fluoridos fogkrémek kártékonyságáról meggyőzze a naiv olvasót. Holott nem is ugyanazt az anyagot használják, az alumínium-gyártásnál kalcium-fluoridot, míg az urándúsításhoz urán-hexafluoridot. Aki nem lógott sokat kémia óráról az tudja, hogy gyakran egyetlen atom megváltoztatása mennyire befolyásolja az egyes anyagok viselkedését, valamint tulajdonságait. Legjobb példa erre a szén-dioxid és szén-monoxid.

Nagyon meglepő lesz egyeseknek, de a fluoridra szüksége van a szervezetnek még akkor is, ha úgy tűnik, hogy majdnem minden előfordulása méreg, vagy káros hatású az élőszervezetre. Például a nátrium-fluoridot valóban használják patkánymérgekbe, ez tény. Viszont abban a patkányok számára halálos dózisú nátrium-fluorid van, egy tubus fogkrémbe azonban az ember számára nem halálos mennyiség kerül. Az ivóvízbe is engednek egy kis fluoridot, mert kis mennyiségben a kisebb baktériumokat megöli (nekik az a halálos dózis), ugyanezért klórozzák a vizet, igaz ismét csak kis mennyiségben. A strand vize sokkal több fluort és klórt tartalmaz, mint az ivóvíz, mégsem hallani egyetlen esetről sem, hogy egy nagyobb nyelet víz után az illető meghalt volna a klórtól vagy a fluortól. Sokkal többször hallani, hogy vízbe fulladt az illető. Akkor most a víz is halálos méreg, mert emberek halálát okozza? (Dihidrogén monoxid tiltakozás, igen ez a H2O vagyis a sima víz) A klórra is (akárcsak a fluorra) szüksége van a szervezetnek, bizonyos élettani folyamatokhoz, sőt utánanéztem arzénre is nagyon kis mennyiségben. Pedig az arzén is nagyobb mennyiségben komoly idegméreg, mégis kell a szervezetnek és az ivóvízben is van. Akkor ezek után már vizet se fognak inni az ebben hívők, vagy mi? Ebben az esetben is igaz az a nagyon bölcs megállapítás, hogy kismértékben orvosság, nagymértékben méreg.

A fluorid halálos adagja egyébként 32-64mg/kg, azaz 5-10g egy átlagos embernél. Egy tubus fogkrém 130-140mg fluoridot tartalmazhat a jelenlegi szabályozások alapján. A fogkrémben található fluorid csak akkor jelentene különösebb veszélyt, ha több tubussal megennénk belőle. Fogmosás közben ugyanis nem nyeljük le, nagy részét kiköpjük, a száj nyálkahártyáján keresztül pedig nem tud annyi felszívódni, hiszen nincs annyi ideig a szájban. Mellesleg a nyakamat rámerném tenni, hogy csak nagyon kevesen vannak, akik tényleg betartják a 3-5 perc fogmosást.
A fogmosással és az ivással bevitt fluoridnak egy része beépül a fogzománcba, a csontokba, tehát a szervezetünk felhasználja azt, nem pedig felhalmozódik benne. Az összeesküvés-elmélet arra a logikai bakira építkezik, hogy az így bevitt fluorid a szervezetben mindenképpen felhalmozódik, pedig ez nem teljesen igaz. A felhalmozódás nem egyenlő a beépüléssel, ugyanis a beépülés során az anyag szerves része lesz a szervezetnek, mint például a kalcium, ami a csontokba épül be. A kalciumra se azt mondjuk, hogy felhalmozódik a szervezetben, hanem beépül. A felhalmozódást leginkább arra használják, ha valami nem épül be a szervezetbe, és feleslegesen van jelen. Tehát a beépülés egészséges, a felhalmozódás egészségtelen. Azért tartottam ezt fontosnak tisztázni, mert azt tapasztaltam, hogy nem mindenki van tisztában a különbségekkel. Természetesen nem állítom, hogy nem halmozódhat fel a szervezetben a fluor, hiszen bármilyen anyag kórosan felhalmozódhat, viszont a későbbiekben látjuk majd, hogy miért nem kell emiatt aggódni, és miért van ez felfújva.

Cukorfogyasztásunk
Több helyen olvasni az alábbi adatot: „Míg a magyar lakosság 100 évvel ezelőtt 2 kg cukrot fogyasztott fejenként és évente, addig a háború előtt 10 kg-ot, ma pedig 50 kg-ot nassolunk el. Így, legalábbis cukorfogyasztásban, világelsők lettünk.”
Nos, némi kutakodás után hamar ráakadtam az alábbi diagramra, amely a 2000 és 2009 közötti cukorfogyasztást mutatja Magyarországon. Jól látható, hogy a 10 éves átlag ~17kg, így tehát az évi 50kg cukorfogyasztás borzasztó túlzás.
Fluorid-mérgezés egy török faluban?

A német Stern magazinban 1978-ban megjelent egy szomorú riport a törökországi Kizilcaoern nevű faluról.
,,A gyerekeknek, a fiatal lányoknak, de még a falu egyetlen lovának is barnák a fogai - írta a Stern. - Harminc éves férfiak görnyedt háttal fájdalmasan vonszolják magukat, botjaikra támaszkodva. A nők holtan szülik meg gyermekeiket négy hónapos terhesség után. A 40 évesek vénembereknek látszanak... Férfiak és nők egyaránt szenvednek itt a korai öregedéstől. Harminc és 40 éves koruk között az arcbőrük elráncosodik, az izomzatuk lényegesen elgyengül és járási nehézségeik lesznek."

A falu fogorvosa volt az első, aki mérgezésre gyanakodott. Miután értesítette erről az Egyetemi Klinikát Eskisehirben, az általuk elrendelt nyomozás kiderítette, hogy a falu minden egyes lakosa csontbetegségben szenved: megvastagodott bokáktól, merev ízületektől, megnövekedett csontanyag termeléstől.

A Stern így folytatja: ,,Dr. Yusuf C. Ozkan és kollégái az eskisehiri egyetem orvosi tanszékén azt gyanítják, hogy mindezt a szenvedést a magas fluortartalom okozza... A szomszédos falvakban, melyek más forrásokból kapják az ivóvizet, az általános egészségi szint normális. Az orvosok azt mondják, hogy a víz fluor tartalma 5.4 ppm."

Bár az ominózus Stern magazint nem sikerült megtalálnom, ám ráleltem az eredeti tanulmányra, mely ezzel foglalkozik. Nos, a név nem stimmel, hiszen Dr. Yusuf C. Ozkan helyett Nazmi Oruc írta a tanulmányt, és talán nem véletlen, hogy nem leltem rá az 1978-as Stern magazinra. A Nazmi Oruc által írt „Occurrence and problems of high fluoride waters in Turkey” című tanulmány 2008-as. Vélhetőleg ezt fordították ki a fluorid-összeesküvés hívei, és tették kicsit korábbira. A tanulmány áttekintése egyébként megtalálható a PubMed-en, tehát ez garancia a hitelességre. Felmerül akkor a kérdés, hogy tényleg igaz lenne, amit írnak? Nos, csak részben. Törökországban (és más helyeken a világban, például Irak, Irán, India, stb.) extrém magas a talajvíz fluorid szintje. Ez elsősorban a vulkanikus eredetű kőzeteknek tudható be, amelyekből az esővíz magával mossa a fluoridokat. A tanulmányban valóban olvasható, hogy a 30 éves emberek különböző ízületi betegségekkel küzdenek, fogaik sárgás-barnásak, csíkosak, a nők gyakran elvetélnek, de ezt nem a vezetékes ivóvízben jelen lévő fluorid okozza, hanem a természetes vizek fluorid szintje. Az említett Kizilcaoern településen kívül vizsgálták még a víz minőségét többek közt, Dogubeyazit és Caldiran területeken is, ahol nem ritkán 12,5 ppm fluorid szintet mértek, ez pedig a WHO ajánlásánál pontosan 12,5-szer nagyobb mennyiség. A fúrt kutak többségében 0,7-2ppm értékeket mértek, ami enyhe fluorid mérgezés tüneteit okozta. A tanulmányban megállapítják, hogy ezeken a területeken a víz ihatatlan és szorgalmazzák a vezetékes ivóvíz-hálózat mihamarabbi fejlesztését. Itt egyszerűen úgy ferdít a történet, hogy nem írja le egyértelműen milyen ivóvízről van szó, ebben az esetben tehát nem vezetékes ivóvízről, valamint nagyon sejtelmesen úgy állítja be az esetet, mintha szándékos ivóvíz mérgezés történt volna.

Ha már itt járunk, egy 2004-es origo.hu-s cikk alapján minket, magyarokat aztán végképp nem fenyeget az a veszély, hogy a fluoriddal megmérgeznének, ugyanis a vezetékes ivóvízhálózat fluoridszintje jóval elmarad a WHO ajánlásánál, az arzénszintje azonban jóval magasabb a megengedettnél.

Fluoridos víz és a rák kapcsolata
A másik nagyon gyakran hangoztatott érv a fluorid ellen, hogy rákot okoz. Állítólag az első városban ahol bevezették a fluoridos ivóvizet (Grand Rapids, 1945) 40%-al nőtt a rákos megbetegedések száma.
1990-ben lángolt fel a vita először a fluoridos víz körül, amikor a National Toxicology Program keretén belül, a National Institute of Environmental Health Sciences orvosai egy része tanulmányukban azt írták le, hogy a patkányoknak két éven keresztül, folyamatosan adagolt fluoridozott víz csontvelő rákot váltott ki náluk. 1991-ben 50 résztvevő bevonásával vizsgálták a fluoridozott víz hatását emberre, hiszen lehet, hogy ami az állatokra veszélyes az emberre nem. Az 1991-es tanulmány megerősíti azt az állítást, miszerint az emberre nem jelent veszélyt az enyhén fluoridozott víz. Feltehetőleg az előző vizsgálatokat végző tudóscsoport elkövette azt a hibát, hogy nem csökkentette arányosan a vízbe került fluorid mennyiségét, így ugyanaz az érték, ami emberre nem veszélyes, a patkányokra már igen.
1993-ban statisztikai módszerekkel is igazolták, hogy a halálesetek és a fluoridos ivóvíz között nincs kapcsolat, akárcsak egy 2000-es tanulmány, amely csontvelőrákos betegek és egészséges emberek csontjaiba beépült fluorid mennyiségét hasonlította össze. A csontvelő rákos betegek csontjában is ugyanannyi fluorid volt, mint az egészséges emberek csontjaiban.

Ha már itt járunk: sokszor olvasom azt fórumokon, blogokon, hogy aki nem szeretne fluoriddal mérgeződni, az igyon ásványvizet. Nos, nekik lehet, van egy rossz hírem: az ásványvizek is tartalmaznak kisebb-nagyobb mennyiségben fluoridot. 2010-ben a Tudatosvásárlók.hu készített átfogó tesztet a hazai ásványvizekről. Jól látható a táblázatban, hogy sok ásványvizes flakon címkéjén fel se tüntették, hogy fluoridot tartalmaz, pedig van benne igaz kis mennyiségben, de van. Szintén 2010-ben az Index.hu is készített egy átfogó tesztet összehasonlítva az ásványvizeket a csapvíz mintákkal. Kérdem én akkor a kedves fluoridtól félőket, ezentúl nem fognak inni semmit?

További furcsaságok a történetekben
„A kezdetekről így ír az amerikai dr. Harvey I. Petraborg:” Dr. Harvey Petraborg nevére nem ad ki ezeken az oldalakon kívül semmi találatot, ami ismét elgondolkodtató.

A kezdetekre egyébként kétféle variációt is találtam, az egyik szerint az alumínium-gyártásból keletkező nagymennyiségű fluort akarták valahogy hasznosítani az 1950-es években, míg egy másik változat szerint már egészen 1939-ig, a náci Németországig nyúlnak vissza a szálak. Arról nem is beszélve, hogy a magyarországi és a külföldi oldalakon sokszor eltérő személy-,helyszín- és cégneveket, évszámokat találni.

Sok oldalon hivatkoznak egy bizonyos dr. Karl-Heinz Wagner professzorra, aki a Giessen-i Egyetem Táplálkozás Tudományi Intézete igazgatója, de utána keresve nem találtam tőle semmilyen írott anyagot, amiben a fluoridról írt volna, mi több csak a magyar nyelvű oldalakon találtam meg a nevét a fluoriddal kapcsolatosan.

Egy aranyos kis képsorozat hit és józan ész közötti különbségekről.

Már korábban is felkeltette az érdeklődésemet a Keshe Alapítvány, de nem mélyedtem el benne jobban, úgy látszik, hogy ennek most jött el az ideje. M. Lászlótól kaptam egy nagy adag cikk- és linkhalmazt, amin átrághattam magam, így már tényleg képbe kerülhettem, hogy ki is ez az „indiai csoda fizikus”.

Már a korábbi bejegyzésemben is megemlítettem, hogy ha valaki azt állítja, hogy az ő találmánya egy csapásra minden földi problémát megold, eljön a világbéke, kételkedjünk bátran, mert feltehetően csalóval állunk szemben, és bármennyire is irritálja majd egyeseket a megállapítás: Keshe sem kivétel. A bizonyítékok sora pedig szinte végtelen, a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttem pár észrevételt, videót és véleményt ebben a bejegyzésben.

A Keshe Alapítvány azt állítja magáról, hogy egy több szinten működő, szerteágazó hatalmas szervezet. Ha ez tényleg így van, akkor miért egy holland magánlakás címére van bejegyeztetve, mint non-profit szervezet, és miért egy belga raktár az állítólagos fejlesztési részlegük? Azért egy sima raktárnál és családi háznál kicsit hatalmasabb dolgot képzelne el az ember, főleg ha hozzátesszük, hogy 2014-ig az űrbe is ki akarnak jutni, a „labor” mélyén pedig a fizika törvényeit meghazudtoló „tudományos” kísérletek folynak.

Ez utóbbi eleve egy jel arra, hogy Keshe csaló. A legtöbb ilyen találmányról mindig azt állítják, hogy azért nem lehet róla hallani, mert megrengeti a tudomány jellegi álláspontját. Pff…röhej. A tudomány nem remeg meg, nem dől össze, semmi ilyesmit nem csinál, ha hiba csúszik a gépezetbe. Számolnak, és ha a számok valamint a tények azt mutatják, hogy amit eddig állítottak hamis volt, akkor azt elismerik. Például a Nagy Hadron Ütköztetőt azért építették meg, mert azt remélték tőle, hogy majd bizonyítja a szuperszimmetria elvét, ehhez képest egyre inkább úgy tűnik, hogy cáfolni fogja azt. Tudósok sora dőlt kardba? Nem. Vége a jelenlegi felfogásnak? Nem. Dobhatjuk ki a tankönyveket? Nem. Ha valami tényleg „megrengeti” a tudományt, és változást fog hozni, az előbb vagy utóbb be fog következni és felesleges ezt állandóan hangoztatni. A tiltott találmányokról mindig kiderül, hogy semmilyen fizikai törvényt nem sért meg.

Az alábbi promó videó is egy vicc. Keshe kialakított egy egyéni modellt, amivel nem is lenne gond, hiszen ilyet lehet, ezt csinálják az elméleti fizikusok például. Aztán ha a tudományos eredmények igazolják, akkor elfogadják az elméletet, ha nem, akkor elvetik. Keshe többet ért volna el azzal, ha tudományos szintű publikációban írja le modelljét, még az is elképzelhető lett volna, hogy komolyabb tudományos vita alakul ki róla. Ehelyett ő Youtube videókon és prezentációkon keresztül mutatja be a szerinte helyes, működő és az iskolában nem tanított modellt, ráadásul ő akkora géniusz, hogy pár év alatt ki is fejlesztette hozzá, az ezen az elven működő reaktort, és ezt van, aki komolyan el is hiszi! Az már csak hab a tortán, hogy plazmareaktornak nevezi azt, aminek köze nincs a plazmához, de hát már ilyen apróságokon teljesen felesleges is fennakadni. A plazma ionizált gáz, a kis flakonban pedig folyadék van. Ő váltig állítja, hogy ez nem egy savas galvánelem, ám eléggé gyanús. Sötétített üveg, aminek nyakán fehér foltok vannak. Én legutóbb szalicilsavnál láttam ilyesmit, bár el tudom képzelni, hogy más sav is kikezdi az üveget, illetve fehér színűvé szárad levegőn állva. A reaktor teljesítménye pedig nem túl erős. Ha jól látom, akkor a multiméter voltmérésre van állítva és a kijelzőn maximum 0.96 jelenik meg, azaz 1V feszültséget sem képes előállítani, de javítsatok ki, ha rosszul láttam a FullHD minőségű videón.

Megkérdezném én még azért, hogy kik azok a híres tudósok, akik elismerték a reaktor működését? Valami konkrét nevet, akármit jó lenne megtudni, így csak dobálózás a szavakkal, és nagyzolás.

Aztán itt van a legutóbbi szeptemberi konferenciáról készült videó. Keshe több mint egy órát beszél a semmiről. Érdemi információt nem tudtak meg a jelenlévők az új technológiáról, sőt azt be se mutatta. Ha azt akarja, hogy az emberek vásárolják az ő technológiáját, akkor kicsit részletesebben is be kellene mutatni az oly csodálatos reaktorát. Továbbá elvileg ezen az előadáson kellett volna mindenki számára elérhetővé tenni a technológiát, majd a konferencia után decemberre módosította az időpontot. Várunk…

Az alábbi videó is a szeptemberi előadáson készült, ahol neoncsövekkel bohóckodnak. Nem igazán értem, hogy mit is akartak ezzel prezentálni, mivel köztudott, hogy a neoncsövek erős elektromágneses térben világítani kezdenek. Ha a plazmareaktor működését akarták prezentálni, akkor ez felesleges körítés volt, hiszen ha rádugnak egy több wattos elektromos háztartási gépet a reaktorra az egy elegendő prezentáció lett volna. Elvileg a Keshe reaktorok 3-4KW-ot tudnak, akkor egy porszívót, vagy kávéfőzőt minden gond nélkül el kellene tudni hajtaniuk. Hol van a generátor? Szóval ez a neoncsöves hadonászás nem más, mint egy bűvésztrükk és csak az általános iskolásokat, valamint az azon az értelmi szinten leledző felnőtteket tudja meggyőzni.

Az alábbi videó is egy vicc, komolyan. Felnőtt emberek a tollra biggyesztett mágnesekkel szórakoznak, én ezzel olyan 5-6 éves koromban szórakoztam utoljára.

Az egyik külföldi fórumon olvastam, hogy az egyik tag részt vett még egy 2011-es előadáson, ahol Keshe „bemutatta” a reaktorát. Mikor felemelte a fedőburkolatot, akkor azt mondta, hogy ne fényképezzenek, de ahogy felemelte rögtön vissza is takarta. Rejtegetnivalója van az öregnek és nem a csúnya, gonosz elnyomók miatt.

A másik sarkalatos pont, amiért csalónak lehet nevezni Keshe-t éppen ez. Konkrét kísérletek, kézzel fogható, és megkérdőjelezhetetlen eredmények nincsenek, és kit okol a késésért? A világkormányt, az olajlobbit, a hobbitokat, és a manókat. Annyira ismerős és unalmas már ez.

Keshe további ígéretei többek között például az anti-gravitációs járművek létrehozása, illetve pardon, pontosítok. Kezdetben Keshe nyíltan vállalta az anti-gravitációs technika kifejlesztését, de miután többen támadták ezért már nem nevezi így, hanem inkább körbe írja, hogy a Keshe reaktor által előállított mágneses tér segít a közlekedésbe, stbstbstb. Pár cikket átolvasva ugyanoda lyukadunk ki, hogy a gravitációt akarja semlegesíteni, ami pedig ugyan az, mint az anti-gravitáció, csak másnak mondja. Természetesen videók nincsenek lebegő autókról, vagy más egyéb kísérletekről, így nem tudom komolyan venni, és senki ne mondja nekem, hogy „hát mert biztos elnyomják”. Ha el akarnák nyomni, nem publikálhatna Youtube-on, nem lehetne oldala, semmi. Elrabolnák, bedugnák egy földalatti laborba, átneveznék, átplasztikáztatnák, és fejleszthetné a csodaszerkezetet.

Továbbá, buzdítja az embereket a könyve megvásárlására, illetve adományok befizetésére, sőt a technológia megvásárlására is, sőt pénzt kér a konferencián való részvételért is. Akkor kérdem én, hol van itt a nagy emberbaráti szeretet, mikor pénzért adja a „technológiát”, és ha ingyen adja az afrikaiaknak erről miért nem hallunk? Az elnyomó világkormány dumát lehetőleg hanyagoljuk…

Ha már Afrika, akkor szót kell ejteni az állítólagos Afrikai Űrhajó Programról, amely az afrikai országok összefogásával valósulna meg, és 2014 környékén fog beindulni, de 2016-ig már embert akarnak küldeni a Holdra. Álljunk meg egy pillanatra! Szép és jó is lenne egy ilyen tudományos összefogás, de Afrika népeinek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy embert küldjenek a Holdra. Politikailag instabil, sok a diktatúra, a gerilla csoport, magas a bűnözés, az emberek éheznek és gyakoriak a járványok a rossz higiénés feltételek és az egészségügy totális hiánya miatt. Talán Keshe-nek előbb ezeket a problémákat kellene megoldania ahhoz, hogy egyáltalán meginduljon valamiféle összefogás az afrikai országok között. Űrprogramot politikai és gazdasági stabilitás nélkül nem lehet véghezvinni.

Kérdéses az is, hogy Keshe 1981-ben valóban a Queen Mary College-n szerzett diplomát, nem igazán lehet lenyomozni, én személy szerint még ezt is megkérdőjelezném.

Sorolhatnám még azokat az észrevételeket, amiket külföldi fórumokon olvastam, ilyen szempontból ismét csak azt lehet mondani, hogy a hazai helyzet borzasztóan lehangoló. Idehaza még senki sem írta le, hogy a Keshe Alapítvány egy átverés, egy humbug semmi más. Ha már itt járunk, akkor azt sose gondoltam volna, hogy Egely Györggyel valaha is egyet fogok érteni. Az alábbi videó elején elmondja a műsorvezető, hogy megkereste Egelyt a Keshe Alapítvány kapcsán, aki szintén hasonló áltudományos dolgokkal foglalkozik, és még ő is azt mondta, hogy a Keshe Alapítvánnyal nem érdemes foglalkozni, mert egy humbug. Akkor miről beszélünk?

Mit is mondhatnék még a végére? Tudom, hogy csak nagyon felületes volt az írás, a látszat ellenére jobban belemélyedtem azért, elég sok fórumot, cikket átolvastam és videót megnéztem. Rengeteg az információ halmaz, a legrégebbi cikk amit olvastam még 2005-ös volt. Tudom, hogy ezután fogom kapni az ívet, de pont nem érdekel. Aki hisz ebben, küldje a pénzt Keshe-nek, aztán pedig várja a csodát. Akit mégis érdekel a téma, annak érdemes beírnia a keresőbe, hogy „keshe foundation real hoax,” fog kapni elég sok találatot ezzel kapcsolatban.

Olvasnivalók:
http://keshefoundationscam.blogspot.hu/
AboveTopSecret fórumtémák itt itt és itt
Museum of Hoaxes fórum

Egy újabban egyre több helyen felbukkanó idézet szerint igen.

Attól félek, hogy egyszer a technológia fontosabb lesz, mint az emberi kapcsolatok. Lesz a világon egy generációnyi idióta.

I fear the day when technology overlaps our humanity. It will be then that the world will have permanent ensuing generations of idiots.

Gyanúmat az keltette fel, hogy az idézetek mellé, sokszor olyan képeket tettek, ahol fiatalok a mobiltelefonjaikat nyomkodják.Micsoda véletlen egybeesés, hogy a 20. század leghíresebb tudósa, előrelátta a 21. század generációjának problémáját, nem? Számomra gyanús volt, hogy csak újabban kezdett el terjedni ez az idézet, és korábbi évekről nincs is hasonló feljegyzés. Így hát egy rövid nyomozást követően rábukkantam az angol nyelvű Albert Einstein idézeteket tartalmazó Wiki-oldalra, ahol a fenti, Einstein-nek tulajdonított idézet, az "Unsourced and dubious/overly modern sources" kategóriában, azaz forrás nélküli, kétes vagy túlságosan modern idézetek között található. Így egyelőre inkább azt mondanám, hogy ez az idézet nem Einstein-től származik. Kitalálója valószínűleg azért biggyesztette oda Einstein nevét az általa kitalált, velős mondandó után, hogy nagyobb hatást keltsen.

"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." - Petőfi Sándor.

Tusják Zoltán ismerősöm ajánlotta az alábbi videót, amin az látszik, hogy valaki megment egy riksást a haláltól mégpedig a teleportáció segítségével.

Szinte első ránézésre is látszik, hogy egyszerű videótrükk az egész, mégis vannak olyanok, akik azt próbálják bizonygatni, hogy ez valódi. Nagyon röviden szeretném csak kielemezni a videót, ugyanis nem csak a videón látható furcsaságok miatt jelenthetjük ki biztosan azt, hogy a videó hamis.

- A biztonsági kamera számlálója is gyanús lehet. A kereszteződésekbe felszerelt biztonsági kamerák nem szokták számolni a tized és századmásodperceket, mivel egy esetleges balesetnél teljesen felesleges információ. A másodperc alapú számlálás tökéletesen elég az elemzéshez. Szemfülesek azt is kiszúrták, hogy egy-egy képkocára eltűnik a 00: a számláló elejéről.

- A teleportáció okozta fényesség miatt az oszlopok árnyékainak irányának is meg kellett volna változni, ez azonban egyszer sem történik meg.

- A furgon túl darabosan mozog, és a végén nagyon hirtelen áll meg, nincs meg a tehetetlenségéből fakadó bólogató mozgás.

- A féknyomnak sem biztos, hogy ott kellene lennie, az ABS ugyanis épp a kerekek blokkolását hivatott megakadályozni, ami manapság már a legtöbb járműben megtalálható.

- A furgon sofőrjén fehér póló van, de mikor kiszáll már sötét szürke, fekete. Ezt hogy?

Ezek csak így gyorsan az észrevételek, ha jobban kielemezném biztos találnék még hibákat, de ez most majdhogynem lényegtelen. Azt is sikerült kiderítenem, hogy a fenti videó nem az első videó volt, amit feltöltöttek ez ugyanis szeptember 13-án került fel a Youtube-ra, de van egy másik, amit szeptember 12-én töltöttek fel, és ez sokkal érdekesebb.

Mi a különbség a két videó között? A vége, meg persze az, hogy az első alá beszúrt a feltöltő egy Netsky számot. Az utolsó ugyanis elárulja önmagát, a végén látható logó egy böngészőből játszható, online multiplayer RPG játék logója, amelyet az x.wanmei.com weboldalon érhettek el, és ezen az oldalon több, a főszereplőhöz (a Google fordító szerint sárkány totem lány, vagy sárkány maszkos lány szerintem utóbbi kifejezőbb) köthető paranormális videó is látható. Tehát akárhogy is szeretnék egyesek bizonygatni, hogy ez valódi, ismét csak tájékozatlanságukról, hiszékenységükről és butaságukról tettek tanúbizonyságot.

Béki Zoltán olvasóm ajánlotta figyelmembe azt a hírt, amely augusztus vége óta kering az Interneten, csodálkozok is, hogy nem futottam még bele. A történetet először a Daily Mail nevű angol napilap online változata közölte le és ezt vette át több hírportál is. A nyolcéves Matteo Walch az Innsbruck melletti Grossglockner-on négy éve egy kirándulás alkalmával összebarátkozott egy mormota kolóniával. Hogy ez miért különös? Nos, alapvetően a mormoták félénk jószágok, mivel nagyon sok ragadozónak szolgálnak táplálékul így érthető, hogy mindentől és mindenkitől félnek, ami gyanús, az embertől pedig főleg. Ilyenkor hangosan fütyülni kezdenek, farkukat a földnek csapkodják, hogy társaikat riasszák és hanyatt-homlok menekülnek.
Ehhez a nagyon aranyos kis történethez számtalan szívmelengető fotót is csatoltak a készítők, a probléma csak az, hogy Matteo esete valójában nem is annyira különleges, mint ahogy azt a sajtó állítja.

Annyira mégsem félénkek
A mormoták bár alapjában véve valóban félénk állatok, az embertől pedig különösen féltek hiszen sokáig vadászták őket bundájukért, és húsukért, ám a tudósok érdekes dolgokat figyeltek meg a mormoták viselkedésében. Suzanne C. Griffin végzett megfigyeléseket a Washington állambeli Olympic National Park mormotáinál, a tanulmányt ezen a linken érhetitek el. Azt tapasztalta, hogy a nagy turistaforgalom miatt a mormoták megszokták az emberek közelségét és már egyáltalán nem félnek tőlük, nem tekintik őket potenciális veszélyforrásnak. Már 1998-ban Peter Neuhaus és Bruno Mainini is észrevette, hogy az alpesi mormoták toleránsabbak az emberekkel szemben, azokon a területeken ahol sok turista megfordul, ellentétben a turisták által kevésbé látogatott helyeken élő fajtársaikkal.

Az alábbi videót találtam Youtube-on, ezt nem Matteo készítette, hanem egy magyar turista és éppen azon a helyen készült a felvétel, ahol Matteo is barátkozik a mormotákkal, a Grossglockner-on. Jól látható, hogy a mormoták még azt is megengedik, hogy hozzájuk érjenek, pedig normális esetben menekülnének.

Összességében tehát elmondható, hogy a cikk ferdít a mormoták félénkségét illetően, hiszen bár természetes élőhelyükön, normál esetben a mormoták félénkek, ám az emberek közelségét nagyon hamar megszokják, és nem tekintik már ellenségnek. Így ez a szép tündérmese a Mormota Fiúról nem más, mint egy szenzációhajhász (bulvár)hír, aminek a gyanútlan netező egyből bedől.

Az io9.com weboldal idevonatkozó cikke

Az összeesküvés-elmélet rajongók előszeretettel hivatkoznak a HAARP-ra ha a földrengés kiváltó okaként az embert, pontosabban a Háttérhatalmat vagy akármi hasonlót szeretnének megnevezni, pedig ennél triviálisabb és egyszerűbb emberi tevékenységek is földrengést okozhatnak.

Mostanra derült ki, hogy a 2011 májusában, Dél-Spanyolországban, Lorca városában kipattant, 5,1-es erősségű, sekély fészkű földrengést is emberi tevékenység okozta.

Pablo González és csapata (Universtiy of Western Ontario) alapos kutatómunka után arra jutott, hogy a rengés hátterében nem természetes okok álltak, ezért is történt, hogy ilyen szokatlanul kis mélységben pattanhatott ki. Eredményeiket a Nature Geoscience-ben ismertették.

Megállapították, hogy a katasztrófa antropogén (emberi) tevékenységre vezethető vissza. A kőzetek deformációja alapján azonosították a kiváltó folyamatot, egy a kőzetrétegek között futó repedés mentén történt elmozdulást. Ezt egyértelműen a környékbeli talajvíz kiszivattyúzása okozta, ami megmagyarázza a sekély (1-3 km) fészket is. A talajvízszint "zuhanása" ugyanis megváltoztatta a feszültségviszonyokat, s ennek következtében az addigi egyensúly felborult.
Egy földrengés kipattanásához elegendő lehet egy minimális elmozdulás is, elképzelhető tehát, hogy milyen erős befolyással lehetnek az antropogén tevékenységek a földkéregre (mint például a bányászat, óriási víztározók és gátak építése, szénhidrogén vagy a felszínalatti vizek kitermelése).

Nem tudni, hogy az emberi tevékenység csupán időben előrébb hozza a jövőben mindenképpen bekövetkező földrengést, vagy beavatkozás nélkül egyáltalán nem történne meg a katasztrófa. A kéregben fennálló feszültség ugyanis halmozódhat évszázadokon, évezredeken keresztül, míg eléri a pontot, amikor a feszültség rengés formájában kioldódik.

A földrengéssel sújtott terület egyébként az Alhama de Murcia törésvonalon fekszik, ahol eleve nagy a földrengés kockázata, azonban emberi beavatkozás nélkül akár sokáig nyugalomban maradhatott volna a terület.

Ugyancsak emberi tevékenység okozza az USA középső, geológiai szempont nyugodt területén tapasztalható egyre több földrengést is. 2009 óta különösen aktívvá vált a vidék. Az átlagos, évenkénti 20 rengés 2009-ben 50-re szökött, 2011-ben pedig már 134 rengést regisztráltak. A furcsa földrengések az USGS szakembereinek érdeklődését is felkeltette. Megállapították, hogy a föld alatt húzódó kőzetrétegeket repedések hálózzák be, ezek elmozdulása, elpattanása pedig földrengéseket okoz. 2009 óta az intenzívebb kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető, bár nem közvetlenül. Kiderült ugyanis, hogy nem a kitermeléshez vagy kutatáshoz fúrt kutak okozzák a földrengéseket, hanem a kőzetrepesztéshez felhasznált sós víz tárolására fúrt, jóval mélyebb üregek.

Szecsuánban 2009-ben, hetvenezer ember halálát okozott, egy 7,9-es erősségű földrengés, amelyet egy szerencsétlen helyen épült víztározó okozott. A víztározó ugyanis egy törésvonaltól alig 500 méterre helyezkedett el.

Klasszikus példa még a Colorado folyón létesített Boulder-gát mögött kialakult Mead-tó. Ennek medrét 1935-ben kezdték vízzel feltölteni. Ezt követően 10 év alatt mintegy 6000 földlökést észleltek a környéken.

A Rhodesia és Zambia között, a Zambézi folyón épített Kariba-gát mögötti mesterséges tó környezetében, a medence feltöltése után szintén a rengések egész sorozatát észlelték.Erről az említett UNESCO-tanácskozáson Jean Pierre Rothé, a strasbourgi egyetem geofizikai intézetének vezetője számolt be. A Kariba-víztároló feltöltése 1959 júniusában fejeződött be. Az ezt követő időkben kipattant erősebb (az agadiri és a skopjei rengésekhez hasonló energiájú) földrengések a következők voltak: 1961. július és szeptember; 1963 augusztusától novemberéig; 1966. április, 1967. április; 1968. június. A víztároló feltöltése előtt azonban ez a terület teljesen aszeizmikus volt.

Az észak-olaszországi vajonti duzzasztógát vidékén 1962. október 9-én lezajlott katasztrófa - amely 1994 emberéletet követelt! - szintén megszívlelendő, intő példa. A baljós előjelek már 1960 elején jelentkeztek. A hatóságok azonban politikai tendenciájú álhíreknek minősítették a jelenségekről szóló beszámolókat, és semmiféle konkrét intézkedést nem tettek. 1962 júliusában négy erős földlökést észleltek a környéken. A gát fala e rengések következtében több helyütt megrongálódott, és végül ez vezetett a gát átszakadásához és a tragédiához.
1967. december 10-én India területén pattant ki erős rengés, amelyet a szeizmológia története Koyna-földrengés néven tart számon. A halálos áldozatok száma ezúttal 177 volt, 2300 ember pedig megsbesült. Rothé szerint ez a katasztrófa a Koyna-duzzasztógát mögöt kialakított mesterséges tó feltöltésével magyarázható. Ezen a gáton is hatalmas repedések képződtek a rengés következtében.

Források:
Origo
http://www.bebte.hu
A Földgömb

Gondoltam illendő lenne megosztani a nagyérdeművel, hogyan lehet kiszúrni a manipulált fotókat, mivel nap, mint nap beléjük futhatunk. Az alábbiakban az általam is leggyakrabban használt módszereket ismertetem. Fontos megjegyezni és mindig észben tartani, hogy jelenleg nincs 100%-ig megbízható módszer a kiszűrésükre, és nem lehet csak egyetlen módszerrel megmondani egy képről, hogy hamis vagy sem, viszont az alábbi módszerekkel, a többségüket nagy biztonsággal kiszűrhetjük.

Józan paraszti ész
Néha az is elegendő, ha pusztán csak feltesszük magunkban a kérdést, hogy mennyire valószínű mindaz, amit látunk. Mennyire esélyes például az, hogy a Curiosity dupla naplementét fényképez, vagy éppen fekete oroszlánt, kék tigrist, esetleg repülőcsészealjakat látunk a képen?

Ecsethibák
Még mindig nem kell a technikához fordulni, hiszen van nekünk egy éles szemünk is, amivel a gyengébb hamisítványokat könnyedén kiszűrhetjük. Amit én elsősorban keresni szoktam azok az ecsethibák. Egy hamis fotó elkészítésénél ugyanis, amikor két vagy több képet egymásra illesztünk, a határokat valahogy el kell rejteni. Ezt a legegyszerűbben úgy tehetjük meg, ha kicsit összemossuk, halványítjuk az éleket. Így az avatatlan szem számára majdnem egybefüggő képet alkothatunk, ám az éles szemek egy kis nagyítással könnyen kiszűrhetik még a legaprólékosabb ecsetvonásokat is. Az alábbi, óriás koponyát ábrázoló fotót a neten találtam, és piros téglalapokkal jelöltem azokat a helyeket, ahol szabad szemmel, vagy némi nagyítást követően élek elmosását láthatjuk.
Intuíció
Van úgy, hogy ha egy képet csak nézünk sokáig, nem nagyítunk rá, semmit nem csinálunk vele, akkor előbb vagy utóbb gyanús lesz. Néha szoktam olyat írni, hogy a képen látható tárgy kiugrik a háttérből; ezzel azt akarom kifejezni, hogy rendellenes a megvilágítás, az élek, nem illik bele a környezetbe. Nem igazán lehet megfogalmazni, hogy pontosan mi a gond, de ilyenkor érzi magában az ember, hogy valami nem kóser a képpel. Szavakba nem lehet önteni, ez a ráérzés technikája, és mint olyan, valakinél kialakul a kétkedés, valakinél nem, de tanulható.

Fények, árnyékok
Érdemes megnézni a fényeket (megvilágítás), árnyékokat, visszatükröződéseket is, amik szintén nagyon árulkodóak lehetnek. A legtöbb silány, de még sok közepes minőségű kép is itt bukik el.  Az alábbi képen például jól látható, hogy a kacsáknak nincs árnyéka, illetve a rendőrök felülről, míg a kacsák kicsit rézsútosan kapják a fényt, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a kép manipulált.
Fényeknél a nagyon sas szeműeknek, az alaposabb, jobb minőségű hamisítványoknál érdemes lehet megvizsgálni a fények színösszetételét, és ugyanez igaz az árnyékokra is, valamint a visszatükröződésekre. Az árnyékok sem csak sötétek, bizony azok is kaphatnak különböző árnyalatokat, és ha gyanús a színösszetétel, akkor érdemes kicsit körmére nézni a képnek. Én még nem futottam bele olyan képbe, amit ezzel lehetett vagy kellett volna lebuktatni, általában más szempontok miatt derül ki róluk, hogy hamisítványok. Az alábbiakban pedig két egyértelműen nagy baki látható, szándékosan választottam ezeket, mivel én még nem találkoztam eddig olyan képpel ahol a fény visszaverődése vagy éppen az árnyék lett volna árulkodó. Videón viszont gyakran látok ilyen hibákat, de az majd egy másik bejegyzés lesz.

A klónok támadása
Nagyon nehéz, főleg nagyméretű képeknél észrevenni a klónozást, vagyis a gyakran ismétlődő, teljesen azonos képrészleteket. Az alábbi képen (kattintásra nagyítható) az azonos színű körökkel jelölt területek lettek kimásolva, ezzel kicsit nagyítva a tömegen, illetve vélhetőleg kitakartak nem kívánatos személyeket ezzel a módszerrel. Aki a „Find Waldo” játékban jó volt, az ebben szinte profi lesz.
ELA
Ha a szabadszem nem elég, vagy nem bízunk magunkban, jöhet a technika. Ha van egy gyanús képünk érdemes igénybe vennünk például a fotoforensics.com weboldalt, ami error level analysis-t hajt végre a képen. Az error level analysis vagy magyarosan hibaszint elemzés, egy képelemzői algoritmus, mely a JPEG képformátum egyik tulajdonságát használja ki. A JPEG ugyanis veszteséges tömörítési eljárást használ, ezért van az, hogy például ugyanaz a kép BMP kiterjesztésben jóval nagyobb, mint JPG-ben, hiszen veszteségesen tömörít, miközben néha alig-alig látható különbség a képek között. Viszont a JPG képeket minél többször mentjük el, annál több színt, pixelt egyszóval információt vesztünk el a képből, és a minőség is drasztikusan romlik. Átlagosan 100 konvertálás után már olyan mértékű az amortizáció, hogy a kép teljesen felismerhetetlenné válik. Ha egy képet módosítanak, akkor az újonnan felvitt réteg minden esetben jobb minőségű lesz, vagyis nagyobb hibaszinttel fog rendelkezni, mint a kép többi része. A fent linkelt weblapon ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy ha feltöltünk vagy belinkelünk egy képet, akkor ahol fényesebb a kép, ott manipulálták a fotót. Az eljárásnak egyetlen óriási hátránya van: ha egy képet többször lementenek, majd feltöltenek az Internetre, akkor előbb vagy utóbb eltűnnek a hibaszintek közötti különbségek és teljesen homogén képnek fog látszódni előttünk.

EXIF adatok
Ilyenkor jól jöhetnek a meta vagy EXIF adatok, melyeket akár a fenti honlapon is megtekinthetünk, a metadata menüpontot kiválasztva. Itt aztán nagyon részletes információkat kaphatunk a képről. Például azt, hogy mikor készült, milyen fényképezőgéppel, milyen záridővel, beállítással, volt-e vaku vagy sem, stb. Ami még talán érdekes lehet, hogy amikor Photoshop-pal, vagy más képszerkesztővel manipulálnak egy képet, akkor az mindig beleír még pár információt a meta adatok közé. Például, hogy hányszor mentették el a képet és legutóbb, mikor lett módosítva, néhány változat még azt is beleírja, hogy milyen műveletet hajtottak végre az adott képen.
Ezeknek az EXIF vagy meta adatok egyik hátránya, hogy nagyon sok információt jelentenek és gyakorlottnak kell lenni ahhoz, hogy kihámozzuk a lényeget és ne mondjuk egy képre rögtön, hogy photoshoppolt, csak mert egyszer meg lett nyitva a Photoshop-ban, majd elmentve egy másik formátumba, esetleg csak át lett méretezve. A weboldalakon kívül vannak EXIF adatok megtekintésére szolgáló programok is, akinek esetleg az lenne ínyére, például a JPEGSnoop.
Az EXIF adatok alapján történő ítélkezésnél azonban sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy könnyű hamisítani őket. A neten sok EXIF adatszerkesztő program található, amelyekkel könnyedén módosíthatóak, vagy akár törölhetőek az információk. Néha viszont éppen az átírt meta adatok buktatnak le képeket. Fórumokon láttam már olyan képelemzést, ami egyszerűen megállapította, hogy az a kép, akkor és ott el sem készülhetett volna, hiszen nem olyanok voltak az időjárási körülmények, na paff neki.

Kép visszakövetése
Csak nemrég találtam erre a nagyon jó kis weboldalra és módszerre. A lényege, hogy valamilyen módon visszaköveti a képet, hogy hol található még fel az  Interneten. Hasonló módon a Google kép alapján történő keresése is nagyon hasznos lehet, igaz ott nem tudunk képet feltölteni. Az alábbi ufó hullás fotóval teszteltem, mivel sehol se találtam meg az eredetijét.
Az eredmény erre a weboldalra juttatott, ahol némi Google Fordító igénybevétele után, kiderült, hogy ez az X-akták című sorozatról szól, és oldalt látható is a kép. Myth busted.

Keresés
Ha esetleg nem szeretnénk a pixelhibákkal és EXIF adatokkal bajlódni, még mindig megtehetjük, hogy utánakeressünk Google-n. Tapasztalataim azt mutatják, hogy erősen ajánlott külföldi oldalakon nézegetni, mivel mire hozzánk elér, addigra külföldön már több száz helyen megcáfolják, és lehet, hogy olyat is észrevesznek, amit mi nem.

Remélem valamelyest segíthettem eligazodni a hamisított képek világában és egyre kevesebben fognak bedőlni nekik, persze mindig lesznek olyan fotók, amik kifognak rajtunk.

Olvasnivaló:

• Urbanlegends.hu - 14 eszköz, ami jól jöhet egy fotó ellenőrzéséhez

Nagyon régóta érlelődnek már bennem azok a gondolatok, amiket ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem a modern kori magyar találmányok egy részéről. Időről-időre szét szoktam nézni az Internet zavarosában, hátha találok valami friss információt, az általam figyelemmel követett világmegváltónak gondolt, magyar projektekről. A kép lehangoló: rendszerint üres mellébeszélésen kívül semmit nem találok róluk. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem azokat a világmegváltó magyar találmányokat, amelyekből nem lett semmi és jó eséllyel nem is lesz soha semmi, hiszen feltalálójuk sok esetben nemes egyszerűséggel átvert minket. Húzzák a mézesmadzagot, miközben érdemi előrelépés nem történik, és itt szintén nem kell vizionálni a csúnya, gonosz olajvállalatokat, az Illuminátus Elitet/szabadkőműves kormányt/háttér hatalmat, mindössze arról van szó, hogy pusztán az ígéreteiknek bedőltünk, ők pedig átvertek minket.

1. Mindenki nagyot álmodik. Nyugodtan kételkedjünk, mikor ilyeneket olvasunk: „egy csapásra vezetőhatalom leszünk”, „X ezer munkahely (X>=10) teremtődik ezáltal”, „megszűnik a munkanélküliség (ami eleve hülyeség)”, „megszűnik a külföldi energiafüggőség” stb. Az ilyen nagy elánnal beharangozott találmányok rendszerint csúfosat buknak.
2. Magyarkodás. Minden feltaláló, hatni próbál a magyar öntudatra, az érzelmekre, azáltal, hogy erőlteti a találmány magyar mi voltát. „Csak Magyarországon fogjuk gyártani, csak magyar alapanyagokból, nem kell a mocskos külföldiek pénze!”- ismerős? Másik példa: „egyébként pedig ha magyar vagy, vagy annak érzed magad, akkor bízz bennem, csak én tudom megcsinálni Mo-n azt amit mások annyira karnak. Ha nem annak érzed magad, akkor ne is beszéljünk róla többet...” – egy komment a Bontino autó fejlesztőjétől. Elvárják, hogy csak azért, mert ők is magyarok, higgyünk nekik, de ez nem így működik.
3. Magyarázkodás. Amikor nem úgy alakulnak a dolgok, akkor általában a csúnya lobbira hivatkoznak, mint elnyomó hatalomra, arra, hogy nem támogatja őket senki, csak a MAGYAR emberek egy szűk csoportja. Még a jobbik eset, mikor magyarázkodnak, de van úgy, hogy egyszerűen csak eltűnnek.

Egely György
Egely-t gondolom, senkinek nem kell bemutatnom, mert minden valamirevaló Internet-felhasználó belefuthatott már a nevébe, és olvashatott tőle legalább egy cikket, vagy láthatott egy vele készült interjút. Ő amolyan celeb az áltudományokkal és parajelenségekkel foglalkozó műsoroknál. Igen szándékosan használtam a celeb szót, a celeb definíciója ugyanis nálam az, hogy nem csinál semmit, mégis mindig ott van. Egely akár korszakalkotó zseni is lehetett volna, ha magyarázatai, áltudományos hablatyolásai nem sántítanának annyira. Lassan 20 éve próbál betörni az autópiacra vízhajtású autójával, de emellett otthonában modern kori alkímiásat is játszadozik, közben könyveket ír, és arról szomorkodik a világnak, hogy mennyire meggátolja őt az olajlobbi a fejlesztésekben. Szinte elképzelem, ahogy rettegésben tölti mindennapjait. Gyakran érvel azzal is, hogy találmányai a tudomány hatókörén kívülre esnek és ezért próbálják elhallgattatni őt.
Egely a nagy elnyomás ellenére mégis jól megél a könyvírásból és haknikból, nem kell őt félteni. Ja és persze a vitalitásmérőjéből is szép summát kap, ami nem más, mint egy méregdrága gyerekjáték. Egyszer már készítettem vele kapcsolatban egy linkgyűjteményt, nem is kívánok vele többet foglalkozni. Egely György az én szememben egyértelműen hiteltelen lett az évek során, pedig korábban még én is bedőltem neki.

Györgyi Viktor
Talán kevésbé ismert úriember Györgyi Viktor neve, aki „világszabadalmat” nyújtott be a függőleges tengelyű szélturbinára. Óriási öngólok sorozatát követte el bejelentésében. Először is olyan, hogy világszabadalom nem létezik, tehát a jövőben, ha ilyet hallotok kételkedjetek bátran. A jelenlegi szabályozás szerint, az Európai Unión belül ugyanis valóban elegendő egy tagországban bejegyeztetni a szabadalmat, de az EU-n kívül minden országban, külön-külön kell ezt megtenni. Illetve felgyorsítható a szabadalmi eljárás a PCT eljárással, amely a világ iparilag fejlettebb országait tömöríti, de itt is országonként végig kell zongorázni a szabadalmi eljárás procedúráját. Bővebben itt olvashattok róla.
Újabb öngól volt a BME Áramlástan Tanszékére hivatkozni írásában, az ugyanis közleményben határolódott el Györgyi Viktortól.
Harmadik öngól maga a függőleges tengelyű szélkerék világszenzációként történő beállítása volt. A függőleges tengelyű szélturbinák egyidősek, ha nem régebbiek a jelenleg is használt, vízszintes tengelyű, háromlapátos szélturbinákkal, viszont mégsem olyan elterjedtek. Azok, akik 1) lusták keresni a neten 2) nem járatosak a műszaki dolgokban, könnyen összeesküvést sejthetnek a háttérben, holott erről szó sincs.
Mindkét szélturbinának megvannak az előnyei és hátrányai. A függőleges tengelyű szélgenerátoroknál gyakori érv, hogy hangtalan és rezonanciamentes a működése. Ez teljes mértékben így is van. A vízszintes tengelyű, háromlapátos szélturbinákhoz képest jóval kisebb a zajkibocsátása, ez azonban hátrányt is jelent a függőleges tengelyű szélgenerátornál. Azt kell megnéznünk, hogy miért bocsát ki kevesebb zajt a függőleges tengelyű szélgenerátor.
Minden tereptárgy, ami a szél útjába kerül óhatatlanul is kisebb vagy nagyobb zajt kelt: a levelek zörögni kezdeni, a fák susogni, és a betonfalaknál szinte süvít a levegő. A kisebb zajkibocsátás a függőleges tengelyű szélgenerátornál azt is jelenti, hogy összességében kisebb felületen érintkezik a levegővel, mint vízszintes tengelyű társa. Ebből pedig az következik, hogy hatásfoka jócskán elmarad a háromlapátos változattól. Így tehát ipari méretekben nem éri meg a függőleges tengelyű szélgenerátor alkalmazása, de otthoni szinten tökéletes. Hogy miért? Viszonylag olcsón megúszható (inverterrel, generátorral és a szükséges anyaggal számolva durván 70-100ezer forint), egyszerű szerkezet, amit egy barkácsolni vágyó ember is könnyen össze tud rakni. Szomszédom például épített is magának egyet. Másrészt mivel kisebb széllökéstől is beindul, igaz ekkor még alig termel áramot, így olyan helyekre is telepíthető, ami viszonylag jól beépített, de ekkor hatásfoka is romlik. Újabb érv mellette, hogy a tartóoszlop magassága miatt nem kell engedélyt kérni az építtetésre. Összességében tehát a függőleges tengelyű szélgenerátoroknak is van létjogosultságuk, ezt senki sem tagadja, de nem ipari méretű alkalmazás esetén.