Nem is olyan régen egy 2013-as űrsétáról készült videót sikerült élő videóközvetítésként eladni embereknek, most itt az újabb ál-élő videóközvetítés, amelyen egy 2015-ös, 19 perces magaslati villanykörtecserét sikerült négyórás live stream-nek feltüntetni.

Az "élő videót" ezúttal is milliók nézték meg, és osztották tovább, és az érdekessége még, hogy ugyanaz a két oldal a USA Viral és az INTERESTINATE követte oszotta meg először a videókat.

Nyilván nem lehet azt mondani, hogy bárkit is megkárosítanának ezzel, a cél valószínűleg a látogatottság és nézettség legális, bár megkérdőjelezhető módszerekkel történő feltornászása.

Egy új kutatás hátborzongató eredményedet mutat, és egy nem sokat hangoztatott tényre is rámutat: A tengeri állatok egy jelentős része vérzik, és daganatos, ennek ellenére így kerülnek bele a konzervekbe, mirelit zacskókba. Rákos, beteg élőlények húsát fogyasztja a világ?

Így kezdődik az a cikk, ami több hazai konteó oldalon is megtalálható és amit most bemutatnék nektek. Igazából nem is a cikk állítasai lennének a középpontban,hanem a benne elhelyezett fotók.

Az állítások egyik részével ugyanis azért nem lehet vitatkozni, mert tények. Mármint tény, és nem TÉNY!!!444!. Ilyen például a környezeti katasztrófa, amit a Fukusima Daiicsi atomerőmű sérülése okozott, vagy hogy egy 2007-ben megjelent tanulmány szerint duplájára becsülik a kezdeti sugárzás mértékét.

Az állítások másik részével meg azért nem lehet vitatkozni, mert kinyilatkoztatások, források nélkül. Nem tudni, hogy honnan szedte a szerző, hogy a daganatos halak a konzervekbe kerülnek, és az amerikai, kanadai emberek ezt fogyasztják. Illetve azt a forrást se tudni, ami bebizonyítja, hogy a Csendes-óceán élőlényeinek 90%-a kihalt.

Lesz viszont pár olyan állítás, ami megér néhány mondatot. Fontos egy dolgot megjegyeznem: nem azt állítom, hogy nincsenek daganatos halak, még azt se, hogy a fukusimai atomerőmű baleset semmilyen hatással nincs a környezetre, csak azt akarom bemutatni, hogy a cikk teljes állítása, ami szerint az összes felsorolt problémáért a fukusimai katasztrófa lenne felelős egyszerűen téves, és azt is szeretném nektek megmutatni, hogy itt is tetten érhető a bizonyíték-kreálás. Ahelyett, hogy valódi bizonyítékokat mutatnának be, az állításaikhoz gyűjtenek illusztrációkat, amit a többség készségesen el is hisz.

Először kezdjük az elején! A magyar nyelvű cikk egy 2015. októberében a Superstation95 oldalon megjelent cikk átfordítása, és nagyjából ugyanazokat az állításokat és képeket tartalmazza, ezért én az eredeti cikkben megjelent, képekkel foglalkoznék elsősorban, és nem a magyar nyelvűben lévőkkel.

Rögtön az első illusztrációként használt képpel problémák akadnak. A daganatos halat bemutató fotó ugyanis még 2004-ben készült, évekkel a fukusimai atomerőmű baleset előtt.

A következő képen, amin a cikk állítása szerint áttétes tumorok láthatók, valójában egy parazitával fertőzött lazac húsa, amit nemes egyszerűséggel a Wikipédiáról szedtek le.

A következő képpárosnak picit jobban utána kellett járnom, de végül némi Google képkereséssel sikerült. Segítséget nyújtott a bal alsó sarokban lévő szöveg, ezalapján jutottam el erre az oldalra. Itt a lenti képpárosról írnak, miszerint 2013. októberében megszaporodtak az ilyen és hasonlóan beteg halak kifogásáról szóló jelentések. A szakértők azonban azt nyilatkozták, hogy nagy valószínűséggel a halászhálóból megszökött példányok láthatók a képeken. A hálóból kibújva ugyanis a halak bőre megsérül, ami aztán gombák és baktériumok által könnyen elfertőződhet.

A következő felhasznált képet és annak eredetijét is láthatjátok. A képen valóban daganatos hal látható, amit az Athabasca-folyó vízgyűjtő területéről fogtak, ám a daganat nem a sugárzástól, hanem feltételezhetően egy, a folyamon fentebb lévő olajhomok bányából származó mérgezőanyagok miatt alakulhatott ki a halban. Az eredeti képen David Schindler, az Alberta Egyetem kutatója látható, kezében az illusztrációként használt hallal.

Az alábbi képen cápákon lévő daganatos elváltozások láthatók, a képek valódiak, de nem a fukusimai atomerőműtől lettek daganatosak a cápák. Itt állnék meg egy pillanatra a cikk egyik állításánál:

A fenti képen egy cápa látható, tele daganattal. Korábban ez teljesen ismeretlen jelenség volt, néha azért néha elő-elő fordult, hogy daganatos halakat találtak a tengerekben. Az utóbbi néhány évben azonban ez egyre sűrűbben előfordul.

Ez erőteljesen arra a tévhitre épít, hogy a cápák sohasem lehetnek rákosak. Sajnos éppen emiatt a tévhit miatt gyilkolják a cápákat, hogy aztán por formájában valamilyen kínai kamugyógyszerként jelenjenek meg a piacokon. 

A következő képen lévő halon a bőrrák tünetei láthatók, ami a cikk szerint csak a radioaktív sugárzástól alakulhatott ki. Nos valójában a káros UV sugárzás lehet inkább az oka. A képen látható korall pisztráng halfaj ugyanis az Antarktisz környékén él, ahol jelenleg a legnagyobb az ózonlyuk, így ott különösen sok káros UV-sugárzás éri el a felszínt.

A cikkben ezután már nem halak, hanem egyéb tengeri élőlények szerepelnek a sokkolónak szánt képeken. Az alábbi képen egy feltűnően beteg fókát láthatunk, a bőre sebes, a szőre hiányos. A riogató cikk szerint csakis a fukusiamai atomerőműből származó sugárzás lehet a felelős ezért. Nos a NOAA szakemberei szerint elképzelhetetlen, hogy a sugárzás ilyen messzire a forrástól is kifejtse hatását. Az Alaszkánál kifogott példányokban nem mutattak ki jelentős sugárzást, a kifogás helyén csak a természetes háttérsugárzás értékét mérték. Vírusokra letesztelték a fókákat, de rengeteg egyéb tényező lehet, ami hasonló elváltozásokat okoznak. [Forrás]

Az alábbi képen egy furcsa tengeri csillag látható, aminek a kelleténél több karja (lába?) van. Nos a kép valójában 2006-ban, évekkel a fukusimai katasztrófa előtt készült, forrása a Wikipédia.

Az alábbi garnélarákról készült kép 2012-es, a Mexikói-öbölből származik, és valójában a British Petrol olajkatasztrófa egyik következménye. Legalábbis az Al Jazeera szerint.

A cikkekhez mellékelnek továbbá rengeteg sérült fókáról, teknősről készült képeket, ezek valójában a tengerbe került szeméttől, halászhálóktól megsérült egyedek, közük nincs a fukusimai atomerőmű balesethez.

A Superstation95-ös cikk és annak magyar fordításai azért nagyon veszélyesek és buták, mert ahogy a bevezetőben leírtam keverik a tényeket, a féligazságokat és a hamis információkat. Az egyszeri embernek elég nehéz kibogoznia a szálakat, hogy mikor, mit és hogyan ferdítettek a cikkekben. Nyilván nem tagadom, hogy a fukusimai katasztrófának súlyos környezeti hatásai voltak/vannak/lesznek, DE az említett cikkek egyszerűen fals és gyengelábakon álló bizonyítékokat hoznak fel állításuk alátámasztására, így a cikkek állítása nehezen hihetővé vállik számomra.

Ma több ismerősöm üzenőfalán is láttam megosztva/kedvelve/reagálva a Viral USA Facebook oldal "élő" videközvetítését a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). Az "élőképen" egy amerikai és két orosz asztronauta Oleg Kotov és Sergei Ryazanski volt látható, az amerikai csak kb. 30 másodpercre tűnt fel a képen, a másik két űrhajós tevékenységét láthattuk "élőben" közvetítve.

A kép forrása: Mashable.com

Az egyetlen probléma az "élő videóval", hogy az nem volt élő, hanem egy 2013-as felvételt adtak le.

- írja az IFL Science. A Mashable szerkesztője felvette a kapcsolatot a NASA-val, ahonnan megerősítették, hogy semmilyen űrjárművön kívüli tevékenység (EVA) nem történt a mai nap folyamán. 

Ha valóban érdekel az élő közvetítés az űrállomásról, akkor érdemes ezt a linket meglátogatni, vagy az alábbi lejátszóra kattintani.

Broadcast live streaming video on Ustream

Dennis Ritchie-vel, a C programozási nyelv atyjával ugyanaz történt, mint múlt hónapban Paul Newman-nel: az Interneten újra meghalt. A sajnálatos esemény azonban már 2011-ben bekövetkezett.

Az Interneten azután kezdett el terjedni a hír, hogy Om Malik, a GigaOm alapítója újra megoszotta Ritchie, 2011-es halálhírét tartalmazó cikket. Ezt aztán átvették más IT-szakemberek és szereplők is, többek között Sundar Pichai, a Google elnöke, a Craiglist alapítója és a Wikipedia mögötti alapítvány vezérigazgatónője is.

A hír időszerűségének könnyen utána lehetett volna járni, ha a megosztók legalább az URL-t megnézik, abból ugyanis egyértelműen kiderül, hogy egy öt évvel ezelőtti hírről van szó.

A dolog talán egyetlen pozitív hozadéka, hogy Dennis Ritchie megkapja azt a figyelmet, amit anno, 2011-es halála idején nem kaphatott meg, hiszen pechére nem sokkal Steve Jobs halála után hunyt el, és a média inkább Jobs-ot helyezte reflektorfénybe.

Szinte mindenki ismer egy csomó túlélési tippet, amit egy esetlegesen a vadonban töltött éjszaka, nap vagy napok alatt kamatoztathat. Ezeknek a szájról-szájra terjedő tippeknek azonban nem sok köze van a valósághoz.

Tévhit: A kígyóméreg kiszívható a harapás helyén
Valóság: Szerencsére ez a tévhit lassan kezd kikopni az emberek emlékezetéből, azonban hollywoodi filmekben még mindig gyakran látjuk, hogy a főhős a kígyómarta sebet felvágja és kiszívja belőle a mérget.
A kígyóméreg a filmekkel ellentétben szinte azonnal a véráramba kerül, így azt esélytelen kiszívni onnan. Bónuszként a nyílt sebbe egyéb baktériumokat is vihetsz a száddal, vagy a seb kinyitásához használt eszközzel, valamint az esetlegesen még a sebben lévő méreg a te szádba és emésztőrendszeredbe is bekerülhet. Ami hát nem túl jó.
Ha valakit mérgeskígyó harap meg, akkor próbáljuk megnyugtatni, érdemes alacsonyan tartani a pulzusát, így a méreg kevésbé terjed szét az erekben, valamint ha valamelyik végtagon történt a harapás, azt érdemes a szív szintje alatt tartani, amíg kórházba nem kerül.

Tévhit: Medvetámadás esetén mindig tettessük magunkat halottnak
Valóság: Az általános érvényű szabály nem mindig igaz. A túlélési stratégiánkat a medve viselkedésétől tegyük függővé.
A vadonban ha meglátunk egy medvét, inkább próbáljunk kitérni az útjából. Az emberek kertjébe tévedő medvét némi racsajjal, ordibálással könnyen elriaszthatjuk.
Fekete medve (baribál) támadása esetén mindig vágjunk vissza, sose tettessük magunkat halottnak.
A barna vagy grizzly medve általában csak a legvégső esetben támad, ha magát vagy bocsait veszélyben érzi, de a támadást mindig megelőzi valami fenyegető viselkedés: hangos medveüvöltés, hirtelen roham a vélt/valós veszély irányába, majd hirtelen megtorpanás. Ebben az esetben inkább lassan hátráljunk ki a veszélyzónából.
Ha ez nem segít, és a medve fenyegetően közelít, akkor érdemes hasra feküdni, kezeinket a tarkónkra helyezve, mozdulatlannak maradni.
A legtöb esetben azonban elmondható, hogy a visszavágás a legjobb módszer, nem pedig a halottnak tettetés.

Tévhit: A vadonban azonnal élelemforrást kell keresned
Valóság: Az ember étel nélkül, akár hat hétig is kibírja, bár ez az idő nagyon sok mindentől függ, valakinél ez rövidebb picit, másnak hosszabb. Az élelemnél jóval fontosabb, a széltől, esőtől, erős hőtől, napfénytől védő óvóhely, és a tiszta víz.

Tévhit: A kaktusz jó szomjoltó
Valóság: A legtöbb kaktusz leve betegségeket okoz, amiktől hányás, hasmenés alakulhat ki, ezzel pedig rengeteg értékes folyadékot veszítünk.

Tévhit: A mohák a fák északi oldalán nőnek
Valóság: A mohák bárhol nőhetnek a fán, mivel a környezet nagyban befolyásolja, a mohák elhelyezkedését, valamint mohafajonként is eltérőek a preferált helyek. Némelyek a hűvösebb, csapadékosabb, árnyékosabb oldalat szeretik, mások épp ellenkezőleg a napfényes, meleg oldalt részesítik előnyben. A vadonban sose támaszkodjunk pusztán erre az egy népi GPS-re.

Tévhit: Amit az állatok megesznek, az nekem is jó
Valóság: Az állatok számtalan olyan növényt megesznek, amik ránk nézve halálosak. Ilyen például a nadragulya, amit a lovak, szamarak, nyulak, szarvasmarhák és a kecskék is szívesen fogyasztanak, ám embernél kis mennyiségben halucinációkat, nagy mennyiségben akár halált is okozhat.

Tévhit: Az átfagyott embert úgy tudjuk leggyorsabban felmelegíteni, ha gyorsan dörzsöljük vagy meleg vízbe helyezzük.
Valóság: A fagyási sérüléseket szenvedett bőr a dörzsöléstől, valamint a meleg víztől csak tovább roncsolódik. Az hipotermiában szenvedőt lassan kell felmelegíteni: csavarjuk jól be lepedőkbe, és ha mód van rá melegvizes palackokat helyezzünk a hónalj alá.

Tévhit: Ha megtámad a cápa üsd orrba
Valóság: A való életben egy támadó cápa orrát elég nehéz eltalálni, inkább használjunk valami kemény tárgyat, amit közénk és a cápa közé tudunk helyezni, egy szörfdeszka már egész jó szolgálatot tesz. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy előbb fog megölni minket a kerti fűnyírónk, mint egy cápa.

Tévhit: Szakítóáramlásba kerülve ússzunk a parttal párhuzamosan
Valóság: Ez a tévhit igazából csak félig-meddig tévhit, a parttal párhuzamosan úszás csak azonknál a visszaáramlásoknál működik, amelyek a tenger felé mozognak. Azonban a legtöbb visszaáramlás (vagy szakítóáramlás) valamilyen szöget zárnak a parttal. Ezért inkább azt javasolják, hogy próbáljunk az áramlatra merőlegesen, a part felé úszni.

Tévhit: A féltetős sátor egy jó óvóhely
Valóság: Bár valóban elég egyszerű összeállítani egy féltetős óvóhelyet, az azonban nem nyújt teljeskörű védelmet. Ha a vadonban ragadunk, mindig a körülményekhez legmegfelelőbb óvóhelyet kell kialakítanunk: erős napfény ellen árnyékolást, hidegebb éghajlaton a meleg benntartása fontosabb.
Továbbá gondoskodnunk kell arról is, hogy lehetőleg elszigeteljük magunkat az erős széltől, és a talajtól is.
A féltetős sátor bár megvéd bizonyos mértékben a széltől, az esőtől és a napfénytől, ám a meleget egyáltalán nem tartja meg.

Forrás

A múlt hétvégén volt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 15. évfordulója, ennek alkalmából én is szenteltem egy cikket a témának. A legtöbbet hangoztatott összeesküvés-elméletek cáfolatait gyűjtöttem össze, pontosabban az Esquire cikkét hoztam le nektek. A reakciók nem leptek meg, és ez csak megerősített egy régóta bennem érlelődő gondolatot: új vallás van születőben, aminek a neve az összeesküvés-elmélet.

Az összeesküvés-elméletek alapvetően ugyanazon az alapokon nyugszik, mint bármilyen vallás, ezért nem egyszerűen csak valláspótlékok, hanem egy új vallásnak tekinthetők. Az összeesküvés-elméletek ugyanis, akárcsak a vallások elhitetik a követőkkel, hogy az igaz hívő valamilyen módon felszabadul, és jóval felvilágosodtabb, mint a nem hívők. Nem véletlenül használják sokszor a felébredett kifejezést magukra, a többiekre meg a sheeple jelzőt aggattják.

Nem számít, hogy hányszor cáfolják meg az összeesküvés-elméleteket, vagy a vallásos dogmákat, teljesen lényegtelen hányan és hogyan támadják ezeket a monstrumokat, az emberben akkor is ott van az igény, hogy azt higgye: valami magasabb dolog munkálkodik a háttérben. Ez az igény az, ami mind a vallásokat, mind a konteókat táplálja.

Elsőre bár úgy tűnhet, hogy az összeesküvés-elméletek és a vallások is szorongást okozhatnak, hiszen előbbi esetben folyton attól kell rettegni, hogy mikor chemtraileznek le minket, vagy hallgat le a kormány, utóbbi esetben mindig attól félünk, hogy mikor és miért súlyt le a jóságos Isten haragja. Ám paradox módon ezek mégis megnyugtatják az embert. Mindkettő ősi ösztöneinket elégítik ki, a közösséghez tartozás élményét és a kiválasztottság érzetét. Mind a vallás, mind az összeesküvés-elmélet borzasztóan erős jellemformáló erő, hiszen ezáltal meg tudjuk határozni, hogy kik vagyunk, és akik nem mi vagyunk, azok az ellenségeink.
Az összeesküvés-elmélet hívő legnagyobb ellensége a szkeptikus, aki nem hiszi el az összeesküvés-elméletet, a hívő számára az ateista vagy a más vallás híve.

És azt sem szabad elfelejteni, hogy mindkettő egyszerű magyarázatokat ad a világ bonyolult működésére, és ez szintén megnyugtatja a hívőket: igen, én értem, hogyan működik a világ.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy szeptember 11-én hirtelen a tízmillió fizikus, statikus és robbantási szakértő országa lettünk… David Dunning és Justin Kruger meg röhögnek a markukban. 

Úgy látszik, könnyebb azt elfogadni, hogy valami hatalmas, és láthatatlan dolog irányítja a dolgokat, mint tudomásul venni, hogy az életben egy csomó dolog csak úgy megtörténik.

Számomra nehéz elképzelni, hogy a mai világban, mikor Edward Snowden és Julian Assange szivárogtatják a megdöbbentőbbnél, megdöbbentőbb infókat, akkor épp a 9/11 körüli összeesküvés-elméletek egy része ne igazolódna be.

Nehéz elképzelnem az összeesküvés-elmélet hívők által lefestett háttérhatalmat, aki olyan dolgokon csúszik el, hogy hirtelen az egyik olyan légitársaságnak a részvényeivel kezdenek kereskedni, amelynek később eltérítik a repülőgépeit, vagy hogy az irányított robbantásnál pont azon buknak le, hogy egy kis por meg füst tör ki az ablakokon.

Nehéz elképzelni egy olyan szuperhatalmat, ami képes az épületben dolgozó emberek elől elrejteni a robbanó tölteteket, és mindezt titokban is tudják tartani 15 évvel a támadások után is, majd a 9/11 leleplezők mégis jól leleplezik a bakikat fotelből ülve, pixeles Youtube-videókat elemezve.

Hogyan létezhetne ennyire tökéletes, ám mégis tökéletlen hatalom?

Ha ezt a kérdést Istennel kapcsolatban is feltesszük, akkor érdemes feltenni egy háttérhatalommal vagy egy kormánnyal kapcsolatos összeesküvés-elmélet kapcsán is.

Kicsit megdöbbentő volt számomra látni, hogy alapvetően nem hívő, logikusan gondolkodó emberek is elvesztették a józan ítélőképességüket 9/11-el kapcsolatban.

A rendkívüli események, renkdívüli magyarázatot is igényelnek. Így néhányan 15 évvel a World Trade Center ellen elkövetett terrorcselekmény után sem akarják megemészteni, hogy 19 ember képes volt eltéríteni utasszállító repülőgépeket, majd azokat 400 tonnás rakétaként használva megsemmisíteni az épületet. Mai napig sokan nem akarják elhinni, hogy az USA erejét (politikai, katonai, kereskedelmi, gazdasági) szimbolizáló épület ennyire profán módon sebezhető volt. Ezek az emberek többet akarnak, mint amit a hivatalos magyarázat nyújthat számukra, így máshová fordítják tekintetüket.

Rengeteg 9/11 összeesküvés-elmélet hívő van, akiknek lehet mondani bármit, szerintük a 2001. Szeptember 11-i terrortámadás valójában nem is úgy játszódott le, ahogy azt a médiában láthattuk, és ahogy azt a hivatalos vizsgálatok állítják. Szerintük a kormány volt, vagy ha nem a kormány, akkor a zsidók valami világösszeesküvés szövögetése közben. Szerintük a kormány hagyta, hogy megtörténjen. Szerintük a tornyok természetes módon nem dőlhettek volna le úgy, ahogy láttuk.

Rengeteg elmélet kering arról, hogy mi történt azon a napon. Még általuk összerakott dokumentumfilm is van, mely összegyűjti a gyanús bizonyítékokat, és rengeteg wedoldal, blog foglalkozik a témakörrel. Némelyek eléggé furcsák, mások inkább csak viccesek. Azonban ezeket az elméleteket megvizsgálva betekintést nyerhetünk fantáziánk sötét szegletébe, ahol a gyanakvás és a kétségbeesés táplálta paranoia virágzik, és ahol az aznap meghalt ártatlan áldozatok hibáztatása, rágalmazása hétköznapi tevékenységnek tűnik.

Az alább felsorolt tíz összeesküvés-elmélet közel sem fedi le a 9/11-el kapcsolatosakat, viszont ezek a leggyakrabban hangoztatottak, amelyek ellen szólnak bizonyítékok. Az Esquire-n megjelent cikk szabad fordítását olvashatjátok

Az égő kerozin nem olvasztja meg az acélt!

Elmélet: pusztán az égő kerozintól nem dőlhettek volna össze a tornyok, mert a kerozin égési hője alacsonyabb, mint az acél olvadási pontja.

Cáfolat: A Popular Mechanics-ben megjelent cikk szerint a kerozin 400° és 815°C közötti égési hője valóban nem elegendő ahhoz, hogy megolvadjon az acél. Azonban az acélgerendáknak nem is kell teljesen megolvadni ahhoz, hogy egy épület összedőljön, elég ha visszafordítathatlanul elveszítik szilárdságukat. Márpedig az acél ~590°C-on szilárdságának felét elveszíti. Az épületek tartószerkezetei nincsenek felkeszítve arra, hogy fele akkora szilárdság mellett is elbírják ugyanazt a terhelést.
Továbbá nem csak a kerozin égett, hanem mindenféle éghető berendezési tárgyak, papírok, műanyag berendezések, amik égési hőfoka jóval magasabb, mint 800°C.

Az épületek irányított robbantással dőltek össze

Elmélet: Az előző elmélettel karöltve jár ez is, hiszen ha a kerozin nem olvaszthatta meg az acélt, akkor valahogy meg kellett magyarázni azt, hogy mégis összedőltek az épületek. Remélem azért látjátok, hogy egy rossz alapfelvetés, újabb, rossz magyarázatokat, elméleteket követel meg.
Így hát az összeesküvés-elmélet hívők kitalálták, hogy akkor csakis irányított robbantással dőlhettek össze az épületek, amire szerintük bizonyíték az összeomlott emeletek alatti ablakokból előtörő porfelhő. Az elmélet szerint akkor robbantak az előre beszerelt töltetek.

Cáfolat: A National Institute of Standards and Technology 2005. Tavaszi jelentése szerint a északi toronyba becsapódó repülőgép behatolt az épület magjában található közüzemi aknákba is. Az ott berobbanó kerozin, az aknákon keresztül tűzlabdaként végigpusztított az emeleteken. Az elszakadó teherliftek pedig óriási károkat okoztak az alsóbb szinteken, még jóval azelőtt, hogy a tornyok összeomlottak volna.
Az ablakokon kilökődő por pedig az egymásra palacsintaként összeomló emeletek eredménye volt. A nagy sebességgel összenyomott levegő ugyanis csak az ablakokon keresztül tudott kiszabadulni.

Gyanús tőzsdei forgalom

Elmélet: Az elmélet szerint szeptember 11-én óriási igány mutatkozott az American Airlines és a United Airlines részvényei iránt, és rengeteg pénz cserélt gazdát a tőzsdén, mintha előre tudták volna, hogy valami baj fog történni.

Cáfolat: Nos, valóban nagyobb volt a napi kereslet az átlagnál a két légitársaság részvényei iránt. Ahhoz, hogy megértsük miért, vissza kell menni az időben, és meg kell néznünk, hogy mi történt akkor. Sokan ugyanis nem fordítanak különösebb figyelmet a tőzsdei vagy gazdasági híreknek.
Ha megnézzük az alábbi táblázatot láthatjuk, hogy az American Airlines részvényei zuhanó repülésben (bocsánat) voltak a tőzsdén. [Forrás]

Mindenki eladni akart, míg a United Airlines részvényei iránt óriási kereslet mutatkozott éppen ebből kifolyólag, utóbbi részvényei tartósabb árfolyamon mozogtak. Hogy miért csökkent az American Airlines részvényeinek árfolyama? Nos, itt jönnek képbe a gazdasági hírek. Míg az átlagember ennek különösebb jelentőséget nem tulajdonít, addig a brókerek figyelmét nem kerülték el az American-ről érkező rossz hírek.
Később a 9/11 Bizottság vizsgálata sem talált semmilyen bizonyítékot arra nézve, hogy bárki, aki a támadás napján vagy előtte kereskedett a két légitársaság részvényeivel az kapcsolatban állt volna bármelyik terrorszervezettel. Például egy amerikai székhelyű befektetési alapkezelő cég az American részvényeinek 95%-át vette meg, az al Kaidával még sem állt kapcsolatban.
A Bloomberg elemzése szintén azt erősíti meg, hogy a gyanúsnak vélt részvénymozgások mögött az American-ről megjelent hírek állnak.

A vadászgépek szándékos késleltetése

Elmélet: A NORAD pilótáinak parancsba adták, hogy maradjanak a bázisokon, azután, hogy tudni lehetett, hogy az utasszállító repülőgépeket eltérítették. A négy eltérített gép környezetében lévő 28 katonai bázisról egyetlen repülőgép se szállt fel.

Cáfolat: A 48 államban mindössze 14 NORAD vadászgép volt aznap készenlétben, és semmilyen számítógépes-, vagy riasztó rendszer nem volt kiépítve arra az esetre, ha a NORAD vadászgépeit eltérített repülőgépekhez kellene riasztani. Egyszerűen nem erre tervezték a rendszert.
A Popular Mechanics-nek nyilatkozó Douglas Martin őrnagy elárulta, hogy a polgári légiközlekedés miután nem tudta felvenni a kapcsolatot az utasszállító repülőgépekkel, egyszerűen telefonon felhívta a parancsokságot és bejelentést tett az eltűnt gépekről. Két F-15-ös, és hérom F-16-os vadászgép volt a levegőben, amikor az első hívás befutott reggel 8:37-kor, ám a vadászgépek nem találták meg az eltérített repülőgépeket, mivel a transzpondereket az eltérítők kikapcsolták. A NORAD radarjai pedig a külső fenyegetést figyelték, a belföldi ellen nem voltak felkészítve.

Az ütött lyukak túl kicsik voltak

Elmélet: A Pentagonon ütött két lyuk (az egyik ~23m a másik ~4m átmérőjű) jóval kisebbek, mint a 38 méter széles repülőgép. Egyesek elméletek szerint így tehát valami rakétának kellett becsapódnia az épületbe.

Cáfolat: “A repülőgépek nem a rajzfilmekben látható módön ütnek lyukat egy megerősített beton épületen.” - mondta a Popular Mechanics-nek nyilatkozó Mete Sozen, statikus mérnök szakértő. A repülőgép egyik szárnya a földet érte, a másik leszakadt a fellépő erőhatások hatására, így csak a géptörzs csapódott bele az épületbe, ami annyira gyenge szerkezetű volt, hogy inkább folyadékként viselkedett, semmint szilárd testként. A kisebb, négyméteres lyukat a repülőgép becsapódó futóműve hozta létre.

Az elkerülhetetlen antiszemitizmus

Elmélet: A teória szerint a WTCC két tornyában dolgozó közel 4000 zsidó származású alkalmazott otthon maradt a terrorcselekmény ideje alatt, így a zsidóknak biztosan köze lehet az eseményekhez.

Cáfolat: Semmilyen bizonyíték nincs arra nézve, hogy a zsidó alkalmazottaknak ukázba lett volna adva, hogy maradjanak otthon. A terrorcselekményben nem mellesleg közel 400 zsidó halt meg, írja a Snopes. A kamu hír az orosz Pravdától és a palesztinpárti Al-Manar televíziótól származik.

Szokatlanul kevés törmelék a Pentagonnál

Elmélet: A Pentagonnál alig találtak tömeléket, pedig egy óriási repülőgép csapódott az épületbe.

Cáfolat: A helyszínre elsőként kiérkező szakértők rengeteg maradványt találtak, olyanokat is, amelyeken jól beazonosítható volt a légitársaság címere, és nem csak repülőgép, hanem emberi maradványokat is találtak, szintén a légitársaság egyenruhájával.

A 93-as járatot lelőttek

Elmélet: A Shanksville mellett lezuhant 93-as járatot valójában lelőtték, nem pedig lezuhant. A megcáfolhatatlan bizonyíték? Egy szemtanú fura, fehér színű vadászgépet vélt felfedezni az égen, valamint Alex Jones műsorában is megjelent egy egykori F-16-os vadászpilóta, aki ismerte a 93-as játatot lelövő pilótát.

Cáfolat: A szemtanú leírása megfelelt a valóságnak, valóban volt egy másik sugárhajtóműves gép a légtérben, de az egy marketing cég tulajdonában ált, és teljesen fegyvertelen volt. A gép pilótája, Yates Gladwell a Popular Mechanics-nek nyilatkozva elmondta, hogy a polgári légihatóság akkor lépett vele kapcsolatba, amikor nagyjából 20 mérföldre volt Shanskville-től. Arra kérték, hogy repüljön a megadott helyre, és adjon jelentést a látottakról, amit Yates meg is tett.

A merénylők még élnek

Elmélet: A teória hívői rendszerint a BBC híradására hivatkoznak, ahol a bemutatott merénylők még élő személyek voltak, így a támadást azok és úgy biztosan nem követhették el, ahogy azt a híradásokban láthattuk.

Cáfolat: Az első híradások borzasztóan kaotikusak voltak aznap. A BBC-n bemutatott személyek nem a gépeltérítők voltak, hanem nagyon hasonló nevű emberek. A kavarodást a nagyon hasolnó arab és iszlám nevek okozták, így a nagy kavarodásban összekeverték a különböző személyeket.

Mi a helyzet a 7-es épülettel?

Elmélet: Egyesek szerint az északi toronytól egy utcányira lévő 7-es épület nem omolhatott volna össze, hiszen abba nem csapódott repülőgép.

Cáfolat: Bár valóban nem csapódott repülőgép az épületbe, a leomló északi torony maradványai egy jó tízemeletes lyukat hoztak létre az épületen, ami így annyira súlyosan megrongálódott, hogy az összeomlott. A WTC ikertornyaival ellentétben ugyanis a 7-es épület terhelését főleg a homlokzati tartó elemek viselték. Az északi torony leomló maradványai pedig épp ezt a tartószerkezet rongolták meg. A többi elem, pedig már nem tudta elviselni a túlméretezett épület terhét.

További olvasnivaló a témában:

• Index.hu

Egy neten keringő cikk szerint, egy régóta halott orvos bebizonyította, hogy a kemoterápia 97%-ban teljesen hatástalan.

A Berekley Intézet orvosi fizika és fiziológia egykori professzora, Dr. Hardin B. Jones szerint a kemoterápia egyáltalán nem hatásos a rákos betegségekkel szemben. Sőt, azt is kijelentette, hogy ez csak egy nagy biznisze az orvostudománynak.

Így kezdődik az magyar nyelven terjedő cikk, mely a kemoterápia hatástalanságával riogatja az olvasókat. Az egymástól átvett cikkben van néhány hiba, ami érdekes módon, senkinek nem tűnt fel. A szemfülesek rögtön kiszúrhatják, hogy az intézet nevét elírták: Berekley, Berkeley helyett. Jó, ez a kisebb probléma. A nagyobb baki az, hogy a magyar fordítók valószínűleg teljesen belezavarodtak az angol verzióba. Azoknál a cikkeknél, ahonnan nem spórolták le a videót, egy interjút is mellékelnek, amin egy őszes hajú úriember beszél a kemoterápia hatástalanságáról. A magyar nyelvű verzió szerint ő lenne Dr. Hardin B. Jones, aki 25 éve kutatja a rákbetegségeket. Nos, valójában ő Peter Glidden, természetgyógyász. Nem, nem rákkutató, és nem igazi orvos. Az interjúban csupán megemlíti Dr. Hardin B. Jones munkásságát, tehát ő is csak hivatkozik rá.

Dr. Jones létező, valódi személy volt, valódi professzor, ezzel nincs is probléma. Hivatkozott munkásságával az az egyetlen, nem is elhanyagolható probléma hogy, egy 1956-ban (!!) megjelent cikk (és nem tanulmány) volt, amit később 1969-ben egy konferencián prezentált is.

Tehát a magyar nyelven is terjedő cikkekben jó 60 évvel ezelőtti információkat olvashatunk.

Azóta bizony sokat fejlődött a rákkutatás és a világ is. Rengeteg vizsgálati módszert csak a professzor 1978-as halála után fejlesztettek ki és kezdtek el használni világszerte.

Ha ez nem lenne elég, akkor még Hardin állításai is megkérdőjelezhetők, ugyanis ő 1926-ban és 1937-ben megjelent tanulmányokat használt forrásnak. Remélem ti is kellően ledöbbentettek: igen, jó 80 évvel ezelőtti információkat osztanak meg, ma az Interneten világszenzációként.

A Hardin által használt tanulmányok is eléggé rosszul kivitelezettek, és rossz minőségűek voltak, így eleve téves információkat hordoztak, amiből Hardin további rossz következtetéseket vont le.

A kemoterápia nyilván nem egy laza délutáni séta a Margit-szigeten, ezt senki nem tagadja. Az is igaz, hogy nem minden ráktípusra alkalmas, és az is igaz, hogy sok orvos talán túlzottan is ajánlja ezt a fajta kezelést. Ám ezek miatt nem szabad démonizálni a kezelést.

Szerencsére ma már nem csak a kezelések, de a megelőzés és szűrés is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a rák már nem halálos ítélet. Hardin idejében például az ötéves túlélési arány mindössze 25% volt, egy 2002-ben végzett felmérés szerint ez már 80%, köszönhetően annak, hogy hamarabb észlelik a betegséget.

Forrás: Snopes.com

Népszerű közhiedelem, hogy a sokáig együttlakó nők (például kollégiumi szobatársak) menstruációs ciklusa összehangolódik, és mindenkinek egyszerre jön meg a menzesze. Ezt az állítást gyakorlatilag mindenki tényként kezelte és kezeli. A probléma ezzel az állítással, hogy mindenféle tudományos alapot nélkülöz. Pedig évtizedeken keresztül, többek között, ezzel a példával is illusztrálták, hogy mekkora hatással vannak a feromonok ránk.

Az egész tévhit egy 1971-ben, a Nature-ban megjelent, amerikai tanulmányból ered, melyet Martha McClintock és kollégái végeztek. A tanulmány készítői 135 lányt vizsgáltak egy kollégiumban. A kollégium négy folyósóval rendelkezett, így mindenhova kicsivel több, mint 25 lány került, akiket egy-, illetve kétágyas szobákban szállásoltak el.

Az eredmények azt mutatták, hogy az azonos folyosókon lévő lányok menstruációs ciklusa a vizsgálat ideje alatt elkezdett egymáshoz egyre közeledni. McClintock azt a - később tévesnek bizonyult- következtetést vonta le, hogy a női feromonok szinkronizációs hatást váltanak ki, és minél több időt töltenek együtt a lányok, annál inkább egymásra hangolódik a szervezetük. Azonban ezt a későbbi vizsgálatok nem támasztották alá, és egy 2013-as felülvizsgálat is tévesnek nyilvánította McClintock eredményeit.

Ahhoz, hogy belássuk nincs szó egymáshoz igazodásról, elég csak a matematikát elővennünk. Vegyünk két olyan nőt, akik menstruációs ciklusa 28 nap, tehát a leghosszabb csúszás is 14 nap lehet közöttük. Ha hozzátesszük, hogy egy menstruációs időszakuk 5-5 nap (ennél több szokott általában lenni), akkor már talán jobban érthető, hogy már egy kisebb társaságban is lesznek átfedések a menstruációs időszakok között, amit mi könnyen vélhetünk szinkronizációnak.

Paris Jackson, Micheal Jackson lánya gyanútlanul felrakott egy selfie-t Instagramra, ahogy azt manapság rengetegen teszik. Ám nem számolt azzal, hogy a háttérben lévő sötét kupacot egyes megrögzött rajongók a halott Micheal Jackson-nak fogják vélni.

Még külön "leleplező" videót is készítettek a fanatikusok, amely szerintük alátámasztja az állításukat, és a megosztott képen valóban a 2009-ben elhunyt popsztár látható.

Nem tudom ki, hogy van vele, de én akárhogy néztem nem sikerült belelátnom Micheal Jackson-t, de még Paul Newman-t sem. :(