Gondoltam illendő lenne megosztani a nagyérdeművel, hogyan lehet kiszúrni a manipulált fotókat, mivel nap, mint nap beléjük futhatunk. Az alábbiakban az általam is leggyakrabban használt módszereket ismertetem. Fontos megjegyezni és mindig észben tartani, hogy jelenleg nincs 100%-ig megbízható módszer a kiszűrésükre, és nem lehet csak egyetlen módszerrel megmondani egy képről, hogy hamis vagy sem, viszont az alábbi módszerekkel, a többségüket nagy biztonsággal kiszűrhetjük.

Józan paraszti ész
Néha az is elegendő, ha pusztán csak feltesszük magunkban a kérdést, hogy mennyire valószínű mindaz, amit látunk. Mennyire esélyes például az, hogy a Curiosity dupla naplementét fényképez, vagy éppen fekete oroszlánt, kék tigrist, esetleg repülőcsészealjakat látunk a képen?

Ecsethibák
Még mindig nem kell a technikához fordulni, hiszen van nekünk egy éles szemünk is, amivel a gyengébb hamisítványokat könnyedén kiszűrhetjük. Amit én elsősorban keresni szoktam azok az ecsethibák. Egy hamis fotó elkészítésénél ugyanis, amikor két vagy több képet egymásra illesztünk, a határokat valahogy el kell rejteni. Ezt a legegyszerűbben úgy tehetjük meg, ha kicsit összemossuk, halványítjuk az éleket. Így az avatatlan szem számára majdnem egybefüggő képet alkothatunk, ám az éles szemek egy kis nagyítással könnyen kiszűrhetik még a legaprólékosabb ecsetvonásokat is. Az alábbi, óriás koponyát ábrázoló fotót a neten találtam, és piros téglalapokkal jelöltem azokat a helyeket, ahol szabad szemmel, vagy némi nagyítást követően élek elmosását láthatjuk.
Intuíció
Van úgy, hogy ha egy képet csak nézünk sokáig, nem nagyítunk rá, semmit nem csinálunk vele, akkor előbb vagy utóbb gyanús lesz. Néha szoktam olyat írni, hogy a képen látható tárgy kiugrik a háttérből; ezzel azt akarom kifejezni, hogy rendellenes a megvilágítás, az élek, nem illik bele a környezetbe. Nem igazán lehet megfogalmazni, hogy pontosan mi a gond, de ilyenkor érzi magában az ember, hogy valami nem kóser a képpel. Szavakba nem lehet önteni, ez a ráérzés technikája, és mint olyan, valakinél kialakul a kétkedés, valakinél nem, de tanulható.

Fények, árnyékok
Érdemes megnézni a fényeket (megvilágítás), árnyékokat, visszatükröződéseket is, amik szintén nagyon árulkodóak lehetnek. A legtöbb silány, de még sok közepes minőségű kép is itt bukik el.  Az alábbi képen például jól látható, hogy a kacsáknak nincs árnyéka, illetve a rendőrök felülről, míg a kacsák kicsit rézsútosan kapják a fényt, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a kép manipulált.
Fényeknél a nagyon sas szeműeknek, az alaposabb, jobb minőségű hamisítványoknál érdemes lehet megvizsgálni a fények színösszetételét, és ugyanez igaz az árnyékokra is, valamint a visszatükröződésekre. Az árnyékok sem csak sötétek, bizony azok is kaphatnak különböző árnyalatokat, és ha gyanús a színösszetétel, akkor érdemes kicsit körmére nézni a képnek. Én még nem futottam bele olyan képbe, amit ezzel lehetett vagy kellett volna lebuktatni, általában más szempontok miatt derül ki róluk, hogy hamisítványok. Az alábbiakban pedig két egyértelműen nagy baki látható, szándékosan választottam ezeket, mivel én még nem találkoztam eddig olyan képpel ahol a fény visszaverődése vagy éppen az árnyék lett volna árulkodó. Videón viszont gyakran látok ilyen hibákat, de az majd egy másik bejegyzés lesz.

A klónok támadása
Nagyon nehéz, főleg nagyméretű képeknél észrevenni a klónozást, vagyis a gyakran ismétlődő, teljesen azonos képrészleteket. Az alábbi képen (kattintásra nagyítható) az azonos színű körökkel jelölt területek lettek kimásolva, ezzel kicsit nagyítva a tömegen, illetve vélhetőleg kitakartak nem kívánatos személyeket ezzel a módszerrel. Aki a „Find Waldo” játékban jó volt, az ebben szinte profi lesz.
ELA
Ha a szabadszem nem elég, vagy nem bízunk magunkban, jöhet a technika. Ha van egy gyanús képünk érdemes igénybe vennünk például a fotoforensics.com weboldalt, ami error level analysis-t hajt végre a képen. Az error level analysis vagy magyarosan hibaszint elemzés, egy képelemzői algoritmus, mely a JPEG képformátum egyik tulajdonságát használja ki. A JPEG ugyanis veszteséges tömörítési eljárást használ, ezért van az, hogy például ugyanaz a kép BMP kiterjesztésben jóval nagyobb, mint JPG-ben, hiszen veszteségesen tömörít, miközben néha alig-alig látható különbség a képek között. Viszont a JPG képeket minél többször mentjük el, annál több színt, pixelt egyszóval információt vesztünk el a képből, és a minőség is drasztikusan romlik. Átlagosan 100 konvertálás után már olyan mértékű az amortizáció, hogy a kép teljesen felismerhetetlenné válik. Ha egy képet módosítanak, akkor az újonnan felvitt réteg minden esetben jobb minőségű lesz, vagyis nagyobb hibaszinttel fog rendelkezni, mint a kép többi része. A fent linkelt weblapon ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy ha feltöltünk vagy belinkelünk egy képet, akkor ahol fényesebb a kép, ott manipulálták a fotót. Az eljárásnak egyetlen óriási hátránya van: ha egy képet többször lementenek, majd feltöltenek az Internetre, akkor előbb vagy utóbb eltűnnek a hibaszintek közötti különbségek és teljesen homogén képnek fog látszódni előttünk.

EXIF adatok
Ilyenkor jól jöhetnek a meta vagy EXIF adatok, melyeket akár a fenti honlapon is megtekinthetünk, a metadata menüpontot kiválasztva. Itt aztán nagyon részletes információkat kaphatunk a képről. Például azt, hogy mikor készült, milyen fényképezőgéppel, milyen záridővel, beállítással, volt-e vaku vagy sem, stb. Ami még talán érdekes lehet, hogy amikor Photoshop-pal, vagy más képszerkesztővel manipulálnak egy képet, akkor az mindig beleír még pár információt a meta adatok közé. Például, hogy hányszor mentették el a képet és legutóbb, mikor lett módosítva, néhány változat még azt is beleírja, hogy milyen műveletet hajtottak végre az adott képen.
Ezeknek az EXIF vagy meta adatok egyik hátránya, hogy nagyon sok információt jelentenek és gyakorlottnak kell lenni ahhoz, hogy kihámozzuk a lényeget és ne mondjuk egy képre rögtön, hogy photoshoppolt, csak mert egyszer meg lett nyitva a Photoshop-ban, majd elmentve egy másik formátumba, esetleg csak át lett méretezve. A weboldalakon kívül vannak EXIF adatok megtekintésére szolgáló programok is, akinek esetleg az lenne ínyére, például a JPEGSnoop.
Az EXIF adatok alapján történő ítélkezésnél azonban sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy könnyű hamisítani őket. A neten sok EXIF adatszerkesztő program található, amelyekkel könnyedén módosíthatóak, vagy akár törölhetőek az információk. Néha viszont éppen az átírt meta adatok buktatnak le képeket. Fórumokon láttam már olyan képelemzést, ami egyszerűen megállapította, hogy az a kép, akkor és ott el sem készülhetett volna, hiszen nem olyanok voltak az időjárási körülmények, na paff neki.

Kép visszakövetése
Csak nemrég találtam erre a nagyon jó kis weboldalra és módszerre. A lényege, hogy valamilyen módon visszaköveti a képet, hogy hol található még fel az  Interneten. Hasonló módon a Google kép alapján történő keresése is nagyon hasznos lehet, igaz ott nem tudunk képet feltölteni. Az alábbi ufó hullás fotóval teszteltem, mivel sehol se találtam meg az eredetijét.
Az eredmény erre a weboldalra juttatott, ahol némi Google Fordító igénybevétele után, kiderült, hogy ez az X-akták című sorozatról szól, és oldalt látható is a kép. Myth busted.

Keresés
Ha esetleg nem szeretnénk a pixelhibákkal és EXIF adatokkal bajlódni, még mindig megtehetjük, hogy utánakeressünk Google-n. Tapasztalataim azt mutatják, hogy erősen ajánlott külföldi oldalakon nézegetni, mivel mire hozzánk elér, addigra külföldön már több száz helyen megcáfolják, és lehet, hogy olyat is észrevesznek, amit mi nem.

Remélem valamelyest segíthettem eligazodni a hamisított képek világában és egyre kevesebben fognak bedőlni nekik, persze mindig lesznek olyan fotók, amik kifognak rajtunk.

Olvasnivaló:

• Urbanlegends.hu - 14 eszköz, ami jól jöhet egy fotó ellenőrzéséhez

Nagyon régóta érlelődnek már bennem azok a gondolatok, amiket ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem a modern kori magyar találmányok egy részéről. Időről-időre szét szoktam nézni az Internet zavarosában, hátha találok valami friss információt, az általam figyelemmel követett világmegváltónak gondolt, magyar projektekről. A kép lehangoló: rendszerint üres mellébeszélésen kívül semmit nem találok róluk. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem azokat a világmegváltó magyar találmányokat, amelyekből nem lett semmi és jó eséllyel nem is lesz soha semmi, hiszen feltalálójuk sok esetben nemes egyszerűséggel átvert minket. Húzzák a mézesmadzagot, miközben érdemi előrelépés nem történik, és itt szintén nem kell vizionálni a csúnya, gonosz olajvállalatokat, az Illuminátus Elitet/szabadkőműves kormányt/háttér hatalmat, mindössze arról van szó, hogy pusztán az ígéreteiknek bedőltünk, ők pedig átvertek minket.

1. Mindenki nagyot álmodik. Nyugodtan kételkedjünk, mikor ilyeneket olvasunk: „egy csapásra vezetőhatalom leszünk”, „X ezer munkahely (X>=10) teremtődik ezáltal”, „megszűnik a munkanélküliség (ami eleve hülyeség)”, „megszűnik a külföldi energiafüggőség” stb. Az ilyen nagy elánnal beharangozott találmányok rendszerint csúfosat buknak.
2. Magyarkodás. Minden feltaláló, hatni próbál a magyar öntudatra, az érzelmekre, azáltal, hogy erőlteti a találmány magyar mi voltát. „Csak Magyarországon fogjuk gyártani, csak magyar alapanyagokból, nem kell a mocskos külföldiek pénze!”- ismerős? Másik példa: „egyébként pedig ha magyar vagy, vagy annak érzed magad, akkor bízz bennem, csak én tudom megcsinálni Mo-n azt amit mások annyira karnak. Ha nem annak érzed magad, akkor ne is beszéljünk róla többet...” – egy komment a Bontino autó fejlesztőjétől. Elvárják, hogy csak azért, mert ők is magyarok, higgyünk nekik, de ez nem így működik.
3. Magyarázkodás. Amikor nem úgy alakulnak a dolgok, akkor általában a csúnya lobbira hivatkoznak, mint elnyomó hatalomra, arra, hogy nem támogatja őket senki, csak a MAGYAR emberek egy szűk csoportja. Még a jobbik eset, mikor magyarázkodnak, de van úgy, hogy egyszerűen csak eltűnnek.

Egely György
Egely-t gondolom, senkinek nem kell bemutatnom, mert minden valamirevaló Internet-felhasználó belefuthatott már a nevébe, és olvashatott tőle legalább egy cikket, vagy láthatott egy vele készült interjút. Ő amolyan celeb az áltudományokkal és parajelenségekkel foglalkozó műsoroknál. Igen szándékosan használtam a celeb szót, a celeb definíciója ugyanis nálam az, hogy nem csinál semmit, mégis mindig ott van. Egely akár korszakalkotó zseni is lehetett volna, ha magyarázatai, áltudományos hablatyolásai nem sántítanának annyira. Lassan 20 éve próbál betörni az autópiacra vízhajtású autójával, de emellett otthonában modern kori alkímiásat is játszadozik, közben könyveket ír, és arról szomorkodik a világnak, hogy mennyire meggátolja őt az olajlobbi a fejlesztésekben. Szinte elképzelem, ahogy rettegésben tölti mindennapjait. Gyakran érvel azzal is, hogy találmányai a tudomány hatókörén kívülre esnek és ezért próbálják elhallgattatni őt.
Egely a nagy elnyomás ellenére mégis jól megél a könyvírásból és haknikból, nem kell őt félteni. Ja és persze a vitalitásmérőjéből is szép summát kap, ami nem más, mint egy méregdrága gyerekjáték. Egyszer már készítettem vele kapcsolatban egy linkgyűjteményt, nem is kívánok vele többet foglalkozni. Egely György az én szememben egyértelműen hiteltelen lett az évek során, pedig korábban még én is bedőltem neki.

Györgyi Viktor
Talán kevésbé ismert úriember Györgyi Viktor neve, aki „világszabadalmat” nyújtott be a függőleges tengelyű szélturbinára. Óriási öngólok sorozatát követte el bejelentésében. Először is olyan, hogy világszabadalom nem létezik, tehát a jövőben, ha ilyet hallotok kételkedjetek bátran. A jelenlegi szabályozás szerint, az Európai Unión belül ugyanis valóban elegendő egy tagországban bejegyeztetni a szabadalmat, de az EU-n kívül minden országban, külön-külön kell ezt megtenni. Illetve felgyorsítható a szabadalmi eljárás a PCT eljárással, amely a világ iparilag fejlettebb országait tömöríti, de itt is országonként végig kell zongorázni a szabadalmi eljárás procedúráját. Bővebben itt olvashattok róla.
Újabb öngól volt a BME Áramlástan Tanszékére hivatkozni írásában, az ugyanis közleményben határolódott el Györgyi Viktortól.
Harmadik öngól maga a függőleges tengelyű szélkerék világszenzációként történő beállítása volt. A függőleges tengelyű szélturbinák egyidősek, ha nem régebbiek a jelenleg is használt, vízszintes tengelyű, háromlapátos szélturbinákkal, viszont mégsem olyan elterjedtek. Azok, akik 1) lusták keresni a neten 2) nem járatosak a műszaki dolgokban, könnyen összeesküvést sejthetnek a háttérben, holott erről szó sincs.
Mindkét szélturbinának megvannak az előnyei és hátrányai. A függőleges tengelyű szélgenerátoroknál gyakori érv, hogy hangtalan és rezonanciamentes a működése. Ez teljes mértékben így is van. A vízszintes tengelyű, háromlapátos szélturbinákhoz képest jóval kisebb a zajkibocsátása, ez azonban hátrányt is jelent a függőleges tengelyű szélgenerátornál. Azt kell megnéznünk, hogy miért bocsát ki kevesebb zajt a függőleges tengelyű szélgenerátor.
Minden tereptárgy, ami a szél útjába kerül óhatatlanul is kisebb vagy nagyobb zajt kelt: a levelek zörögni kezdeni, a fák susogni, és a betonfalaknál szinte süvít a levegő. A kisebb zajkibocsátás a függőleges tengelyű szélgenerátornál azt is jelenti, hogy összességében kisebb felületen érintkezik a levegővel, mint vízszintes tengelyű társa. Ebből pedig az következik, hogy hatásfoka jócskán elmarad a háromlapátos változattól. Így tehát ipari méretekben nem éri meg a függőleges tengelyű szélgenerátor alkalmazása, de otthoni szinten tökéletes. Hogy miért? Viszonylag olcsón megúszható (inverterrel, generátorral és a szükséges anyaggal számolva durván 70-100ezer forint), egyszerű szerkezet, amit egy barkácsolni vágyó ember is könnyen össze tud rakni. Szomszédom például épített is magának egyet. Másrészt mivel kisebb széllökéstől is beindul, igaz ekkor még alig termel áramot, így olyan helyekre is telepíthető, ami viszonylag jól beépített, de ekkor hatásfoka is romlik. Újabb érv mellette, hogy a tartóoszlop magassága miatt nem kell engedélyt kérni az építtetésre. Összességében tehát a függőleges tengelyű szélgenerátoroknak is van létjogosultságuk, ezt senki sem tagadja, de nem ipari méretű alkalmazás esetén.

Az Interneten számtalan helyen belefut az ember abba a tévhitbe, hogy a halak, de leginkább az aranyhalak emlékezőképessége nagyon rövid, mindössze 3 másodperc.

2003-ban a Plymounth Egyetem professzora Dr Phil Gee által elvégzett kísérletek azt mutatják, hogy a halak akár három hónappal korábbi eseményekre is képesek emlékezni, fejlett az időérzékük és nagyon gyorsan tanulnak.

Az általa elvégzett kísérlet során a halak magukat etethették egy gomb nyomkodásával, ami mindennap ugyanabban az időpontban mindössze egy órán keresztül működött. Kezdetben a halak rendszertelenül nyomkodták a gombot, ám pár nap alatt megtanulták, hogy mikor kell odamenni és megnyomni a gombot ahhoz, hogy élelemhez jussanak.

A paranormal.hu weboldalon láttam a hírt, miszerint a svájci frankon megfigyelhető a Nibiru pályája, amelyről (szerintük) tud az Illuminátus elit, ezért jeleníthették meg a svájci frankon is. A svájci frankon további érdekességeket is meg lehet figyelni, például repülő vimana-kat, megnyúlt testű embereket, azaz az anunnakikat.

Enyedi Zoltán küldte az alábbi képet, amely szerint a képen látható módon lesz látható majd egy bolygóegyüttállás, amely nagyon ritkán, csak 2737 évente fordul elő.
Mondanom se kell, hogy a kép manipulált fotó, hiszen ez az együttállás még meg sem történt, mert ugye ha olyan ritka, akkor nem készülhetett róla fotó, ha pedig igazi lenne, akkor nem olyan ritka, ezt inkább csak illusztrációnak szánhatta a készítője. A szomorú, hogy egyesek ezt a fotót valódiként fogadják el...

Enyedi Zoltán küldte az alábbi angol nyelvű képet, amelyen az olvasható, hogy egy meg nem nevezett japán tudományos kutatás szerint a banánhéjon található barna foltok az ún. TNF (tumor nekrózis faktor) nevű vegyületet tartalmazzák, amely (ahogy neve is mutatja) a daganatok elpusztításában vehet részt, mivel elősegíti immunrendszerünk erősítését, és így az könnyebben felveheti a rákos sejtek elleni küzdelmet.
Rögtön utánakerestem a neten, és meg kell, hogy mondjam egyáltalán nem volt könnyű dolgom.
A japán tanulmány
Az ilyen körüzenetek egyik rákfenéje, hogy nem írnak semmi konkrétat. Sikerült azonban rábukkannom az ominózus japán tanulmányra, amit egereken végeztek el. Persze senki se higgye, hogy a kis rágcsálókkal banánt etettek 0-24 a hét minden napján, hanem intravénásan banánkivonatot fecskendeztek beléjük. Az egyik fő probléma pedig ez, de erről majd kicsit később.
A tanulmány, vagy nevezzük inkább csak dolgozatnak - mivel az egész csak 8 oldal, idehaza egy szakdolgozat nagyobb terjedelmű- csak a J-Stage.com-on jelent meg, amin (többek között) minden japán egyetemi hallgató szakdolgozata, tudományos kutatómunkája stb. megtalálható. Tehát nem neves orvosoktól származik a felfedezés, amit jól mutat, hogy a PubMed-en sem jelent meg, ahol csak a legkomolyabb tanulmányokat teszik közzé.
Valamint senki más nem ismételte meg a kísérletet, és nincsenek biztos eredmények sem.

TNF – tumor nekrózis faktor
Anélkül, hogy mindenféle tudományos és orvosi szakkifejezéseket használnék, megpróbálom leírni, hogy ez mi is akarna lenni. A TNF-et először 1968-ban Dr. Gale A. Granger a University of California professzora izolálta állatok emlőiből. A TNF egy összetett fehérje, és rengeteg típusa van, a legismertebb és jelenleg leginkább kutatott a TNF-α. Ennek a fehérjének komoly szerepe van az immunválasz kiváltásában, a láz előidézésében, viszont ugyanúgy kiváltója a különböző gyulladásos folyamatoknak, és több autoimmun betegséggel (Bechterew-kór, gyulladásos bélbetegségek, pikkelysömör, asztma, stb.) is összefüggésbe hozható. A túlzott TNF-szint csökkentésének érdekében ezért ún. TNF antitesteket alkalmaznak, amelyek csökkentik a gyulladásos folyamatokat.

A TNF körül egyébként is óriási a vita még orvosi körökben is. Egyesek határozottan állítják, hogy a TNF hatékony a daganatos sejtek ellen, mások tagadják, megint mások érdekes jelenségre lettek figyelmesek. A TNF egy kétélű fegyver: bizonyos ideig valóban gátolhatja bizonyos típusú daganatos sejtek szaporodását, ám sokszor teljesen váratlanul, eddig ismeretlen okból megváltozik a viselkedése, és nem hogy gátolja a tumor növekedését, terjeszkedését, hanem elősegíti.

A levélre visszatérve: a TNF ráadásul csak emlősökben, és így emberben állítódik elő. Maga a banán nem tartalmazhat TNF fehérjét, legfeljebb olyan vegyületeket, amelyek a szervezet TNF szintézisét elősegítheti, ilyenről viszont a japán dolgozat nem ír.

Fentebb említettem, hogy az állatkísérlet során intravénásan adagolták a banánesszenciát az egerekbe, így kikerülték az emésztőrendszert, ami olyan enzimeket tartalmaz, amelyek mindent a lehető legkisebb egységekre bontanak szét. Ha a banán még tartalmazna is TNF-et, az biztosan nem élné túl a gyomorban tett utazást, ráadásul azt olyan kis mennyiségben tartalmazná a gyümölcs, hogy tonnaszám kellene enni, hogy valami kimutatható hatása legyen.

A rákról
Ha feltesszük, hogy tényleg elősegíti a TNF szintézist, akkor is kérdéses, hogyan tudna szervezetünk olyan ellen küzdeni, ami a sajátja. A rák ugyanis nem olyan, mint egy vírus vagy egy baktérium. A rák általában valamilyen külső tényezőből kifolyólag (ritkán genetikai okok miatt) alakul ki, mégpedig úgy, hogy a sejtosztódás során az emberi sejt mutálódik, és ez a mutálódott emberi sejt kezd továbbosztódni. A rákos sejtek ugyanolyan emberi sejtek, mint bármely másik, csak ezek mondjuk úgy, hogy megbetegedtek. A rák nem olyan, mint egy megfázás, hogy azonnal látható, tapasztalható tünetei vannak. Lehet, hogy valaki évekig él együtt a tumorral, és semmi panasza nincs, aztán egyre szaporodnak a tünetek, ezért fontos a szűrővizsgálat. Az is sokszor előfordul, hogy egy jóindulatú rákos csomó magától felszívódik. Elképzelhető, hogy valaki úgy esik át egy rákos megbetegedésen, hogy észre se veszi.

Konklúzió
A fenti üzenetben elég sok a ferdítés, a hamis és valótlan állítás, viszont az utolsó mondattal egyet lehet érteni: senkinek sem fog megártani naponta egy banán. Magas kálium és vitamintartalma miatt különösen ajánlott a fogyasztása főleg a téli időszakban, viszont a magas cukortartalma miatt a cukorbetegségben szenvedőknek nem igazán ajánlott. Megmondom őszintén, tényleg örültem volna, ha kivételesen nem tudtam volna belekötni ebbe, de úgy látszik, hogy nem sok bizonyíték van a körüzenet állítására. A banán nem tartalmaz TNF-et, ha tartalmazná is ezt a roppant összetett fehérjét, akkor is szétbomlana a gyomorban, és annyi banánt kellene enni, hogy az már szinte lehetetlen, ráadásul a TNF hatása is vitatott az orvosok között.

Linkek
Skeptical Raptor blogja
Itt főleg a hozzászólást érdemes elolvasni, és a linkeket végignézni
A kétélű fegyver
Snopes.com fórum
A mellrákra nem jó a banán
A banán jótékony hatásairól (rákgyógyításról nincs szó)

Ezzel még én is találkoztam, még akkor amikor ez az újdonság erejével hatott. Akkor azt olvastam, hogy ezt az elváltozást egy féreg okozza, amely belerágja magát az ember ujjába és beleköltözik.
Külföldön is ismert a kép, a Snopes.com is beszámolt róla, viszont kint úgy keringett, hogy az egér és billentyű használat okozta ezt az elváltozást.

Valójában persze egyikről sincs szó. A kép egy jól sikerült fotómanipuláció. Az ijesztő elváltozás pedig nem más, mint egy kiszáradt tengeri ingola szája.

Ugyancsak a tengeri ingola nagyon érdekes száját használták fel az alábbi szem elkészítéséhez is. Az is látható, hogy ez a Freaking News-on található, ami akárcsak a Worth1000.com, szintén manipulált fotókat tesz közzé.

Sokáig a blogon is lehetett olvasni egy bejegyzést a dogonok rejtélyéről, amit még anno Nemere István: A XX. század legnagyobb titkai című könyve alapján írtam, és amit itt elolvashattok (valaki volt olyan rendes, hogy forrásmegjelölés nélkül lekopizta, de ez már mindegy). Borzasztóan lenyűgözött az a csodálatos történet, amit elém tárt a könyvben, akkor még hittem a tündérmesékben. Azóta kinőttem abból a korszakomból és jobban belegondolva és utánajárva a dolgoknak, talán mégsem annyira csodálatos a történet, mint azt korábban hittük. Talán mégsem annyira földtől elrugaszkodott a magyarázat.

Hihetetlen csillagászati ismeretek
A könyvben, és sok más helyen az Interneten, hihetetlen dolgokat írnak le a dogonokról. Olyan tudással rendelkeznek a Sirius-ról, amit mi, európaiak csak néhány évtizede fedeztünk fel. A Naprendszerről, az atomokról és az Univerzumról szintén nagyon sokat tudnak, egyesek szerint zavarba ejtően sokat.

Az egész történet még 1931-ben kezdődött, mikor két francia néprajzkutató, nevezetesen Marcel Griaule és Germaine Dieterlen az Afrikanisztika Társaság jóvoltából Mali területére utazhatott, ahol nagyon sokáig együttéltek a dogon törzzsel, és megfigyelték őket. Feljegyzéseiket pedig az 1950-es években adták ki. Akkor nem érdekelt különösebben senkit.

Majd erre az irathalmazra figyelt fel jó 20 évvel később Eric Guerrier marseille-i egyetemi tanár, miután végignézte az 1969-es Holdra-szállást. Eszébe jutott, hogy mintha ezt már olvasta volna valahol és elővette a két francia néprajz kutató munkáját. Nem sokkal ezután 1975-ben meg is jelentette a  „La cosmogonie des Dogon: L'Arche du Nommo” című könyvét, amely csúfosat bukott. Alig ezer darab kelt el belőle és senkit se érdekelt a dogonok rejtélye. Azonban ha jobban megvizsgáljuk a könyvet nem is csoda, hogy nem keltette fel az ufonológusok és a paleoasztronómia híveinek figyelmét. A könyv ugyanis ekkor még nem hozza összefüggésbe a dogonok tudását a Sirius csillagképpel, és még kevésbé földönkívüli létformákkal. Guerrier mindössze a dogon mitológia néhány nagyon érdekes, és megfejthetetlen rejtélyére szerette volna felhívni az emberek figyelmét. Ez azonban senkit sem érdekelt.

Guerrier már javában dolgozott a könyvön, mikor a sors összehozta Robert Temple-lel, akivel végül nagyon jó viszonyt épített ki. Robert Temple figyelmét azonban, más emberektől eltérően, egyből felkeltette a dogonok mondavilága, ami érthető is, hiszen ő maga is nagy Afrika-rajongó volt, és mindig is sértve érezte magát, ha lebecsülték az afrikai népek kultúráját.

Temple végül Guerrier kéziratát felhasználva, 1976-ban megjelenteti a dogon-legenda alapkönyvét, a Sirius rejtélyt, amely angolul és franciául is kiadásra kerül. A könyv borzasztóan vaskos: 706 oldal terjedelmű. Temple sorra hozza fel az állítólagos bizonyítékokat arra, hogy a dogonok legendájukat csakis idegenektől kaphatták. Ahogy Nemere is írja a könyvben: egészen biztos, hogy nem a két francia kutató adta át a tudását nekik, nos erre majd még később visszatérünk. A könyv óriási siker lett, mindenki erről beszél. Temple-nek pedig valóra válhatott egy álma: végre nem nézik le az afrikai kultúrát az emberek, éppen ellenkezőleg! 1997-ben megjelenik a Sirius rejtély második kiadása, amelyben már módosít itt-ott az elméleten az őt ért támadásoknak köszönhetően. Temple megpróbál néhány nyilvánvaló hatalmas logikai bakit eltüntetni.
Nézzük meg a dogonok „tudásának” eredetét! Három lehetséges magyarázat van, attól függően, hogy az emberek miben hisznek. Az első szerint a dogonok Nommo-tól és a sziriusziaktól kapták az információkat. A második szerint a dogonok maguk fedezték fel ezeket. A harmadik szerint még régebben az 1900-as évek elején értesültek a dogonok ezekről a felfedezésekről.

Az idegen kapcsolat
Jelenlegi legjobb tudásunk szerint a Szíriusz kettőscsillag rendszer olyan 200-300 millió éves lehet. Eredetileg két, földi szemlélő számára kékes-fehéres színű csillag volt a rendszerben, ám a Sirius-B valamikor vörös óriássá változott, összeomlott, és fehér törpévé változott. A problémát pedig éppen a csillagrendszer kora okozza. A Naprendszer kora ettől jóval nagyobb, 4.5-4.6 milliárd éves, és az élet csak az elmúlt 3.5 milliárd évben alakult ki, az értelmes élet mindössze 1,7 millió éve jelent meg, és még közel sem vagyunk fejlettek ahhoz, hogy csillagközi utazásokat tegyünk. Borzasztóan gyors evolúciónak kellett volna ahhoz lejátszódnia, hogy a Szíriusz-ról földönkívüliek látogassák meg a bolygónkat. Ráadásul egy felrobbanó vörös óriás környezetében nem sok élet maradna. A másik probléma pedig a Szíriusszal, hogy körülöttük nincsenek bolygók, így nincs olyan égitest ahonnan jöhettek volna. Ha viszont feltételezzük, hogy a Sirius-B törpecsillaggá válása előtt volt egy vagy több bolygó, akkor a látogatásnak olyan régen kellett volna megtörténnie, hogy még az értelmes ember meg se jelenhetett a Földön.

A dogon mitológia, földönkívüli eredete több helyen is megcáfolható. Ahogy arra Carl Sagan is rámutat, ha valóban egy fejlettebb, űrcivilizációtól kapták volna a tudást, akkor minden bizonnyal tudniuk kellett volna az Uránusz halvány gyűrűiről, vagy a Kuiper-öv égitesteiről, ezekről azonban (rejtélyes módon) nincs szó a mondavilágban. Előbbit csak 1977-ben fedezték fel, utóbbit az 1940-es években vetették fel, de csak az 1970-es, 1980-as évek óta kezdték el jobban vizsgálni. Azóta a Plútó is, a Kuiper-öv tagja lett. Tehát a dogonok csillagászati ismereteik nagyjából az 1920-as, 1930-as évek európai tudást adják vissza.
Sokkal valószínűbb tehát, hogy a dogonok, lévén Mali francia gyarmat volt, kapcsolatba léptek francia antropológusokkal, kalandorokkal vagy más emberekkel és létrejött az ún. kultúra szennyeződés. Ne feledjük: a dogonok mítosza szájhagyomány útján terjed. Könnyű beleépíteni, vagy éppen kihagyni belőle dolgokat. Sokkal valószínűbb, hogy a dogonok legendája valamikor az 1920-as években eltorzult.

A Szíriusz kísérőjének különleges természetéről könyvek jelentek meg és sokat cikkezett a korabeli sajtó. így például Sir Arthur Stanley Eddington The Nature of the Physical World című könyvében ezt olvashatjuk:

„Úgy tűnik, a csillagászati bizonyítékok semmi kétséget sem hagynak afelől, hogy az úgynevezett fehér törpe csillagokban az anyag sűrűsége felülmúl minden földi tapasztalatot. A Szíriusz kísérőjében például az anyag sűrűsége egy tonna köbinchenként (azaz 1 tonna anyag 16,38 cm3-ben, ami 61 kg/cm3-nek felel meg). Ezeket a fizikai körülményeket csak az a tény magyarázhatja, hogy a magas hőmérséklet és az anyag erőteljes kavargása leszakítja az atomok külső elektronjait (ionizálja az atomokat), így a maradék sokkal szorosabban egymáshoz préselhető."

A könyvnek 1928-as megjelenését követően egy éven belül csak angolul tíz utánnyomása látott napvilágot. Sok nyelvre lefordították, többek közt franciára is. Az ötletet, miszerint a fehér törpéket elektrondegenerált anyag alkotja, először R. H. Fowler vetette fel 1925-ben. Az elképzelést igen gyorsan elfogadták. Felmerült egy másik elgondolás is, amely szerint a fehér törpék anyaga „relativisztikusan degenerált". Az ötletet először 1934 és 1937 között a Nagy-Britanniában élő, indiai származású asztrofizikus, S. Chandrasekhar publikálta. Nézeteit a szakma alapvetően kétkedéssel fogadta, mert a kor csillagászai még nem a kvantummechanikán nevelkedtek. Az egyik legélénkebb kételkedő éppen Eddington volt. A vita a tudományos lapokban folyt, de az érdeklődő laikusok számára is követhetően. Mindez közvetlenül azt megelőzően történt, hogy Griaule rábukkant a dogonok Szíriusz-legendájára.
Lelki szemeimmel látni vélek egy gall utazót, aki felkeresi az akkor Francia Nyugat-Afrikában élő dogon népet. Talán diplomata lehetett, vagy felfedező, kalandor, esetleg egy korai antropológus. Efféle utazók, például Richard Francis Burton, már sok évtizeddel korábban is jártak Nyugat-Afrikában. A beszélgetés csillagászati témákra terelődik. A Szíriusz az égbolt legfényesebb csillaga. A dogonok elmesélik az utazónak az ő Szíriusz-mítoszukat. Azután udvariasan mosolyogva, várakozással teli kíváncsisággal arra kérik a látogatót, ugyan mesélje már el, milyen az ő Szíriusz-mítosza. Talán, mielőtt válaszolna, belekukkant a táskájában hordott, gyűröttre olvasott könyvecskébe. A Szíriusz fehér törpe kísérője éppen az aktuális csillagászati szenzáció volt, így aztán az utazó a szokványos mítoszért cserébe igazán látványos előadással szolgálhat. Elutazását követően sem merült feledésbe a beszámolója, azt tovább mesélték, míg végül beépült a hagyományos dogon mitológiába, legalábbis annak kiegészítő ágaként (talán éppen a „Szíriusz-mítoszok, fehér emberek beszámolói" címszó alatt). Amikor Marcel Griaule és Germaine Dieterlen az 1930-as és 1940-es években tanulmányozni kezdték a dogonok mitológiáját, akkor azok az Európából származó, de időközben sajátjukká vált mítoszt mesélik el nekik.

Vörös vagy kék Szíriusz?
Erre is szánnék egy bekezdést, mert nagyon érdekes. A Szíriusz jelenleg kékes-fehéres színben látható, közel a horizonthoz. A Szíriusz csillag feltűnő fényességével már az ókor emberének figyelmét is felkeltette, és megfigyelte. Az egyiptomiak például a Szíriusz feltűnéséből hosszú, forró, száraz nyarat jósoltak. Több ókori görög is író említést tesz a csillagról. Na de mi a helyzet a színével? Egyesek kékes-fehéres színnel írják le, mások pirossal, vörössel. Ha végignézzük a különböző kultúrák Szíriusz-feljegyzéseit, azt láthatjuk, hogy túlnyomó többségben kék, halványkék, fehér színnel írják, és csak elvétve említik vörössel.
A dogon mítosz szerint erre csak az lehet a magyarázat, hogy valamikor a vörös óriás Sirius B volt látható, majd amikor felrobbant, látható lett a Sirius A. Ezzel azonban egy bökkenő van: a Sirius B mindössze 10.000 éve fehértörpe. Tehát még az írás megjelenése előtt látnia kellett volna az emberiségnek vörös óriás állapotban a csillagot. Vajon mennyi az esélye annak, hogy a 10.000 évnél is régebben élő őseink felfogták, hogy mit látnak és változatlanul tovább tudták volna adni azt az utókornak? Elég kevés. Ráadásul az elmúlt néhány ezer évben is változóan írták le a csillag színét.
A jelenségre több magyarázat is lehetséges, bár az egyikre nem sok esély van. Az első és legvalószínűbb, hogy a légkör fénytörése miatt vörösnek láthatták. A Szíriusz ugyanis gyakran tartózkodik a horizonthoz közel, ahol a vörös eltolódás miatt, vörösbe hajlik a színe. Ez persze nem magyarázza meg az egyiptomi, vörös Szíriusz észleléseket, ahol a Szíriusz jóval magasabban van, mint északabbra, például Görögországban. Itt a fénytörést a levegőben lévő anyagok okozzák. Manapság is előfordul, hogy a Szíriuszt piros-fehér-kék villogó pontként észlelik a szemlélődők.
A másik variáció szerint a vörös mindössze egy jelző, nem pedig a tényleges színre utal. A vörös a vér színe volt, ami pedig a háborúhoz, pusztuláshoz köthető. Ugye emlékeztek még a bekezdés elején írt egyiptomi Szíriusz jóslatra? A Szíriusz megjelenésével forró, száraz nyarat jósoltak ez pedig egyértelműen éhínséghez, járványokhoz, pusztuláshoz és kisebb nagyobb lázongásokhoz, háborúkhoz vezetett, azaz pusztuláshoz. Ezt a magyarázatot is elfogadhatjuk.
A harmadik magyarázat szerint, miközben a Sirius B haldoklott, a vörös óriásokra jellemzően külső rétegeit a világűrbe kezdte ledobni, az így kialakult köd aztán könnyen eltorzíthatta a színét. Viszont ez nem ad arra magyarázatot, hogy egyszer kékben, máskor vörösesben látták, ráadásul nem is figyeltek meg ilyesmi ködöt a csillagászok a rendszer körül. Igaz ők sem tartják kizártnak ettől függetlenül, a lehetőség adott.

Temple állításai
Temple is bőven hozzájárult a modernkori dogon mítosz kialakulásában. Temple ugyanis a két antropológus leírását, valamint Guerrier kéziratát erősen kiszínezve és eltorzítva tálalta szenzációhajhász könyvében. Például a po-ról, mint atomról ír, holott az a búzaszemet jelenti, ahogy azt Griaule és Dieterlen is leírja. Walter van Beek tanulmányozta a dogonokat és ő sem talált arra bizonyítékot, hogy a dogonok tisztában lennének az atom fogalmával.
Temple azt is állítja, hogy a dogonok ellipszis pályával rajzolják le a bolygók és a Szíriusz mozgását. Ez azonban eléggé helytelen megállapítás, mivel a dogonok nagyon szeretnek ellipszist rajzolni.
Temple már csak azért is gyanús lehet, mivel fentebb írtam; rajongott az afrikai kultúráért, és szerette volna elérni valahogy, hogy az emberek felnézzenek az afrikai emberekre. Erre szokták mondani, hogy jókor, jó helyen volt. Ismerte Guirrer munkáját, és tudta, hogy mik a gyengeségei a történetnek, azt feljavította, kiegészítette és kész is a modern dogon mítosz.
Továbbá Temple nem volt hajlandó olyan apróságokról tudomást szerezni, mint például arról, hogy a dogonok szerint, a Sziriusz csillagképpel azonosított csillagkép valójában 3 csillagból áll, viszont Sirius C nincs a rendszerben.

Érdemes még elolvasni:
Carl Sagan: Fehér törpék és kis, zöld emberkék
Skeptic.com
Skepdic.com

A blogon is volt egy időben jópár Haszontalan, de igaz tények bejegyzés, amiben egy-két mondatos érdekességeket szedtem nektek össze. Azóta persze óvatosabb vagyok én is ezekkel, és most összeszedtem párat, amiknek utánajártam. Nem meglepő módon a nagy része hamis, vagy lenyomozhatatlan.

Állítás: Az Egyesült Államok még sosem vesztett el egy háborút sem, amiben öszvéreket használt.
Státusz: hamis
1812-ben Kanada ellen is használtak öszvéreket, mégsem nyerték meg a háborút.

Állítás: 1800 előtt nem készült külön cipő a jobb és bal lábra.
Státusz: hamis
Már az ókori Egyiptomban is készültek olyan szandálok, amelyek csak egyik lábra voltak jók. Később a középkor folyamán párhuzamosan létezett az egyenes talpú cipő,vagyis az olyan lábbelik, amelyek mindkét lábra jók voltak, illetve azok amelyek csak az egyikre. Az 1500-as évektől egyre elterjedtebb lett a külön lábra készült cipők, majd az 1800-as évektől lett általánosan elterjedt.
Az információt köszönöm Fábián Gábor-nak.

Állítás: A két legmagasabb IQ, amit átlagos teszt szerint mértek, nőké.
Státusz: hamis
Egyetlen magas IQ-val rendelkező nőt találtam csak, Marilyn Von Salas-t, akinek eredményei viszont nem túlságosan megbízhatóak. A különböző teszteken167 és 230 közötti eredményt ért el, míg más hasonló csúcstartók sokkal kisebb eltérést mutatnak.

Állítás: Anglia összes hattyúja a királynő tulajdona.
Státusz: hamis
A királynőnek vannak hattyúi, de nem minden vadhattyú az ő tulajdona. Ehhez köthető egy másik hasonló haszontalan tény: ha valaki hattyút öl, azt kivégzik.

Állítás: Semmilyen papír, legyen az még olyan nagy vagy vékony, nem hajtható 7-nél többször félbe.
Státusz: hamis
Hétköznapi értelemben és méretben valóban nem hajtható össze egy papír 7-nél többször, de eltúlozva, egy hatalmas méretű papírral az Állítólag csapatának sikerült.

Állítás: Évente több ember hal meg szamár által, mint repülőgép-szerencsétlenségben.
Státusz: nem egyértelműen megállapítható
Nincsenek biztos adatok

Állítás: Tom Sawyer volt az első regény, amit egy írógépen írtak.
Státusz: hamis
Sokkal valószínűbb, hogy az Élet a Mississipin volt az első.

Állítás: Egy zsiráf képes a több mint 1 méteres nyelvével a fülét pucolni.
Státusz: hamis
A zsiráf nyelve csak 30-50centiméteres.

Állítás: -90 °C fok alatt megfagy a lehelet, és leesik a földre.
Státusz: legenda
Még senki nem végezte el a kísérletet.

Állítás: A földimogyoró a dinamit egyik alapanyaga.
Státusz: részben igaz
A földimogyoróból készítik a mogyoró olajat, amiből pedig előállítható a glicerin, majd abból a nitroglicerin-t, ami pedig a TNT alapanyaga. Viszont bármilyen növényi olajból előállítható a glicerin, így nem teljesen igaz az állítás.

Állítás: Egy macskának 32 izom van mindegyik fülében.
Státusz: hamis
A fülben nem találhatóak izmok, a fül porcból és bőrből áll. Legfeljebb a fülcimpa mozgatásáért felelhetnek izmok. Arról viszont nincsenek megbízható adatok, hogy pontosan hány izom kell a mozgatáshoz, a számok 6 és 60 között szóródnak.

Állítás: 1997-ben a felhasználók szoftverrel kapcsolatos problémáinak megválaszolása miatt a Microsoft telefonszámlája több mint fél milliárd dollárral növekedett. Ez több, mint amennyibe a szoftver kifejlesztése került.
Státusz: nem lehet megállapítani

Állítás: A Kung Fu jelentése szabadidő.
Státusz: hamis
A kung-fu szó jelentése: idővel megszerzett tudás, jártasság, kemény munka, mindig tanulni.

Állítás: Al Capone névjegykártyáján "használtbútor-kereskedő" állt.
Státusz: elképzelhető
A hivatalos önéletrajz nem említ ilyesmit, csak az ilyen „tudtad-e?” jellegű oldalak emlegetik. Viszont elképzelhető, hiszen a gengsztereknek mindig is volt valamilyen fedő foglalkozása.

Állítás: A nők kb. kétszer annyit pislognak, mint a férfiak.
Státusz: hamis
Kísérlettel cáfolták az állítást. A nők viszont valóban kicsit többször pislognak, mint a férfiak de az eltérés mindössze 15%.

Állítás: Ha egy csiga két fejjel születik, a két fej harcol egymással az étel miatt.
Státusz: hamis
Még senki nem látott kétfejű csigát.

Állítás: Kenyában a zenészeket egy ketrecbe zárják a színpadon, nehogy ellopják a hangszereket.
Státusz: legenda
Nem találtam semmit.

Állítás: Buzz Aldrin volt az első ember, akinek széklete volt a Holdon.
Státusz: részben igaz
A Hold utazás során összegyülemlett szemetet és ürüléket valóban a Holdon hagyták. Buzz Aldrin egy interjúban elmondta, hogy egy kék tasakot kaptak erre a célra, és a különböző vezetékeken és tasakokon keresztül abba üríthettek, amit pedig az űrbe továbbítottak.

Állítás: A Manhattan szó egy régi indián nyelvből származik, és azt jelent hogy: "A hely, ahol részegek voltunk".
Státusz: hamis
Manhattan név eredete Mana-hata, ami indián nyelven azt jelenti, hogy „a sok domb szigete”.

Állítás: Mikor 1694-ben Angliában II. Mária királynő meghalt, a jogászok fekete palástot öltöttek, és máig is hordják.
Státusz: hamis
Már 1635-ben rendeletben szabályozták az ügyvédek és bírák öltözködését.

Állítás: A jojó eredetileg fegyver volt a Fülöp-szigeteken.
Státusz: hamis
A Fülöp-szigeteken is játékként használták.

Állítás: Napóleon félt a macskáktól.
Státusz: legenda
Erre vonatkozóan nincs feljegyzés, ez a közhiedelem valószínűleg csak viccet próbál csinálni Napóleonból.

Állítás: Az azték uralkodónak, Montezumának volt egy unokaöccse, Cuitlahac, akinek a neve annyit tett, mint "nagy rakás szar".
Státusz: legenda
Erre nézve semmilyen bizonyíték nincs, nagy valószínűséggel csak kitaláció.

Állítás: Los Angeles teljes neve: "El Pueblo de Nuestra Senora la Reina de los Angeles de Porciuncula", és a hosszának 3,63% -ára csökkenthető: L. A.
Státusz: részben igaz
Még Los Angeles-i történészek is vitatkoznak a nevet illetően. Valószínűleg az eredeti név ez lehetett: El Pueblo de la Reyna de los Angeles.

Állítás: A cápák nem betegednek meg rákban.
Státusz: hamis
Sajnos éppen emiatt gyilkolnak le több cápát is. A cápának „varázserőt” tulajdonítottak, és sok helyen mai napig tartja magát a tévhit. A cápákból készült cápapor tablettának rákgyógyító hatást tulajdonítanak.

Állítás: A szamár szeme úgy helyezkedik el, hogy egyszerre láthatja mind a négy lábát.
Státusz: hamis
Nehezen hihető, elég csak megnézni egy fotót egy szamárról

Állítás: A "szamba" szó köldök összedörzsölést jelent.
Státusz: hamis
A jellegzetes csípőmozgásra utal a szamba szó, ráadásul a szamba eredetileg nem is társastáncként alakult ki, így nehezen lehetett volna a köldököket összedörzsölni.

Állítás: Az utolsó mohikánul beszélő indián 1933-ban halt meg.
Státusz: igaz
William Dick volt az utolsó mohikánul beszélő indián, akinek indián neve Makwa Monpuy volt. Haláláról a Milwaukee Journal is beszámolt.

Állítás: Thomas Edison, a villanykörte feltalálója, félt a sötétben.
Státusz: nem valószínű
Mennyire is ironikus lenne a sorstól, hogy a villanykörte feltalálója félt a sötéttől, de még ha igaz is lenne, akkor sem feltétlen ez vezetett volna a villanykörte feltalálásához, hiszen már akkoriban is voltak gyertyák, petróleumlámpák.

Állítás: A denevérek mindig balra repülnek, mikor elhagyják a barlangjukat.
Státusz: hamis
Semmilyen tudományos bizonyíték nincs erre nézve

Állítás: Egy 60 éves élet során egy férfinak összességében 5 éven keresztül van erekciója alvás közben.
Státusz: ???
Csak egyetlen kérdés merült fel bennem: ezt mégis hogy mérték le?

Állítás: Lehetetlen nyitott szemmel tüsszenteni.
Státusz: félig igaz
Tüsszentéskor reflexszerűen becsukjuk a szemünket, de ennek a reflexnek az eredete és mikéntje nem ismert. Itt jegyezném meg, hogy nem azért csukjuk be a szemünket, hogy ne essen ki a szemünk. Az Állítólag csapata ennek is utánajárt. Lehetséges nyitott szemmel tüsszenteni.

Állítás: A leggyakoribb keresztnév a világon a Mohamed.
Státusz: igaz

Állítás: A Pulp Fiction című filmben minden óra 4:20-at mutat.
Státusz: hamis
Például az alábbi óra sem 4:20-at mutat.

Állítás: A Biblia nem tesz említést macskákról.
Státusz: ???
Sündisznóról, szürke marháról, delfinről, kengururól, jegesmedvéről és még sok másik állatról sem tesz említést, és akkor mi van?

Állítás: Uruguayban tilos párbajozni, kivéve, ha az ember bejegyzett véradó.
Státusz: legenda
Semmilyen információ nem áll rendelkezésre. Törvények között egyértelműen nem szerepel, így minden bizonnyal csak kitaláció.

Állítás: Az utolsó 3500 évben összesen 230 év volt háborúmentes a "civilizált világban".
Státusz: nem valószínű
Mit értünk civilizált világon? Mit értünk háború alatt? Ha az egész világot nézzük, és kisebb-nagyobb törzsi csatákat is belevesszük, akkor szinte nem is volt háborúmentes időszak. Ha csak Európát, Ázsiát és Észak-Amerikát vesszük, akkor talán elképzelhető.

Állítás: A görög himnusz 158 versből áll. Egy görög sem tudja az összest.
Státusz: részben igaz
Tényleg 158 versszakból áll, és mindezt csak azért hozták létre, hogy a leghosszabb szövegű himnuszt megalkossák, de hivatalosan nem használják, csak az első két versszakot. Az hogy a görögök nem tudják az összest, nem meglepő. A magyar Himnuszt se tudja mindenki, pedig csak 8 versszak, és csak az első a hivatalos nemzeti Himnuszunk.

Állítás: Egyedül az ember és a delfin szexszel szórakozásból.
Státusz: hamis
Nem csak mi és a delfinek, bizonyítottan a legtöbb majomfaj és pár rovarfaj is pusztán örömszerzésből szexszel.

Állítás: Egy földrengés következtében 1811. december 16-án a Mississippi visszafelé folyt.
Státusz: hamis
A földrengés következtében keletkező hullámok miatt tűnhetett úgy a szemtanúknak, hogy visszafelé folyt a folyó.

Állítás: A szú kétszer olyan gyorsan rágja át magát a fán, ha rockzenét hallgat.
Státusz: félig meddig igaz
A hangos zene által keltett bizonyos frekvenciák valóban befolyásolják a szúk étvágyát. Viszont a zene műfaja, mondanivalója teljesen mellékes.

Az alábbiakban két történetet osztanék meg veletek, amelyek Richard Evelyne Byrd admirálishoz kötődnek, valamint a náci UFO-k leleplezéséről is olvashattok röviden.

Előbb nézzük meg, hogy ki is ez az ember valójában! Richard Evelyne Byrd, Jr. 1888. október 25-én született igencsak befolyásos és neves családban. Testvére például Virginia állam kormányzója volt, és a Byrd család már ott volt Virginia megalapításakor is. Ide születik hát, és az évek múlásával csak tovább növeli a Byrd család hírnevét. Többször repült az Atlanti-óceánon, az Északi-sarkon is, bár mai napig vitatárgyát képezi, hogy valóban elérte-e az Északi-sarkot, vagy csak céltalanul bolyongott Fokker FVIIa3/M típusú repülőgépével. Valamint kétszer is járt az Antarktiszon, és repült is felette. Eredményeit a hadsereg kitüntetésekkel jutalmazta (kiérdemelte a Medal of Honor-t, ami az amerikai hadsereg legnagyobb kitüntetése) így természetes volt, hogy gyorsan elérte a legmagasabb elfoglalható pozíciót a hadseregben.
A titkos napló
Mivel a szöveg számtalan helyen fellelhető az Interneten így azt mindenki keresse meg, elég ha csak beírja a keresőbe, hogy „byrd admirális titkos naplója” és az első linkre rákattint, nem kívánom bemásolni.
A meseszerű történettel több gond is van. 1947 februárjában egyszerűen nem repülhetett az Északi-sarkon, hiszen éppen ekkor tért vissza az Operation Highjump-ból, ami pedig a Föld másik „végén”, a Déli-sarkon folyt.
Az egyszeri olvasó könnyen átsiklik efelett, és ha utána is olvas, sokáig zavaros marad a kép előtte. Hogy miért? Byrd repült az Északi-sarkon 1926. május 9-én, és erről valóban megjelent egy napló először 1996-ban, majd 1999-ben a második kiadása, ami szintén elbizonytalaníthatja és összezavarhatja az embert, bevallom őszintén, sokáig előttem se volt tiszta a kép. Viszont az a napló, nem a neten olvasható napló. A neten terjedő változat eredetét nem lehet tudni, de mindenképpen hamis állításokat tartalmaz, és más művekből vesz át szószerinti bekezdéseket. A készítőnek minden bizonnyal az volt a szándéka, hogy az üreges Föld elméletet (ami szintén megér majd egy bejegyzést valamikor), egy amerikai nemzeti hőssel bizonyítsa.

Operation Highjump
A történet szerint 1946 végén Byrd admirálist megkérték, hogy egy „kisebb” flottával menjen a Déli-sarkra. Hivatalosan tudományos kutatómunka és területkijelölés miatt mentek oda, nem hivatalosan egészen más szerepelt a teendők listáján ez pedig nem más, mint a titkos antarktiszi náci bázis felderítése, majd megsemmisítése. A flottába 13 hadihajó, repülőgépek és összesen 4700 fős legénység tartozott, így nehezen lehet beszélni tudományos kutatómunkáról. A legenda szerint miközben Byrd és flottája az Antarktisz felé közeledett egyszer csak a víz alól, hangtalanul és nagyon gyorsan közlekedő repülő-csészealjak bukkantak fel és pár hadihajó kivételével a teljes flottát megsemmisítették. Így a közel 8 hónaposra tervezett Operation Highjump nagyon gyorsan, pár hét alatt véget ért, mivel Byrd visszafordult inkább. A sokat emlegetett ütközetre 1947. február 23-án került sor, és így számoltak be róla:
„A víz alól pattantak ki, mint az őrültek, és szó szerint a hajók árbocai között pattogtak, olyan sebességgel, hogy a légáramlat leszakította a rádióantennákat. Néhány matróznak sikerült lerepülnie a Casablanca fedélzetéről, de közülük kettőt kilőttek ezek a repülő korongok valamiféle láthatatlan sugárral, és azonnal a vízbe zuhantak. Én ekkor a Casablanca fedélzetén tartózkodtam, és semmit sem értettem. A tárgyak semmilyen zajt nem bocsátottak ki, hangtalanul röpködtek a hajók fölött, és szünet nélkül fröcskölték gyilkos tüzeiket! A Murdock torpedórombolóból, ami körülbelül 10 kábelhossznyira lehetett tőlük, fényes lángok csaptak ki, és süllyedni kezdett. A többi hajóból nem törődve a kockázattal, azonnal mentőcsónakok, és naszádok indultak a katasztrófa helyszínére. Az egész rémálom majdnem húsz percig tartott. Amikor a repülő csészealjak visszatértek a víz alá, felmértük a veszteséget. Rettenetes károkat szenvedtünk. Ki küldte ránk a csészealjakat? Talán a náci Németország?”

Előzmények
1939-ben a németek expedíciót indítottak a Déli-sarkra. A Schwabenland nevű hadihajó 33 fős legénységgel és egy felderítő repülőgéppel, 1939. január 24-én partot ért a Maud királynő földjeként ismert területen, és egy közel 600 000 km2-es területet vontak német fennhatóság alá, amit Neuschwabenland-nak neveztek el. Berepülték és feltérképezték a területet, csaknem 16 000 légifelvételt készítettek és alaposan bejárták a partvidéket is. Az expedíció célja az volt, hogy kiterjesszék a német fennhatóságot emellett egy bálnafeldolgozó üzemet kívántak itt létrehozni. Németország ugyanis ekkoriban nagyban függött a norvég bálnazsírtól, és ez volt az alapja a margarinnak és a szappannak is. Évi 200 000 tonna bálnazsír áramlott be Németországba és Hitler ezt a függést szerette volna megszüntetni. Másrészt egy bázist akartak itt létrehozni, ahol repülőgépek és hadihajók állomásozhattak volna, a háború folyamán.

1945-ben aztán elbukik Németország, Hitler feltételezett holttestét is megtalálják, de sokan arra gyanakodnak, hogy az nem a Führer, csak egy hasonmás. Rögtön szárnyra kel a pletyka: Hitler és vezérkara kimenekült az ostrom alatt álló Berlinből. Erre csak rátett egy lapáttal az Atlanti-óceánon járőröző, majd magukat folyamatosan feladó U-boat-ok legénységének vallomásai, valamint hajózási útvonalaik. A legnagyobb rejtélyt talán az U977-es okozta, amely különösen hosszú időt, közel 180 napot töltött a tengeren. Megjárta Norvégiát, az Egyenlítőn is átkelt párszor és Dél-Amerika partjainál is járt. Sokan arra gyanakodtak, hogy a Führer repülőgéppel Norvégiába (vagy Spanyolországba) menekült, majd onnan az U977-es legénységével megszökött a háború vége előtt.
Természetesen a szövetségesek tisztában voltak a németek antarktiszi expedíciójával, ráadásul több elfogott náci tiszt és tudós is állította: voltak tervek arra nézve, hogy Új-Svábföld területén állandó bázist építenek ki, viszont egyikük se tudta megmondani, hogy végül lett-e belőle valami. Vallomásukból kiderült, hogy még a legbennfentesebbek se tudtak minden részletről.  Hitler ugyanis nagyon jól elszeparálta egymástól az embereket. Ennek előnye, hogy ha elfogták őket nem tudták elmondani a vallatás során a teljes tervet, csak egy töredékét.
A szövetségeseknek azonban bizonyítékok kellettek. 1946-ban végül előkerült Hitler összeégett holtteste, amit a fogsora alapján azonosítottak, de ettől még nem csillapodtak le egyik pillanatról a másikra a kedélyek. Még mindig nem lehettek teljesen bizonyosak afelől, hogy nincs titkos náci bázis a Déli-sarkon.

Amerikának és persze a világnak nem hiányzott volna egy váratlan náci visszatámadás főleg egy olyan helyről, amelyet alig ismernek, így hát megkérték a nemzeti hőst, Byrd admirálist és még jó néhány befolyásos tisztet, hogy hadihajókkal, katonákkal és repülőgépekkel érvényesítsék Amerika területi igényeit az Antarktiszon, továbbá alakítsanak ki egy állandó kutatóállomást, és úgy mellesleg, ha bármi szokatlant észlelnek, azonnal jelezzék, vagy semmisítsék meg azt.

1946-ban az expedíció el is indul a Déli-sarkra, és december 12-én, a nyugati csoport hajói elérték a Marquesas-szigeteket, ahol létrehoztak két meteorológiai mérőállomást is, majd a keleti csoport december végén elérte az I. Péter-szigetet. Az expedíció továbbfolytatódott és 1946. december végére már elérték az Antarktiszt, és felderítő repüléseket végeztek Byrd admirális vezetésével, és hatalmas területet térképeztek fel, vontak amerikai fennhatóság alá. Létrehozták a Little America nevű területet, rajta több kutatóbázist, valamint egy hosszú leszállópályát is a repülőgépeknek. A kutatóbázisnak azonban nem csak tudományos céljai voltak, hanem kíváncsiak voltak, hogy tűrik az extrém hideget az amerikai felszerelések, a jelentések és a látottak alapján kitűnőre vizsgáztak.
Igen jól olvastátok: sehol sincsenek náci csészealjak, vagy más egyéb parajelenségek, még csak állandó náci bázisról sincs említés. Viszont az is igaz, hogy nem ment minden zökkenőmentesen. 1946. december 30-án az egyik repülőgép lezuhant, a kilencfős legénységből hárman meghaltak. Ennyi az Operation Highjump összes emberi és anyagi vesztesége, nem több.

Az is igaz részben, hogy kicsit hamarabb kellett hazaindulniuk a tervezettnél, de nem náci csészealjak miatt, hanem a vártnál nagyobb hideg miatt. A jégképződés miatt ugyanis a hajók könnyen az Antarktisz jegébe fagyhattak volna. Az Operation Highjump sikernek tekinthető, ráadásul az MGM filmgyárral közösen még filmet is készítettek az expedícióról, amit The Secret Land címmel bárki megtalálhat akár Youtube-on is. Kérdem én: ha ízzé-porrá zúzták volna az expedíciót miért csináltak volna egy filmet róla? Inkább szégyenükbe eltitkolták volna még az ötletet is. Másrészt milyen érdekes, hogy a történet szerint, szinte minden hajó elpusztult, és sokan meghaltak, Byrd admirális csodával határos módon mégis túlélte és még vissza is tért a bázisra, pedig egy ilyen esemény biztos sokkoló lehetett volna számára. Ráadásképpen itt megtekinthető egy eredeti felvétel, amint Byrd éppen az Antarktisz jegén tartózkodik.

Az expedíció tagjai tehát azzal a megnyugtató hírrel térhettek vissza Amerikába, hogy semmi rendkívüli nincs az Antarktiszon, a németek nem hoztak létre semmit az Antarktiszon, feladatukat pedig maximálisan végrehajtották.

Akkor mégis honnan jön a náci csészealjak története?
Az egész történet nem máshonnan, mint egy Ernst Zündel nevű úriembertől származik. Zündel az 1970-es években létrehozta saját könyvkiadóját a Samisdat-ot.  Az úriember holokauszttagadó és nyíltan náci-szimpatizáns, írt könyvet a gonosz zsidó világösszeesküvésről is, de ez hidegen hagyta az embereket, semmi bevétele nem származott a könyvekből. Ekkor bukkant a náci UFO-k legendájára, amit rendszerezett és feltuningolt. Adva volt a kezében a lehetőség, hogy istenítse a nácizmust és a nácik technikai fölényét. Friedrich Mattern álnéven kiadta a „UFO-k: titkos náci csodafegyver?” című könyvét. Az UFO-hívők egyből felkapták a sztorit és dőlt a pénzt. A könyv szerint Neuschwabenland-on titkos földalatti bázist hoztak létre a nácik, ahová a korábban már kifejlesztett repülőcsészealjakat vitték, a nácik még a lejárót is megtalálták a belső Földbe. Ráadásul Hitler a háború végén ide menekült és csak idő kérdése, hogy mikor támad vissza a kifejlesztett UFO-kkal. A náci UFO legenda alapjai pedig még korábbról származnak: a németek ugyanis több, csupaszárny repülőgépet is kifejlesztettek, amelyek kör alakúak voltak, de ezek a Horten gépek korántsem nevezhetőek repülőcsészealjaknak. Mivel a közönség ráharapott, így a média is elkezdett vele foglalkozni, talkshow-kba és rádióműsorokba hívták. Bizonyítékai nem voltak, de persze az olvasókat és a műsorok szerkesztőit nem is ez érdekelte. A pénz jött, és Zündel különböző álneveken csaknem egy tucat hasonló témájú könyvet adott ki, amelyek mindegyike a Harmadik Birodalom éltetéséből, és lényegében szemét zsidózásból áll.

Az UFO-hívőket persze az sem érdekelte, hogy 1998-ban maga Zündel is elismerte, könyvei átverések, egy szó sem igaz belőlük, mindössze a pénz kellett neki a többi publikációjához, és szerette volna letesztelni az amerikai emberek hiszékenységét. A történet, persze mint az lenni szokott, bővült módosult, és továbbél; az Interneten, UFO magazinokban, talkshowkban újra és újra felbukkan a náci UFO-k legendája. A fotókat, és dokumentumokat, amelyeket a neten lehet találni ebben a témában, nem kell készpénznek venni, hiszen ahogy egy jó átverésnél lenni szokott, mindig akadnak olyan vicces kedvű emberek, akik kihasználják mások hiszékenységét.