Az Amindenit! korai szakaszában (szégyen, nem szégyen) csak gyűjtöttem az érdekességeket, de nem néztem utánuk. Az eltelt két és fél év alatt viszont én, mint blog író is sokat fejlődtem, és kialakult bennem egy szkeptikus világszemlélet, és már nem csak gyűjteni szeretném az érdekességeket, hanem a körmükre nézni. Így hát egyre sűrűbben fogtok találkozni amolyan önellenerző posztokkal. Értelemszerűen a korábbi posztokat törölni fogom, hogy még véletlenül se maradjon nyomuk. Most a 2009. február 15-én (rögtön a blog indulásának másnapján) közzé tett, Múlt és jelen című bejegyzésben leírtakat korrigálnám.

Az Egyesült Államok vasútjainak nyomtávja, (a sínek közötti távolság), pontosan 4 láb és 8,5 inch, azaz 143,5 cm. De vajon mi az oka annak, hogy ez a távolság pont ekkora lett? A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatossal, mert az első amerikai vasutakat angliai bevándorlók építették. A megoldáshoz, csak egy lépésnyit közeledtünk, mert a kérdés még mindig fennáll. Viszont most már csak azt kell vizsgálnunk, hogy Angliában miért lett 143,5cm a vasúti nyomtáv. Azért, mert az első vonatokat, az eredetileg kocsik és hintók gyártására szolgáló sablonok alapján készítették el. Most az a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtávja, miért lett pont 143,5 cm. A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkre mentek volna az angliai kőutakon, hiszen azokban pont ilyen távolságra volt két vájat, melyeket az első római kocsik és harci szekerek vájtak ki. Tudniillik az ebben az időben, Angliában található kőutakat, szinte egytől egyig az ókori Róma építtette.

Az talán nem meglepő, hogy már a rómaiak is szabvány szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, és ez, a vájatok távolságának egyformaságát is maga után vonta. Ezek a "negatív sínek" kényszerítették tehát évszázadokon keresztül az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására. A szabvány pedig azért lett pont 143,5cm, hogy a római kocsi elé befogott két ló hátsója, kényelmesen elférjen egymás mellett!

És még egy érdekesség! Bizonyára sokan láttak már felvételeken, emelkedő űrrepülőgépet. Az oldalán helyezkedik el két gyorsító rakéta, mely a felszállást nagyban segíti. Ezeket a rakétákat a Utah államban lévő Thiokol gyárban készítik A mérnökök eredetileg sokkal nagyobbra képzelték őket, de a vasúti szállítás miatt le kellett mondaniuk az átmérő növeléséről. Ugyanis a vasúti pálya, néhány olyan szűk alagúton vezet keresztül, hogy a sínek épp, hogy elférnek bennük. Ezért aztán a rakéta sem lehet szélesebb, mint a nyomtáv.

Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiával készülő rakétájának a szélességét egy ókori római ló fara határozta meg...

Az eredete

Az érdekes történet nagyjából a II. világháborúig nyúlik vissza, viszont ennek pontos eredetét nem igazán lehet megmondani. Nem tudni, hogy kik kezdték el terjeszteni, persze akkor még szó sem volt az űrsiklók kilövésére szolgáló hordozó rakétákról, viszont nagyon sokáig fennmaradhatott ezek szerint és közszájon terjedhetett az érdekesség. Aztán az Internet megjelenésével szinte futótűzként terjedt a sztori, persze honnan máshonnan, mint Amerikából. A fent felvázolt történet azonban több helyen sántít, részigazságokat tartalmaz, és mindemellett sok ferdítést is. Most nézzük meg a körlevél állításait!

Az igazság

Kezdjük időrendi sorrendben a legelején, azaz a rómaiaknál! A körlevél azt állítja, hogy a rómaiak szabvány alapján építették a kőutakat. Nos, valójában ez csak részben igaz.
Bár a rómaiak valóban használtak szabványokat, összesen 97-félét, az utak pontos szélességéről nem volt, csak azok építési módjáról volt szabvány. A kőutak szélessége 1,5 métertől 6 méterig terjedt, a földrajzi viszonynak megfelelően.
A rómaiak viszont nem használtak kőbevésett szabványokat a szekerek építésére, így azok nem lehettek pontosan 143,5 cm nyomtávúak. Mivel minden szekér kézzel készült, így csak ránézésre saccolták be, hogy körülbelül jó legyen. A szekereket úgy építették, hogy 2 ló kényelmesen elférjen egymás mellett a fogatban, de ez természetesen feltételezi, hogy akár több tíz centiméteres eltérések is lehettek egyes szekerek között. Ráadásul a biga-ból (a kétkerekű szekérből) volt kisebb változat is, amelyet csak 1 ló hajtott, és a fiatalok kedvenc jármű volt. Így értelemszerűen az lényegesen kisebb nyomtávval és szélességgel rendelkezett, de volt olyan változat is, amelyet 4 ló hajtott, de annak sem volt sokkal nagyobb a nyomtávja, mint a kétlovas bigának, hiszen ezt is egy hajtó kezelte.  

A következő probléma magával a szekérrel van. A rómaiak nem használták harcászati célokra a szekereket. A római hadsereg főgerincét a gyalogság adta, szekérrel maximum a centuriok közlekedtek a harctéren. A szekér ráadásul már akkor elavult volt, mikor Róma megalapult, így ennek harcászati célú felhasználása nem nagyon jöhetett szóba. A harci szekereket bár valóban sok nép használta, de a legtöbb esetben inkább kiszolgáló funkciót képviseltek (gyalogosok védelme, ellenség zavarása, gyalogosok átcsoportosítása), mint komoly, önálló fegyvernemet, kivéve az asszíroknál, ahol a harci szekerek a legfejlettebbek voltak.

Kis adalék még, hogy a római lovasság is alárendeltebb szerepet játszott a légiókban, mint a gyalogosok. Hiszen a páncélokat még nem tudták annyira lekönnyíteni, és a tenyésztett lovak sem voltak még olyan erősek, hogy egy teljes menetfelszereléssel rendelkező gyalogos katona felpattanjon rájuk. Így a lovasoknak valójában pajzs nélkül, minimális fegyverrel felszerelkezve kellett kivonulni a harcmezőre, ami nagyon kiszolgáltatottá tette őket. A páncélozott lovasság csak a középkorban terjedt el. Mivel ezt a problémát a rómaiak sem tudták megoldani, értelemszerűen a „barbár” népek sem tudták megoldani, így a lovasság lényegesen gyengébben szerepelt a harcmezőn a gyalogsággal szemben. Elég volt csak a lovat megsebesíteni, a tulajdonképpen védtelen és fegyvertelen lovas pedig már könnyű célpont volt a páncéllal, pajzzsal és mindenféle szúró-vágó fegyverrel felszerelt gyalogosoknak.

A hétköznapokban valóban használták a szekeret, de mint fentebb említettem ezek nem voltak szabványosak. Tehát a meghódított területekre biztos, hogy nem jutottak el a Rómában használt méretek, bár tény, hogy azok zömmel megegyeztek, de ennek ugye a fentebb említett egyszerű oka volt: 2 lónak kényelmesen el kellett férnie a fogatban. Egyébként a szekerek nyomtávolsága is lényegesen kisebb volt, mint a két ló szélessége összesen. A rómaiak az ún. harci szekereket a cirkuszban használták, ezek könnyített építésűek és igen rozogák voltak, így biztos nem kerültek Angliába.

Valójában az egész történetet nem is a rómaiak szekér használati és építési szokásai, hanem a szabványosítás ássa alá. A komoly szabványosítási mozgalmak előtt, mind Angliában, mind pedig az USA-ban elképesztően sok, több mint 20 különböző nyomtáv „szabvány” létezett! Hogy a különböző ipari cikkekről ne is beszéljünk. Ez olyan, mintha Magyarország minden megyéjében más és más szabvány alapján lennének megépítve az utak, és a járművek. Lehet, hogy amelyik járművel még, mondjuk Zala megyében kényelmesen, elférünk az úton, azzal már Hajdú-Bihar megyében a jármű fele az út melletti füves területen halad.

Ha ilyen sok szabvány volt, akkor honnan jöhet a 143,5 cm-es nyomtáv a vasútnál? Nos, az egészet a gőzmozdony feltalálójának, George Stephenson-nak köszönhetjük. Tudni illik, G.S. az apja bányájába szánta első gőzmozdonyát, megkönnyítve így a munkások dolgát. A bányákban már ekkor öntött vas síneket használtak, igaz, akkor még negatív mintában, azaz magát a nyomvályút öntötték ki vassal, hogy a csille könnyebben gördüljön. (Innen ered egyébként a magyar vasút szó is, vas+út)  Ki nem találjátok, hogy Wylam városának környékén mekkora volt ez a nyomtáv: de bizony, pontosan 143,5 cm, azaz 4 láb 8 és fél inch.

A mozdony felépítményét is erre tervezte. Miután a gőzmozdonyban meglátták az ipari forradalom mozgatórugóját, vadul sínépítésbe kezdtek. Nos, itt érdemes viszont egy újabb közkeletű félreértést eloszlatni: bár az első, kísérleti jellegű sínpályák valóban sok helyen úgy készültek, hogy a már meglévő utak nyomvályújába fektették a síneket, vagy öntötték ki azokat vassal, azonban érthető volt, hogy nem alakítottak át minden utat, vasúttá, hanem a vasutak az utak mellett épültek, teljesen függetlenül attól, hogy az adott úton mekkora volt a nyomtáv.

Angliában viszonylag egységesen, 1435mm-es volt a vasúti sínpárok nyomtávja. Bár meg kell jegyezni, itt is voltak félreértések: ugyanis több helyen a nyomtávot nem a két kerék belső peremének, hanem a külső peremek távolságára értették, ami ugyan csak pár centiméter különbséget jelent, azért nem mindegy, hogy 1503mm vagy 1453mm a sínek közti távolság.  A viszonylag egységes méreteknek több oka is volt: a vonatok nagy részét eleve olyan helyeken építették, ahol már volt vasúti szolgáltatás, tehát nem építhették sem kisebbre, sem nagyobbra a nyomtávjukat. Másrészt Stephenson tiszteletére is megtartották ezt a méretet.

Az USA-ban viszont már sokkal kaotikusabb volt a helyzet, ott bizony a kongresszusnak kellett rendeletet hoznia a pontos méretről. Ugyanis az Amerikai Függetlenségi Háború során gondot okozott a katonák gyors vasúti ellátása és szállítása, hiszen sokszor kellett átrakodni az eltérő nyomtávok miatt. Ha nem szabványosítottak volna, valószínűleg soha nem épülhetett volna meg a transzkontinentális vasút. Angliában, és így a világ nagy részén ezért terjedt el az 1435mm-es nyomtávú vasút, és nem azért mert a római lovak fara ezt befolyásolta volna. Persze még ma is vannak ettől eltérő szabványok, elég csak a hazánkban is megtalálható erdei kisvasutakra, vagy az orosz, sokkal szélesebb vasutakra gondolni.

Ami az űrhajó, hordózó rakétáját illeti. Nos, a NASA szóvivője elismerte, hogy valóban az alagutak szabtak gátat a méretnek, viszont azt is hozzáteszi, hogy az amerikai vasúti kocsik eleve szélesebbek, mint Angliában (itt a tényleges szélességről van szó, nem pedig a nyomtávról), így az alagutak is szélesebbek, mint máshol, és a hordozó rakétát is szélesebbre építhették, mint mondjuk ha pusztán angliai méretekkel dolgoztak volna. Tehát az állítás, hogy két római ló fara szabta meg a modern technika méreteit hamis.

Nem mai hoax, de mint minden ilyen, sokáig, nagyon, nagyon sokáig fennmarad, mint az olaj a víz tetején, és időről időre, újra felbukkan. Most sincs ez másként. A napokban e-mailben kaptam egy powerpoint prezentációt (hát ezek is jó rég kimentek már a divatból), a kísérő szöveg pedig az volt, hogy a hackerek által, az ENSZ hálózatából kilopott képeket tartalmaz. Aki esetleg azt hinné, hogy ebbe fogok belekötni, hát téved: az ENSZ-hez valóban betörtek hackerek, mégpedig a LulSec nevű hacker csoport. Azt viszont nem lehetett tudni, hogy pontosan mit is akartak ott, loptak-e el bármi adatot, stb., de a nyomukat otthagyták. Fel is keltette az érdeklődésemet az e-mail pontosan emiatt, mert tudtam ezekről a dolgokról, és megnyitottam, meg amúgy is kellett valami anyag már a blogra.
Rengeteg érdekesebbnél, érdekesebb fotót tartalmazott a prezentáció (volt itt csészealj, piramosok, stb.), ezek közül most az óriás csontvázakat emelném ki.

Navaratna nevű kommentelőm hívta fel a figyelmemet a Remote viewing – Távérzékelés című bejegyzésemnél egy mondhatni, eléggé kínos bakira. Aki gyakran olvassa a blogot, az tudja, hogy sokszor szoktam jómagam is városi legendákat, körüzeneteket megcáfolni. Azonban, emberi természetemnél fogva, előfordul, hogy én is bedőlök valaminek, illetve tévesek az információim, és amint lehet, javítom is ezeket. Ezt most majdnem napra pontosan egy évvel a bejegyzés (2010. augusztus 17-i volt) után megteszem. Jobb később, mint soha, tartja a mondás.

Ez a körlevél szinte minden alkalommal felbukkan, amikor a Mars földközelbe ér, csak a dátumot,és a távolságot írják át rajta, esetleg még képet is melléknek hozzá.

"Bárhol leszel 2009 augusztus 27-én , 0 óra 30-kor pillants fel az égre. Két holdat fogsz látni. A Mars fog a legszebben fényleni. és olyan lesz, mint a telihold. A Mars 34,65 millió mérföldre lesz a földtől. Ilyen esemény legközelebb 2287-ben lesz."

Ezzel körlevéllel már a Snopes.com és idehaza az Urbanlegends.hu is foglalkozott már annyira régi. 2003 óta terjed a neten, ugyanis ebben az évben, augusztus 27-én volt a legközelebb a Mars a Földhöz. A vörös bolygó 55,8 millió kilométerre közelítette meg bolygónkat, ilyen közel az elmúlt 60 ezer évben nem volt. Ennek köszönhetően az átlagosnál jóval nagyobbnak látszódott és könnyebben megfigyelhető volt, ám nem volt akkora, mint a telehold. Legfeljebb csak akkor, ha egy 75-szörös nagyítású távcsővel néztük.

Az alábbi kép pedig a Mars és a Hold látszó méretét ábrázolja. A kép 2006. július 27-én készült, amikor a Hold elfedte a vörös bolygót. A képet Szitkay Gábor készítette 15,5 cm-es Starfire refraktorral és Canon EOS 350D fényképezőgéppel, és jól mutatja a Mars kibukkanását a Hold mögül. Forrás: mcse.hu
Legutóbb, 2013-ban bukkant fel egy kép, amit több mint 250 ezren osztottak meg Facebook-on.

Újabban ez a körüzenet terjed a neten:
"SZÜLŐK FIGYELEM !
A NESTLÉ ARRA KÉR MINDENKIT, HOGY VIGYEN VISSZA MINDEN 2012 LEJARATÚ BANÁNOS BÉBIÉTELT ,- MERT ÜVEGSZILÁNKOT TARTALMAZHAT ! A TERMEK VONALKÓDJA : 7613033089 73 .
KÉRLEK MÁSOLD LE ES OSSZD MEG A KISBABÁK BIZTONSÁGA ÉRDEKÉBEN , MÉG HA NEM IS VAGY SZÜLÖ, KERLEK SEGÍTS ES POST-OLD, MERT SEGITHET MEGMENTENI EGY KISGYEREKET"
A körüzenet részben valós eseményen nyugszik. Májusban a Nestlé valóban visszahívatott pár terméket, de azok instant kávék voltak (Alta Rica, Cap Colombie és Espresso), mert a szállítás közben a csomagolásról üvegszilánkok törhettek le, amelyek a kávéba kerülhettek.

Az Urbanlegends blogból kiderül, hogy június 29-én a Franciaországban forgalmazott Nestlé P’tit Pot banános bébiételek esetén valóban vissza kellett hívni egy szállítmányt, de az egy elszigetelt eset volt és nem került a boltokba a termékből, és ez a termék itthon nem is kapható. Tehát nincs ok aggodalomra.

Az eddig rejtélyes képről maga a fotós vallotta be, hogy egy műanyag modellt ábrázol. Hamisítvány volt az egyik legismertebb, mindeddig megmagyarázatlan ufófénykép, amely az 1989-ben kezdődött, fél éven át tartó belgiumi észlelések idején készült. A fénykép készítője, egy Patrick nevű férfi most bevallotta, hogy műanyaghabból építette az ufómodellt, felakasztotta, majd elkészítette a világhírűvé vált felvételt. Patrick 18 éves volt a fénykép készítésekor. A kép a NASA tudósait is megdöbbentette, a szakértők nem találtak hamisításra utaló nyomokat a filmen.

RTL Klub Déli híradó riportja, 4:58-tól
Forrás

Vállalkozok a lehetetlenre: megpróbálom összefoglalni a 2012 világvégét, megvizsgálni az ezzel kapcsolatos hiteket és tévhiteket, mindezt amolyan Amindenit! blogos stílusban, azaz a lehető legtöbb állítást megcáfolni. A bejegyzés természetesen első sorban saját véleményemet fogja tükrözni, és nem egy amolyan „na most akkor én megmondom nektek a tutit” jellegű írás. Már most a legelején leszögezném: a világvégében nem hiszek, legalábbis nem abban a jellegűben, amit ezek a jóslatok elénk vetítenek. Abban egészen biztos vagyok, hogy jelenlegi pazarló, a Föld erőforrásait kizsákmányoló kapitalista világrend nem sokáig fogja húzni, de hogy mikor fog végletesen összeomlani azt nehéz lenne megmondani. Persze lehet, hogy nem is fog összeomlani, hanem szépen átalakul, bár ebben kevésbé hiszek. A lényeg, a lényeg, hogy most egy hosszabb bejegyzést olvashattok a 2012-es világvégével kapcsolatban. Jó szórakozást!

A maja naptár

A maja civilizáció eléggé fejlett matematikai és csillagászati ismeretekkel rendelkezett ahhoz, hogy naptárakat is készítsenek. Igen, jól olvastátok: naptárakat és itt nem csak arra kell, gondolni, hogy minden évben elkészítették a korrigált naptárat, hanem készítettek a szertartásoknak is naptárat, a kereskedelem részére, az uralkodóknak is stb.. Minden napnak volt védőszentje, és ártó istene is, felfogásuk szerint ezek tartották harmóniában a világot. Ha valakinek balszerencséje volt ráfoghatta az aznapi ártó isten ténykedésére, míg ha szerencséje volt akkor tudta, hogy a nap védőszentje rámosolygott. A majáknál mindent átitatott a vallás, sokkal jobban középpontban volt, mint azt gondolnánk.
Visszatérve a naptárakhoz, volt nekik egy ún. Hosszú Számítás naptáruk, amely ie. 355-ben készítettek, kezdeti dátuma pedig ie. 3114. augusztus 11-nek felelt meg, ez a maja naptárban pontosan a 0.0.0.0.0 kezdődátum. Ez ugyanolyan kezdőpont, mint nálunk, keresztényeknél Krisztus születése, amit 0-nak veszünk, más népeknél teljesen más az időszámítás kezdete. (Például az araboknál a „hidzsra”, ami 610-ben volt.)
Ennek a maja naptárnak, vagyis a Hosszú Számításnak 13.0.0.0.0 dátumnál, vagyis nálunk elvileg 2012. december 21-én ér véget.
Mi probléma? A maják a húszas számrendszert használták, velünk ellentétben, akik főleg a tízes számrendszert részesítik előnyben. Viszont minden számrendszer ugyanúgy működik, van egy maximális felvehető érték (tízesnél a 9-es, húszasnál a 19-es, stb.) amikor ezt átlépi ismét elölről vagyis 0-tól kezdődik. Nálunk sincs attól vége semminek, hogy 9-ig eljutunk, sőt! Végtelenségig el tudunk ezzel a 10 számmal számolni. Gondolom már fel is tűnt a hiba: 13.0.0.0.0, az még korántsem a húszas számrendszer vége tehát továbbfolytatódik, de még ha az is lenne, egyszerűen lenullázódna és átfordulna egy újabb Hosszú Számításba. Talán ez az, amit már sose fogunk megtudni, hiszen a maják már eltűntek, tudósaink meg szinte a sötétben tapogatóznak és próbálnak valami okosat mondani a pénzükért.
A világvége hívők szerint, 13.0.0.0.0 a Végítélet napja, tehát ekkor megszűnik az általunk ismert világ és ennyi. Kérdem én: egy naptár mégis, hogy függne össze a világvégével? Egyáltalán. Bármi, amit mi emberek alkottunk, hogy tudna összefüggésben állni a világvégével, egy olyan gigantikus eseménnyel, amit mi nem tudunk befolyásolni, és csak elszenvedői vagyunk? Az eddigi többszáz világvége jóslat egyike se teljesült, akkor miért pont ez lenne kivétel? Arról nem is beszélve, hogy egy ősi civilizáció mégis honnan tudhatta volna, hogy mi lesz 2012-ben?
A maják bármennyire is fejlettek voltak, de nem voltak tisztában például a dinoszauruszok kipusztulásának igazi okával, a szupernovák és a fekete lyukak veszélyével, stb. Ráadásul, akik jobban utána olvasnak a majáknak, tudják, hogy mint a legtöbb indián nép, ők is a körforgásbanhittek. A sírokban a halottak mellé temették használati tárgyaikat, hogy a túlvilágban is hasznát vehessék. Úgy gondolták, hogy csak a földi, fizikai létezésük szűnik meg halálukkal, lelkük a túlvilágon továbbél. Fentebb írtam, hogy a maják mindennapjait is átitatta a vallás, ebből egyből következik a megállapítás: egy ilyen mentalitású népnél semmi sem indokolja azt, hogy világvége jóslatokkal riogassa saját magát vagy a későbbi civilizációkat.

Tehát már maga a naptár, mint eszköz is cáfolja a világvége-elméletet, a maják mentalitását ismerve pedig még biztosabbak lehetünk, hogy nem történik semmi. Na de nézzük tovább, mert egy jó cikkíró több szempontot is figyelembe vesz.

Világvége
A világvége hívők sem homogének, két részre osztódtak. Az egyik csoport azt állítja, hogy 2012. december 21-én egy (vagy több) gigantikus katasztrófa következtében a Föld elpusztul. A másik csoport szerint, pedig 2012. december 21-én elsősorban spirituális megtisztulás, gondolkodásmódbeli váltás történik, bár ha jobban utána olvasunk ez is ugyanolyan badarság, mint a katasztrófák. A bevezetőmben úgy tűnhetett, hogy én ez utóbbiban hiszek. Nos, én egyik világvége elméletben sem hiszek, ez elsősorban saját, személyes meglátás és semmi köze nincs 2012-höz. Fentebb írtam, hogy szerintem ez a társadalmi felfogás nem tartható fent sokáig, de hogy mikor lesz vége, azt nem lehet megmondani.
Nézzük meg az első csoportot! Mivel riogatnak minket?

2012 – katasztrófák sorozata

Tulajdonképpen mindenféle „kreativitást” mellőznek azok az állítások, melyek szerint több katasztrófa egyszerre fogja sújtani Földünket. Földrengések, cunamik, vulkánkitörések, meteorzápor. Mi az érdekes? Mind a négy olyan esemény, amivel az írást használó civilizáció és jelenlegi modern társadalmunk már találkozott.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem a világ lett rosszabb, csak a sajtó lett jobb. Újabban már minden apró földrengésről tudósítanak a híradók, de azt is olyan drámával, mintha minimum egy 9-es földrengés lett volna. A cunami veszélyre pedig alig 7 éve figyelünk jobban, az ominózus 2004. december 26-i indonéziai katasztrófa óta. Előtte bár voltak feljegyzések, de senki sem figyelt rájuk ennyire. Ugyanez mondható el a meteorokra és a vulkánokra is. Soha ennyi teleszkóp nem pásztázta az eget veszélyes objektumokat keresve, és ma már szinte minden vulkán be van drótozva, hogy a legapróbb gyanús jelre is elkezdjék az evakuációt. Ezekre mind azért van szükségünk, mert rengetegen élnek ezekben a veszélyzónákban, többen, mint eddig bármikor. Jobban féltjük értékeinket, és saját magunkat is. Korábban ez nem nagyon jelentett problémát.

Ezzel a tézissel az alapvető probléma az, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy hirtelen minden katasztrófa egyszerre zúduljon a Földre. Arról nem is beszélve, hogy Földünk évmilliókkal ezelőtt vulkanikusan sokkal aktívabb volt, azóta sokat csillapodott. Emberi léptékkel nézve kicsi a valószínűsége annak, hogy egy ugyanolyan esemény bekövetkezzen, mint ami a perm végén történt. Ekkor tört ki egy szupervulkán, amiből több évig hömpölygött a magma, és hatalmas, Oroszországnyi területen terült el a forró láva. Jelenleg a Yellowstone Nemzeti Park alatt található egy szupervulkán, aminek kitörése hamarosan esedékes. Az ilyen szavak láttán szokott általában meghűlni az emberekben a vér, de aggodalomra semmi ok. A hamarosan alatt itt ezer, tízezer éveket kell érteni, és ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt ezer évben mennyi minden történt, rájövünk, hogy ez emberi léptékkel számítva óriási idő. Itt jön megint a sajtó szerepe: ugyanis a cikkek többségében leírják, hogy ha ez a vulkán ma kitörne, akkor ez meg ez történne. Ez azonban pusztán hatásvadászat, semmi más. Ezért nem szerettem a Spektrum vagy a National Geographic egyes sorozatait sem.

Na de nagyon elkalandoztam, tehát kicsi az esélye annak, hogy katasztrófák tömkelege irtsa ki az emberiséget. Sok helyen olvastam, hogy domino-effektus lépne fel, tehát valahol kitörne egy vulkán, vagy lenne egy nagyobb földrengés és az több másik folyamatot is beindítana, azok újabbakat és így tovább, amolyan láncreakciószerűen. Ezzel az a gond, hogy az emberiség előtt sokkal nagyobb katasztrófák is voltak, mint amiket feljegyeztünk, és azok sem indítottak be ilyen folyamatokat. Természetesen következmények vannak: a vulkánkitörésből származó hamu eltakarja a napot, egy vulkánkitörés földrengéssel is járhat vagy akár cunamival is, de az, hogy a bolygó egyik végén kitört vulkán egy tőle több ezer kilométerre lévő vulkánt is aktiváljon ez elképzelhetetlen. Ha ez így lenne, akkor bizony a földi élet soha nem alakulhatott volna ki.

2012 – Nibiru

Egy másik elképzelés szerint egy 10. bolygó, a PlanetX vagy más néven a Nibiru olyan közel lesz a Földhöz, hogy annak pólusa megváltozik, és emiatt ismét csak gigantikus katasztrófák fognak bekövetkezni. Ebben az egyetlen mondatban rengeteg dolgot kell megvizsgálnunk.

Gondolom már mindenki kívülről fújja, hogy a Naprendszer peremén valamerre van egy bolygó, melynek elnyúlt ellipszis pályája van, melynek egyik gyújtópontjában a Napunk áll, a másik pedig valahol nagyon messze van. A Nibiru 23-szor akkora, mint a Földünk, hatalmas gravitációja van, még a keringési idejét is tudják: 3500-3700 évente kerül Nap közelbe (ahány forrást olvastam annyi számot láttam), sőt még a színét is tudják: vörös.
A Nibiru-ról állítólag először a sumérok írtak agyagtábláikon, majd Percival Lowell és William Pickering sejtette, hogy kell lenni még bolygónak a Naprendszerben. Aztán pedig 1983-ban a NASAjelentette be, hogy megtalálta a Planet-X-et, de pár héttel később, a pontosabb mérések és megfigyelések után kiderült, hogy vaklárma volt, azonban azóta is él a Nibiru hit.

Az egyik oldalon olvastam, hogy a sumérok már feljegyezték, hogy időszámításunk előtt 200-ban volt utoljára Földközelben a Nibiru. Tehát a Nibiru hívők szerint az óriási vörös bolygó pólusváltást, katasztrófákat és világvégét hoz, ezért érdekes az ie. 200 dátum. Aki kicsit is jártas a történelemben az tudja, hogy ez bizony még az ókor, és furcsa mód ezt a világvégét az akkori emberek is túléltek. A Wikipédia szerint ezek az események voltak a Földön:

• Római consulok: P. Sulpicius Galba Maximus és C. Aurelius Cotta
• római követség Hellaszban és keleten
• kitör a második makedón háború V. Philipposz ellen (i. e. 197-ig)
• Sulpicius consul Illíriába utazik

Sehol egy hatalmas, tömeges kihalás vagy bármi egyéb katasztrófa. Érdekes, nem? Ráadásul, ha időszámításunk előtt 200-ban volt utoljára látható, akkor miért kellene aggódni 2012-ben, hiszen akkor még nagyon messze van a bolygó, mert 3300, 3500 körül lenne megint Föld közelben, tehát még lenne több, mint ezer évünk, ha létezne!
Számomra az is érdekes, hogy Percival Lowell-t is belekeverték a Nibiru-ügybe. Tény, hogy Lowell és társa sejtették, hogy van még bolygó a Naprendszerben, de Lowell 1916-ban meghalt! A Plútót pedig csak 1930-ban fedezték fel, tehát Lowell nem a tizedik bolygó után kutatott, hanem a Plútó után, bár akkor ezt még nem tudhatta.

Aztán pedig nézzük meg magát a Nibirut! 23-szor akkora, mint a Földünk, írják. A Föld egyenlítői átmérője 12 756km. Naprendszerünk legnagyobb bolygójának, a Jupiternek, ugyanez az értéke: 293 388km, vagyis 11-szer nagyobb, mint a Föld. Ez azt jelentené, hogy a Nibiru még a Jupiternél is több mint kétszer nagyobb. Ez nemhogy a Földre, de minden bolygóra komoly gravitációs hatást fejtene ki a Naprendszerünkben, hát még akkor ha ez valóban belépne a Naprendszerbe, és Föld közelbe kerülne. A baj az, hogy ha a Nibiru tényleg létezne, a Naprendszer születése óta, akkor én most nem írnám ezt a bejegyzést, ugyanis egy ekkora objektum minden bizonnyal magába szippantotta volna teljes belső Naprendszert (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars), sőt talán az év milliók alatt a Jupiterrel és a Szaturnusszal is közelebbi kapcsolatot alakított volna ki.
Ha pedig tényleg akkora lenne, mint amekkorának írják, és jövőre meg kellene érkeznie a Földhöz, akkor azt már szabad szemmel is jól látnánk.

Amit a sumérok láthattak, az legfeljebb a Mars lehetett, vagy pedig (ha feltételezzük, hogy tényleg van egy 10. bolygó) egy nem 23-szor, hanem maximum Föld-méretű bolygó lehetett. A sumérok sem tekinthetők azonban hiteles forrásnak. Egy ősi néppel van dolgunk és ahol Nibiru-ról írnak az nem más, mint egy eposz, amit nagyon erősen kiszíneztek az idők alatt.
Ami még érdekes az a bolygó színe: vörös. Ez egy nagyon intenzív és rengeteg jelentéssel bíró szín, és nem véletlen, hogy a vörös és bolygó a katasztrófákat juttatja az emberek eszébe. A Mars sem véletlenül a háború istenéről kapta a nevét.
Olvastam olyat is, hogy a Nibirun élet van, és biztos földönkívüliek lakják. A probléma ezzel csak az, hogy egy ilyen pályájú bolygón maximum baktériumok élhetnek meg. Gondoljunk csak bele! Több, mint 3500 éven keresztül a Naptól távol kering, hogy aztán egy nagyon rövid ideig (pár hónap, esetleg egy év, erről semmit nem tudunk) élvezhesse a Nap melegét. Még ha légköre is van, akkor se tud annyi hőt tárolni, hogy ne hűljön ki és fagyjon meg, ráadásul a gravitáció és a nyomás a felszínén óriási lehet, ha nagyobb, mint a Jupiter, és azon sincs élet, akkor ezen hogy lehetne?

Azt hiszem rendesen kiveséztem a Nibirut, nézzük tovább! A tézis szerint pólusváltás következik be, aminek következtében globális katasztrófák következnek be. Az globális katasztrófákat már megcáfoltam, a pólusváltásról pedig csak annyit, hogy ez „gyakori” jelenség a Föld életében. Az óceánfenéken lévő megszilárdult, vastartalmú magmák, de még az ősi kerámia edények is tökéletesen mutatják a Föld észak-déli pólusának vándorlását és cserélődését. A tudósok nem tudják pontosan, hogy mikor fognak ismét megfordulni a Föld mágneses pólusai, de itt is elmondható, hogy még van pár ezer évünk addig, míg ez bekövetkezik. Ha be is következne, akkor se lenne világvége. Bár tény, hogy a Föld mágneses mezeje most kicsit gyengébb, mint korábban, ezt több tudós is a pólusváltás előszelének gondolja, de tudjuk, hogy a természet nem siet, így lehet, hogy ez az állapot még sokáig így marad, vagy éppen csak egy átmeneti állapotról van szó és pár évtizeden belül ismét visszaerősödik.

Egyébként nekem ez a legnagyobb bajom a mai tudósokkal: nagyjából 50 éve annak, hogy komolyabban kutatják a Földünket és a világűrt. Sok mindent még nem is ismernek, vagy csak az utóbbi 10-20 évben lett előttük világos, és lényegében most minden egyes apró változásra felszisszennek, és világvége riadót fújnak. 50 év, vagy 10-20 év, a Föld életében semmi. Lehet, hogy ezeknek, a változásoknak a nagy százaléka teljesen normális, és a történelem során ez már többször lejátszódott úgy, hogy nem is tudtunk róla és mégis itt vagyunk.

Amitől sokan tartanak, hogy a NASA 2010-2012-re intenzív naptevékenységet jósolt előre, és ezt sokan úgy értelmezték, hogy akkor 2012-ben egy akkora napkitörés fog bekövetkezni, amely végletesen elgyengíti a Föld mágneses mezejét, a nagysebességű részecskék pedig egyenesen ránk zúdulnak, ezzel pedig a halálunkat okozzák. Aztán a tavalyi esztendőben mindenki döbbenten állt, mikor a várva várt naptevékenység csak nem óhajtott beindulni. Azóta több kisebb, nagyobb napkitörés is volt már, de komoly károkat, fennakadásokat nem okoztak, csak pár nagyon szép sarkifényt. Ráadásul a NASA is állítja, hogy bármennyire is aktív lesz a naptevékenység, az a korábban jósoltnál gyengébb lesz és nem lesz elég ahhoz, hogy felcserélje a pólusokat, vagy éppen globális katasztrófához vezessen. Azonban figyelmeztetnek rá, hogy elképzelhető, hogy a telekommunikációban és az áramellátásban fennakadások lehetnek, de lényegében ez napkitörés nélkül is gyakori esemény a szolgáltatóknál.

2012 – Elenin

Szintén a 2012-es világvégével van összefüggésben az Elenin nevű üstökös. A világvégehívők szerint az Elenin üstökös egy barna törpe (sokan a Nibiruval azonosítják) egyik kísérője, melynek megjelenése a 2012-es világvége előszele. A Földhöz legközelebb október 16 és október 20 között lesz. Egyesek szentül meg vannak győződve, hogy ekkor politikai konfliktusok lesznek, a jelenlegi földi intézmények és gazdasági rendszerek egyszerűen összeomlanak és megkezdődik az átalakulás, a belépés az Új Világrendbe. Nem meglepő, hogy egy üstököshöz ilyen eseményeket kapcsolunk: több üstökös is indított már el háborút, amolyan égi jelként értelmezték az uralkodók, vagy hoztak meg fontosabb döntéseket.

Ezt nem az üstökös okozza, hanem mi, emberek. Az Elenin (vagy más néven a C/2010 X1 jelű égitest) 64-72 millió kilométerre fog „elhúzni” a Földtől az eddigi számítások alapján, tehát még a veszélyesnek mondható Föld-Hold távolság felénél is messzebb fog áthaladni a belső Naprendszeren. Gravitációs hatása minden bizonnyal nem lesz, és látni is csak távcsővel lehet majd. Ennek ellenére rengeteg helyen olvasni, hogy az Elenin meglöki a Földet, megállítja a forgását, felcseréli a pólusokat, stb. Hivatalos NASA forrásból olvastam, hogy az sem igaz, hogy az Eleninnek köze lenne a chilei vagy a japán földrengésekhez: sokan, akik magukat NASA tudósnak adják ki, valójában nem is azok.

2012 – Galaktikus együttállás

Az 1980-as években John Major Jenkins a galaktikus együttállás elméletével rukkolt elő. Szerinte a maják, naptárukat a Tejútrendszer ún. Fekete Hasadék vagy Nagy Hasadék (maja nyelven Xibalbabe, Fekete Út) porfelhőjének megfigyelésére alapozták. A galaktikus együttállás azt jelenti, hogy a Fekete Hasadék és az ekliptika (a Nap és a Naprendszer keringési pályájának síkja) metszi egymást, vagyis a Tejútrendszer közepe, a Nap és a Föld egyvonalban állnak. Ez az állapot a majáknál különösen fontos szerepet játszott. Jenkins szerint a maják várták ezt az együttállást, mert spirituális megtisztulást, egyfajta spirituális szintlépést vártak ettől.

Ezzel az elmélettel rengeteg probléma van. Eleve ott kezdődik, hogy ez egy ember elmélete. Szándékosan írtam úgy, hogy „Jenkins szerint”, ugyanis neki se volt bizonyítéka semmire. Lehet, hogy a maják nem is várták ezt az együttállást, lehet nem is számoltak vele, csak feltűnt nekik, hogy a Tejútrendszerben van egy sötétebb sáv.

A másik probléma az, hogy egyik világvégével foglalkozó oldalon azt olvasom, hogy az együttállás a spirituális megtisztulást, a szintlépést fogja okozni, míg máshol óriási katasztrófákat. Most akkor döntsék már el, hogy mit is okoz ez, nem? A katasztrófahívők szerint a gravitációk összeadódnak és emiatt következnek be majd az emberiséget kiirtó események, ez azonban elég nagy badarság, hiszen amikor a Nap, a Hold és a Föld együttáll (nap- és holdfogyatkozáskor), akkor sincs világvége, pedig ezek sokkal közelebb vannak hozzánk, mint a Tejútrendszer közepe, és gyakrabban is következik be.

A harmadik probléma pedig, hogy 1998-ban sokkal tökéletesebb volt a galaktikus együttállás, mint majd 2012. decemberében lesz. Azt is túléltük, ezt is túl fogjuk.

2012 - Tudatváltás

Azt hiszem a katasztrófahívők összes tézisét megvizsgáltam, most jöhetnek a spirituális megtisztulásban hívők. Ők sincsenek sokkal jobb helyzetben, mint a másik tábor. Állításuk szerint egy gondolkodásmódbeli váltás történik, és eljön az Új Világrend. Azt mondom, hogy ez még tetszene is, ha nem lenne átszőve olyan badarságokkal, mint például, hogy fizikailag is átalakulunk, amolyan szellemek leszünk, csillogni fogunk (remélem nem úgy, mint az Alkonyat vámpírjai…) és ehhez hasonló dolgok.

Ez a mondat is önmagában ellentmondás: „Az emberiség felismeri a spiritualitás erejét, kilép a materializmusból, és megérti végre, hogy az idő nem lineáris, hanem ciklikus, és a fizikai univerzum része, nem a szellemié.”. Az addig rendben van, hogy megértjük, hogy ciklikus az idő és nem lineáris (ez sem újdonság, van ilyen felfogás). Azonban ezt nem tudom értelmezni: „(...) kilép a materializmusból (...) a fizikai univerzum része, nem a szellemié”. Ha spirituális átalakulás történik, főleg úgy, hogy kilépünk a materializmusból, vagyis az anyagelvűségből, akkor miért a fizikai (ami ugye a materializmus egyik alapköve) univerzum részei leszünk és miért nem a szellemié?

Azt mondom, hogy részben egyet értük velük (ugye fentebb már többször is leírtam, hogy miért), de hogy ez pont 2012. december 21-én történne meg, azt még akkor se fogom elhinni, ha megkötöznek és kínoznak.

Remélem kellően körbejártam a témát, és most már nem vagyok hajlandó ezzel többet foglalkozni, aki még ezek után is hisz a 2012-es nagyvilágvégében, annak lelke rajta, bár igazából nem téríteni akarok ezzel az írásommal, nincsenek illúzióim.

A mai napon, több ismerősöm is kiírta ezt Facebook-ra:

"Ebben az évben Júliusban 5 Péntek 5 Szombat és 5 Vasárnap van. Ez csak egyszer fordul elő 823 évente. Ezt az évet pénzeszsáknak hívjak. Másold ezt be a státuszodba és 4 napon belül pénz érkezik a házhoz a Kínai filozófia a Feng Shui szerint. Azok akik csak elolvassak és nem másoljak be pénz nélkül maradnak. Nos próbáljuk ki a szerencsénket ezzel és meglátjuk mi fog történni..sosem tudhatod."

A hoax (vagy lánclevél nevezzük bárhogyan is) nem mai, már tavaly is volt egy hasonló, csak ott éppen október szerepelt július helyett. Abban semmi megdöbbentő nincs, hogy 5 Péntek, 5 Szombat és 5 Vasárnap van egy hónapban, ez elég gyakori jelenség, lényegében bármelyik 31 napos hónapnál (ugye a páratlanság miatt) van 3 olyan nap, amelyből öt van, így tehát egyáltalán nem különleges. A vicces az, hogy ezt valami hihetetlenül ritka eseménynek állítják be (823 évente egyszer fordul elő).
Pénzre ugye mindenkinek szüksége van, a Feng Shui meg valami mitikus dolog lehet (gondolják sokan), holott nem sok köze van ahhoz, hogy ebből pénzt kapunk-e vagy sem. Az is mosolyogtató, hogy felhívnak minket arra, hogy másoljuk ki a státuszunknak. Ezzel egyetlen gond van: ha tényleg annyira ritka lenne, akkor őseink hova másolták volna ki, hogy pénzt kapjanak, nem? 
Nem megyek bele hosszas bizonyítgatásokba, mert józan ésszel is belátható, hogy a fenti körüzenet hülyeség, úgy ahogy van, tehát ne küldjétek tovább!

Ma péntek 13-a van, amely sokak szerint egy szerencsétlen nap. A megrögzött babonások ilyenkor szinte ki se kelnek az ágyból, a kevésbé babonások csinálják a hétköznapi teendőiket, és csak halkan jegyzik meg, hogy péntek 13 van, és ha valami nem úgy sül el, ahogy szerették volna, ráfogják a szerencsétlen napra. Tényleg ennyire szerencsétlen lenne ez a nap, vagy ez is csak egy a régmúltban gyökerező kulturális tévhit, babona? Vajon honnan eredhet a szerencsétlen péntek 13 legendája?

Nemrég lettem figyelmes azokra a cikkekre, amelyek azt állítják, hogy 2012-ben a Betelgeuse csillag egy szupernova robbanás keretében kimúlik, aminek hatására, hetekig vagy akár hónapokig két nap ragyoghat az égen.

Ezt a megállapítást dr. Brad Carter, a University of Southern Queensland fizikusa jelentette ki. Az ausztrál fizikus állítása szerint a Betelgeuse folyamatosan veszít tömegéből (inkább az átmérőjéből, fokozatosan húzódik össze), és hamarosan egy égi tűzijáték kíséretében kimúlik a csillag. A Betelgeuse nem ismeretlen a csillagászok és a fizikusok számára: 640 fényévnyi távolságban található tőlünk, az Orion csillagképben, éjszakai (fényszennyezettségtől mentes) égboltunk 9. legfényesebb csillaga.

A tudósok már tudják, hogy a Betelgeusnak nincs sok hátra (csillagászati léptékekben mérve persze), de sokan kétségbe vonják dr. Brad Carter szavait. Én nem vagyok tudós, de nekem is elég fura ez a 2012-es csillagrobbanás dátum. Ennél csak az lett volna röhejesebb, ha bejelenti: a Betelgeuse 2012. december 22-én fog felrobbanni.

De tegyük fel, hogy valóban felrobban jövőre (vagy akár még idén), mennyi az esélye annak, hogy valóban két napunk legyen? Carter szerint: "A szupernóva fényessége megközelítőleg a félholdéval vetekszik majd(...)Egész biztosan látható lesz nappal is, és valószínűleg árnyékot is vet majd. Őszintén szólva lehet, hogy rémisztően hat majd a jelenség, de fényességben meg sem közelíti a Napot."

Akkor nézzük a tényeket. A telihold albedója (fényvisszaverő képessége) 0.12. A félhold albedója nem fele a teliholdénak, hanem annak 1/9-ed része, azaz 0.013. Aki látott már nappal félholdat vagy teliholdat az tudja, hogy ez az érték nem elég ahhoz, hogy több árnyékot vessen ránk ez a csodálatos jelenség.

A kép alapján leginkább azt tudom elképzelni, hogy az Orion csillagkép magasságában nappal egy halvány pacát fogunk látni, amolyan felhőszerű képződményt, de semmiképpen sem második napot. A éjszakai félhold sem egy nagy kunszt, a városi fények könnyedén fakítják, nagyon valószínű, hogy a betondzsungel őslakosai semmit nem fognak észrevenni belőle, megrémülni meg főleg nem fognak tőle.

Olvastam már olyan elmebeteg eszmefuttatást is, ahol egyenesen azt mondják, hogy ha az Orion felrobban 2012-ben és tényleg két napunk lesz, akkor soha nem tapasztalt szárazság fogja sújtani a Földet. Nos, ez megint badarság. Az onnan kilökődő részecskéknek 640 fényévnyi távolságot kell megtenniük, ami nem kis távolság akárhonnan is nézzük. Ez rengeteg időbe telik még a fénynek is, a részecskék nagy része pedig közel sem fénysebességgel szelné a világűrt, tehát egy pár ezer évnek el kellene telnie mire ideérnek, de addigra jelentősen csökken káros hatásuk. A Napunkból kilövellő részecskék, véleményem szerint, sokkal nagyobb problémákat tudnak okozni a Földön, mint egy tőlünk 640 fényévre lévő haldokló csillagból származók.

A szupernova tehát ránk nem lesz semmilyen hatással, ráadásul még röntgen sugarakat sem bocsát ki a csillag, ami nem mondható el minden vörös óriásról. A Betelgeuse ha fel is robban inkább az Orion csillagképben okozhat majd nagyobb kavarodást. Annak pedig megint elég kevés az esélye, hogy 2012-ben felrobban. A gond ezzel a dátummal kettős. Először is a csillagászok jelenleg nem tudják megmondani, hogy egy csillag mikor fog PONTOSAN felrobbanni. A pontosan-t úgy kell érteni, hogy évre pontosan sem tudják megmondani. Ezért is különösen hiteltelennek hat a pontos év megjelölése. A másik pedig, hogy már megint 2012 kerül szóba. Az a dátum ami már lassan úgy belénk vésődött, mint a Himnusz. (Komolyan elgondolkodtam azon, hogy írni kellene egy hosszabb bejegyzést csak a 2012-nek szentelve, de egyszerűen annyira sok az anyag és olyan kevés az időm (az egyetem mellett), hogy minden bizonnyal mire elkészülne már túlkéső lenne és leigáznak minket a földönkívüliek.) Viccet félretéve, nem tudom, ki hogy van ezzel, de nekem már kezd nagyon elegem lenni ebből a 2012 mániából. Egyszerűen mindent ezzel a dátummal akarnak egyes elmerokkantemberek megmagyarázni.