A Szórakoztató Valláskritika Facebook oldalán láttam meg a fenti képet, és a beépített hoax vészcsengő azonnal berregni kezdett, így utánajártam a kép állításának.

Nem kellett sokat kutatnom, hogy megtaláljam a valódi magyarázatot a Hoax-Slayer weboldalon. A rácsos sírok nem a zombik és vámpírok ellen védik az embereket, hanem a holttesteket védik a sírrablóktól. A XIX. században ugyanis a friss sírokból képesek voltak kiásni a holttesteket, hogy azokat az orvosi egyetemek laborjaiba vigyék. A holttesteken és szerveiken a hallgatók gyakorolhattak, a professzorok pedig vizsgálatokat végezhettek. A XIX. században óriási probléma volt az orvosi egyetemek holttestekkel történő ellátása. Korábban a bűnözők holttesteit tanulmányozhatták, de a hallgatók száma gyorsabban növekedett, mint ahány bűnözőt kivégeztek, így folyamatos volt a holttest hiány az orvosi karokon. Szépen megfogalmazva: a kínálat nem elégítette ki a keresletet. Mivel a helyzet az egyetemeken tarthatlanná vált, sokan saját szakállukra elkezdtek sírrablással foglalkozni, amely felett a hatóságok is szemethunytak, hiszen törvényes keretek között az orvostudomány fejlődése került volna veszélybe.

Az átlagember pedig csak bosszankodott, és szörnyülködött a sírgyalázásokon. Akinek volt pénze, az ilyen ún. mortsafe-be helyezte elhunyt hozzátartozóját, hogy a sírrablók ne férjenek hozzá a holttesthez.

Csak az 1832-ben érvénybe léptetett The Anatomy Act vetett véget a sírrablásoknak. A törvény értelmében könnyebben juthattak holttesthez a szervezetek, igaz a sírrablások csak egy évvel később szűntek meg teljesen.

Néhány napja lett nagyon felkapott egy videó, amelyen az látható, ahogy tengerkutatók épp munkájukat végzik, mikor hirtelen egy sellő jelenik meg és rátenyerel a tengeralattjáró ablakára.

)

A videót megnézve rögtön két dolog is szemet szúrt nekem. Az egyik a szereplők túljátszott reakciója, a másik pedig maga a szituáció. Olyan "tipikusan" hollywood-i jelenet az, ahogy a sellő rácsap az ablakra, mintha csak valami ócska horrorfilmben lennénk. A videó népszerűségére persze rájátszik az is, hogy egy ismert, ismeretterjesztő csatorna az Animal Planet adta le, és így jobban elhiszik az emberek azt amit látnak, pedig nem kellene.

A Mermaids: The New Evidence egy ún. mockumentary, egy ál-dokumentum film, amiben eljátszottak a gondolattal, hogy milyen lenne ha léteznének sellők és rátalálnánk egyre. A film egyébként nézettségi rekordot hozott a csatornának, 3,6 millióan voltak kíváncsiak a nem létező lényekről szóló dokumentumfilmre.

Tavaly az Animal Planet már készített egy ál-dokumentum filmet a sellőkről, és arra is rengetegen voltak kíváncsiak.

További olvasnivaló:
Origo.hu
I fucking love science

Futótűzként terjed a hír a különböző közösségi portálokon, miszerint július 15-én nem lesz Magyarországon Internet.

2 hét múlva, azaz 15. elvágják egész Magyarország internet hozzáférését, ugyanis több új szuperszámítógépet állítanak csatasorba. A mostani főszerverek elavultak, és az utóbbi években milliárdokat kellet javításokra költeni. Az új szuperszámítógépek négyszer olyan gyorsak lesznek mint a mostaniak, és 2010-es modellek lesznek. A jövő elkezdődött, számolt be a webhir.com -nak a Nemzeti Internet Fejlesztési Hivatal. Elképzelhetőnek tartják, hogy szombat estére lesz már egy kevés internet, de alacsony sávszélességgel csak.

A hírt (az átvételektől eltekintve) csak a webhir.com weboldal közölte le, és innen indult el az egész őrület. A történet kicsit hasonlít a Facebook folyamatosan valamelyik hó 15. napjára jósolt leállására, ami szintén gyanakvásra adhatna okot.

Nemzeti Internet Fejlesztési Hivatal nem létezik, maximum Nemzeti Fejlesztési Ügynökség van, amivel lehet, hogy sokan összekeverik, ráadásul nincs megnevezve a személy, aki az információt adta a nem is létező szervezettől.

Ha mindez nem lenne elég, akkor van egy ellentmondás is a történetben: új szuperszámítógépeket állítanak csatasorba, de azok 2010-es modellek lesznek? Az informatikában nagyon gyorsan elavulnak és kiöregednek a különböző eszközök, így egy 2010-es modellnél már vannak jobbak is. Ide kapcsolódik az is, hogy nincs megnevezve a szerver típusa, ami azért egy ilyen technikai cikknél érdekes lehet a hozzáértők számára.

Végül pedig maga az egész szituáció eléggé lehetetlen. Ha tervezett csere lenne, márpedig sok ilyen csere történik évente, azt nem úgy teszik, hogy egyszerűen megszüntetik az Internet hozzáférést, hanem fokozatosan állítják le, majd cserélik ki és üzemeltetik be az új szervereket, hogy ebből a felhasználók a lehető legkevesebbet érzékeljék. Meg persze arról nem is beszélve, hogy Magyarország eléggé be van hálózva Internet kábelekkel, nem úgy, mint mondjuk Szíria, Líbia vagy Észak-Korea, ahová néhány hatalmas optikai kábel fut be, majd osztják szét a forgalmat. Erről érdemes ezt a régebbi cikket elolvasni.

Egyébként a webhir.com és a hasonszőrű oldalakkal (pl hir.ma, sosefeledd.hu [egykori firaizmus.com]), amik vegyítik a valódi híreket az álhírekkel egyáltalán nem vagyok kibékülve, ugyanis nagyon félrevezetik az olvasókat. Egy álhír portálnál legalább van valami utalás arra, hogy ott semmit se vegyél komolyan, de ezeknél az oldalaknál semmi ilyen figyelmeztetés nincs. Gusztustalan módon, pusztán szenzáció-,lájk-,látogatottság-, és pénzhajhászás miatt osztják meg ezeket, és közben röhögnek a markukban, hogy mennyi sügér olvasójuk veszi komolyan a leírtakat.

Kicsit megkésve foglalkozok a történettel, hiszen kb két hete terjedt nagyon az Interneten az az eléggé bizarr haláleset, melynek során egy férfi próbált szexuális kapcsolatot létesíteni egy darázsfészekkel.

Egy dán férfi életét vesztette, amikor megkísérelt szeretkezni egy darázsfészekkel, ám a rovarok megvédték magukat.

A szomszédja talált rá arra a férfira , akit a napokban agyoncsíptek a darazsak, amikor megpróbált szerelmeskedni a fészkükkel.

A szomszéd először azt hitte, egy hatalmas bálna fekszik a kertben , de amikor közelebb ment meglátta, hogy egy ember az, írja a dreamindemon.com.

A nyakán lévő tetoválásról ismerte fel a szerencsétlen férfit, akit, mint a boncolás után kiderült, csak a nemi szervén 54 csípés ért. A teljes testén pedig, összesen 146 darab marást találtak a szakértők.

Hogy a férfi miért nem távolította el a fészekből a darazsakat, rejtély a nyomozók számára. Egy biztos, az eset után az állatvédők is felháborodtak.

A történet azonban egy korábbi átverés módosulata. Az eredeti történet még 2012. szeptemberében jelent meg Nyheterna Sverige című, svéd szatirikus lapban, írja a Snopes.com. Ezt a történetet 2013. májusában a brit, International Business Times című újság közölte le, amit később cáfoltak is, de ekkor már terjedni kezdett a bizarr haláleset.

Itthon elsősorban a borsonline-nak "köszönhetően" terjedt el, ahol a külföldön terjedő álhírben szereplő svéd férfit, egy dánra cserélték, de a történet lényege ugyanaz. A borsonline által, forrásként idézett weboldal egyébként direkt ilyen bizarr halálesetekre, eltűnésekre, gyilkosságokra specializálódott. A darázsfészekkel szexelő férfi sztorija pedig nagyszerűen illett az oldal profiljába, még akkor is, ha esetleg a készítők tudtak arról, hogy ez is egy hoax.

Egyébként érdekes lenne azt is megvizsgálni majd valakinek, hogy miért "vonzódnak" az emberek ezekhez a meglepően bizarr, szexuális eredetű halálesetekhez? Még régebben a neon.hu cikke söpört végig a Facebook-on és a fél Interneten, amiben egy romlott kolbásszal maszturbáló tinédzser lány haláláról írtak. Persze a történet kitaláció volt.

Néhány hete, a Szkeptikus Társaság Facebook oldalán osztotta meg az egyik csoporttag az alábbi képet. Hihetetlen egyébként, hogy egy pár soros kis összeesküvés mögött, mennyi magyarázandó, és helyrerakni való információ van. Ha másban nem is, az információk ilyen jellegű tömörítésében és sűrítésében a paranoid összeesküvés-elméletek gyártói nagyon jók.

A kérdés, a két szabadkőműves obeliszkekkel, Jáchin-nal és Boáz-zal indít. Először is nézzük meg, hogy van-e bármilyen bizonyíték arra, hogy szabadkőművesek dolgoztak-e a Margit-hídon? A válasz: nem egyértelmű, hogy a szabadkőművesek részt vettek az építkezésben. A Margit-híd hosszú történetébe nem mennék bele, azt már mások megtették helyettem. Szerintem az is elég, ha csak azt megvizsgáljuk, hogy a tervezők és kivitelezők között volt-e szabadkőműves. A Margit-híd nyertes pályázatot Ernest Alexandre Goüin francia vállalkozó mérnök nyújtotta be, így az ő cége a Société de Construction de Batignolles kezdhette meg a híd kivitelezését. Nos Goüin vagy egyéb a céghez kötődő és felbukkanó nevek nem szerepelnek egyik nyilvánosan hozzáférhető (bár nem mindig megbízható) szabadkőműves névsorban sem. Gyorsan hozzátenném, hogy a többi pályázó sem szerepel sehol, mint szabadkőműves. Persze ettől még lehetett ő vagy bármelyik tervezője, munkatársa szabadkőműves egy olyan páholyban, amiről nem vagy csak alig tudunk valamit, vagy a neve egyszerűen nem szerepel a listákon. Rendben, tegyük fel, hogy a francia vállalkozó valamelyik francia páholyban tevékenykedett. Ekkor azonban magát az építményt kell górcső alá vetni, és nem árt, ha kicsit tisztában vagyunk a szabadkőműves építkezés jellegzetességeivel.

A szabadkőműves építkezés ugyanis nem annyiból áll, hogy lerakok egy háromszöget, vagy egy obeliszket akárhová, hanem ez egy komplex jelképrendszer, ami a bennfentesek számára sokkal többet elárul az alkotó(i)ról, annak szellemiségéről és világnézetéről, mint ahogy mi azt gondoljuk. A jelképeknek egyensúlyban kell lenniük egymással, ki kell egészíteniük egymást, és persze az sem mindegy, hogy honnan, milyen sorrendben nézzük a szimbólumokat. Gyakran egyik szimbólum egy másikból következik, és így más értelme is van, mintha csak önmagában nézzük. Azt kell tehát megvizsgálni, hogy vajon a Margit-hídon szerepel-e egyéb szabadkőműves szimbólum, valamint szerepel-e valamelyik páholy érméje, pecsétje a hídon? A válasz pedig az, hogy nincs több szimbólum, és nincs pecsét sem. Igen tudom, hogy a Margit-híd, sziget felőli lejárójánál van egy szobor, amiben van egy pecsét, de az a Hajnal páholyé, amely a Margit-híd építésekor még nem is létezett. Első írásos említésük az 1900-as évek elejéről származik, őket tehát ki lehet zárni.

Az obeliszkről egyébként sem vagyok teljesen meggyőződve, hogy általánosan elfogadott szabadkőműves jelkép lenne, valószínűbb, hogy egyes páholyok használták, mások nem. Oké, rendben, tételezzük fel, hogy szabadkőműves szimbólum az obeliszk! Viszont semmilyen más szabadkőműves motívum nincs a hídon, hiányzik a páholy jelképével ellátott sarokkő is, tehát azok az obeliszkek, nem tekinthetők szabadkőműves szimbólumoknak.

Akkor jön a kérdés, hogy de akkor mégis minek fogja közre a magyar koronát, mi a jelentésük, és hogy kerültek oda? Az obeliszkek úgy kerülhettek az 1872 és 1876 között épült Margit-hídra, hogy ekkoriban kezdtek divatba jönni a romanika, és megjelentek a neo-stílusok (neogótika, neoreneszánsz, neobarokk). Ezek a stílusok pedig az ókorból is merítettek nem egy építészeti szimbólumot és így kerülhettek az obeliszkek a Margit-hídra, és sok más helyre is. Az obeliszkek jelentése pedig kicsit összetett. Az obeliszket valaminek vagy valakinek a tiszteletére emelték, ráadásul azt is nézni kell, hogy egymagában álló vagy páros számú obeliszkről van szó. Előbbiről úgy tartják, hogy a káoszt szimbolizálja, utóbbi a rendet, az egyensúlyt. Ha innen nézzük a két obeliszk a békét, a nyugalmat szimbolizálva fogja közre a magyar koronát, mintha csak azt sugallná, hogy nyugalmat kíván az országnak.

Jáchin-ról és Boáz-ról is érdemes kicsit szót ejteni, ha már a kép megemlíti őket, hiszen ott is csúnya ferdítések vannak. Nem luciferánus szimbólumok ezek, hanem Salamon templomának bejáratánál álló réz, vagy bronz oszlopok nevei. Jáchin (vagy magyarosabban Jákin) jelentése Jahve teremtette, felállította, míg a Boáz az erőt jelenti. Egyes értelmezések szerint az egyik feketére a másik fehérre volt festve, így az ellentéteket szimbolizálták. Ha ezt az értelmezést elfogadjuk, akkor felmerül a kérdés, hogy ezt hogyan is sajátíthatta volna ki a szabadkőművesség? A válasz: sehogy, hiszen a körülöttünk lévő világban számtalan ellentétpárt tudunk felsorolni, és sok vallás, filozófiai irányzat fel is használja ezeket. Persze az összeesküvés elméleteknél már megszokhattuk, hogy a zsidók és minden, ami a zsidókhoz köthető az a sátán műve, az rossz, gonosz. Szomorú, hogy egyeseken szemellenző van.

Menjünk tovább, és térjünk rá a következő égetően fontos kérdésre: meg van-e láncolva a Szent Korona? A válasz nem. A kompozíciót a Duna felől kell nézni, nem pedig a hídról. Egy jól megválasztott szögből valóban úgy tűnhet, hogy maga a Szent Korona van megláncolva, valójában azonban a címeres pajzsot „tartja” a lánc, és köti össze a koronával. Az alábbi kép (forrás) elég szerencsétlen pozícióból készült, de némi nagyítással (amit megtettem) láthatóvá vállnak a címer körüli láncok (pirossal bekeretezve), és ezek folytatódnak fent a koronánál.
A másik fontos kérdés, amivel ugyan nem foglalkozik a kép, de a képet megosztó oldalak már igen, hogy valóban a Szent Korona látható-e, vagy inkább egy másik, az osztrák császári korona? A kérdés feltevése annyiból jogos, hogy a korona megjelenése erősen eltúlzott, és az alakja is inkább az osztrák császári koronához hasonlít. Elképzelhető persze, hogy a Monarchia idején épült hídon egyszerűen ötvözték a Szent Koronát az osztrák császári koronával, ezzel is utalva az összetartozásra, de erre nem sok bizonyítékot látok. Viszont van másik magyarázata is. A Margit-híd, hosszú történelme során kiszélesedett (közel másfélszeresére). Ez viszont választás elé állított a tervezőket: vagy eredeti állapotába állítják vissza az oszlopokat is és a koronát is, vagy növelik az arányokat, hogy arányaiban szebben mutasson. Utóbbi mellett döntöttek, ezért az összes díszítő elem méretét újraszámolták, és eszerint tervezték azokat, ezért tűnhet kicsit furának a Szent Korona.

Ez lenne tehát a Margit-híd szabadkőműves szimbólumainak, és a leláncolt Szent Korona rejtélyének megoldása. Tanulság: nem árt utánajárni a dolgoknak.

Ez az, amit támogatsz, amikor megveszed a kozmetikai/szépségápolási termékeket, melyeket állatokon tesztel többek közt a: L'Oreal, Lancôme, MAC, Estée Lauder, Cover Girl, Revlon, Maybelline, Clinique, Olay, Neutrogena, stb. Csak egy pár név, de ezrével vannak még! Ezek a cégek most főleg Kína felé terjeszkednek.

U.i.: Ezek nem csak nyulak és egerek, hanem macskák és kutyák is...

Bár a kép valóban ijesztő, ám minden állatbarát megnyugodhat, ezen a képen nem az van, mint amit írnak. Némi keresés után kiderült, hogy a fenti kép még 2011 júliusában készült a Floridai Egyetemen, ahol 1995 óta működik egy ún. Operation Catnip. Ennek keretében minden év júliusában, több mint száz kóbor macskát fognak be és ivartalanítanak az egyetem munkatársai. A macskák levágott fülcsücsökkel kerülnek vissza az utcákra, így még egyszer nem kell őket kitenni a befogás és altatás tortúrájának.

Nem azt állítom, hogy a kozmetikai cégek nem kínoznak állatokat, vagy hogy nem alkalmaznak állatkísérleteket, és hogy ők a megtestesült szentlelkek, csak azt írom, hogy ez a kép ezzel a szöveggel pusztán hatásvadász, hamis és valótlan.

Újabb melldöngetős, mi-vagyunk-a-király-magyarok körlevélre bukkantam Facebook országban. A körlevél azt ecseteli, hogy honfoglaló eleink mennyivel fejlettebbek voltak az akkori Európa népeinél. Én viszont nem most jöttem le a falvédőről így kicsit utánanéztem a körlevél állításainak. Előre szeretném leszögezni, hogy nem azzal van bajom, ha valaki büszke magyar, vagy büszke honfoglaló eleinkre. Azzal van bajom, ha valaki hamis állításokra építkezve hiszi mindezt, és hangoztatja, hogy ő annyira nagyonoridzsinálmagyar, hogy még a vére is árpádsávos. Az ilyen hazugságokba vetett vak hittel nem csak magát, hanem polgártársait is égeti.

Légy büszke magyar! - Tudod-e, hogy mit adott a magyarság a világnak?

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük és amikor mi megérkeztünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?

Ezzel a kijelentéssel több probléma is akad. A megállapítás azon részével, hogy a görögöknek volt írásbeliségük, nem lehet vitatkozni. Azonban a rómaikkal már igen, ugyanis kit nevezzünk ekkoriban rómaiaknak? 896-ban ugyanis már régen nem beszélhetünk (klasszikus értelemben vett) rómaiakról, hiszen 476-ban felbomlott a Római Birodalom. 843-tól beszélhetünk Német-római Birodalomról, de az inkább német volt, mint római. Szerencsésebb lett volna latin nyelvű írást említeni, de érthető módon nem teszi ezt az írás szerzője, hiszen akkor önmagának mondana ellent. A honfoglalás idején már kialakulóban volt a népi latinság, valamint az újlatin nyelvek például a spanyol és a francia. Például a 842-ben született Strasbourg-i eskü már a francia, és a német nyelv első emlékének tekinthető. Ilyen régi, és ilyen terjedelmű rovásírásos magyar nyelvemlékünk pedig nem került elő. Továbbá ekkoriban már régóta volt a germán (rúnaírás gondolom sokaknak ismerős), a kelta és a frank népeknek is írásbeliségük, valamint nem sokkal a honfoglalás előtt alakult ki a szláv népek első közös írásbelisége. Gondolom mindenkinek ismerős Cirill és Metód neve.

Nincs bizonyíték arra nézve sem, hogy 1700 (vagy más körlevelek szerint 6000) éves lenne az írásbeliségünk, mi több jelenleg azt mondhatjuk, hogy a magyar írásbeliség, csak a honfoglalás után datálható egyértelműen. Nem világos az sem, hogy a székely rovásírás mennyire egyezett meg a honfoglalás kori magyarok írásával. Vannak, akik azt állítják, hogy a ma ismert székely-magyar rovásírást, egyenesen a humanisták alkották meg. Nem lehet tudni, hogy hányszor, milyen irányban és minek a hatására változott az írásbeliség. Sajnos több a kérdőjel, mint a válasz, ezt el kell fogadnunk.

Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit a művelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó a magyar az anyanyelvét engedni, hogy belesimuljon, beleolvadjon a nagy nyelvi forgatagba!

Badarság! Egy angol ugyanúgy el tudja olvasni Shakespeare művét, mint mi az Ómagyar Mária-siralmat, sőt megkockáztatom, hogy sokan inkább az Ómagyar Mária-siralmat nem tudnák értelmezni. Az alábbi kép Shakespeare, Rómeó és Júliájának első kiadásának, első felvonásából egy részlet, amely még mindig értelmezhető, és jól olvasható. Most tekintsünk el attól, hogy például a Julietet jól látható IVLIET-nek írták. A középkori nyomdákban gyakori volt a betűhiány, így sokszor külalakra nagyon hasonló betűkkel helyettesítették a hiányzó betűket.

Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrált 200.000 magyar népdalt, amelyből 100.000, már megjelent nyomtatásban is? A 80 milliós Németország összesen 6.000 népdalt tudtak összegyűjteni.

Ez így teljes mértékben igaz, bár a számok azóta némiképp változtak (300.000 népdal, és 150.000 lejegyzett), az arány változatlan. Ebben a tekintetben valóban egyedülállónak mondható a magyar népi kultúra, és erre valóban büszkék lehetünk.

Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.

És azt tudjuk-e, hogy ebből semmi sem igaz? A tündér szót csak később vettük át, feltehetően a 15-16. században. Az is biztos, hogy egységes tündérképe az ómagyaroknak nem volt, miközben az angolszász irodalomban már fellelhető volt a tündér szó, és annak egységes megjelenési formája.

A hétfejű sárkányt sokkal valószínűbb, hogy inkább a Bibliából kölcsönöztük, és ültettük át a magyar népmesék világába. A Jelenések könyvének 13. fejezetében ez áll:

És láték egy fenevadat feljőni a tengerből, a melynek hét feje és tíz szarva vala, és az ő szarvain tíz korona, és az ő fejein a káromlásnak neve.

Az átvétel oka egyszerű: a főhős a végén legyőzi a hétfejű sárkányt, vagyis a fenevadat, és a hetes szám egyébként is kitüntetett szerepet kap a népmesékben. Persze nem vagyok nyelvész, csak próbálok gondolkodni.

Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben, amelyet ma is megtalálunk a magyar gasztronómiánkban vagyis más szóval, ma is a magyarok jó fűszeresen szeretik elkészíteni az ételeket.

A kanál feltalálása egészen az őskorig nyúlik vissza, így ezzel nem vagyunk világelsők. Akkoriban még főleg fából, vagy agyagból készítették, nyele vagy nem volt, vagy sokkal rövidebb volt, mint manapság. Az alábbi kép a Villánykövesdnél előkerült őskori agyagkanalakról készült fotó. Forrás
A villa eredete pedig nem ismert, de feltehetően az ókori Görögországban vagy a Római Birodalom idején alakultak ki, mindenesetre a rómaiak már széles körben alkalmazták. A személyes használatra szánt evőeszközt a Bizánci Birodalomban vezették be, innen terjedt el a Közel-Keleten, majd onnan Dél-Európában, illetve Kr. u. 10. században Európa északi részén is. A villát itt elsősorban konyhai eszközként használták, evőeszközként a 18. század előtt nem terjedt el, míg Észak-Amerikában a 19. századig tartott, amíg a villa elnyerte méltó helyét az asztalnál. Az alábbi képen római kanalak és villák láthatók, melyek Lyon közelében kerültek elő egy kincsvadász kutatása során.
A részlet utolsó mondatával nem nagyon tudok mit kezdeni. Tény, hogy jobban fűszerezünk, és fűszeresebben esszük az ételeinket, mint más népek, de erre miért kellene büszkének lenni? Ilyen alapon a franciák a csigaevésükkel, az olaszok a paradicsom, bazsalikom és oliva mániájukkal tűnnek ki a tömegből.

Bónusz tévhit, hogy a honfoglaló magyarok találták fel az instant levest. Matteo Villani firenzei krónikás ugyan a 14 .századi magyar lovasokról írt valami hasonlót, azonban az írásos gasztronómiai emlékeink szerint egészen a 16-17. századig nem is ismertük a levest, addig főleg kásaféléket ettünk a húsételek mellé. Arról sem vagyok teljesen meggyőződve, hogy Villani krónikájában valóban a szárított húsport említette volna, ez talán egy hosszabb, alaposabb utánajárással kinyomozható lenne.

Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán)? Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt, addig mi magyarok behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá.

Őszintén szólva eléggé kétkedve fogadom azt, hogy mi magyarok terjesztettük volna el a nadrágot Európában. Általában elmondható, hogy a nadrág elsősorban a lovas (és nem feltétlenül csak a nomád) népeknél volt elterjedt, de például az északi, hidegebb területeken élő népek is hordták. Európában a lovas népek közül, a gallok már hordták ezt a ruhadarabot, de a frankoknál is előfordult a gazdagabb rétegnél, mint ünnepi alkalmakkor hordott különleges ruhanemű. Véleményem szerint ez inkább egy közkeletű tévhit, ami abból eredhet, hogy a magyarok európai megjelenése után nem sokkal kezdett el terjedni a lovak használata, a lovasság megjelenése az európai hadseregekben, ami pedig magával hozta a nadrág elterjedését. A bocskor és a csizma a honfoglaló magyaroknál is elterjedt volt, a háromnegyedes sarkos cipőről pedig nem találtam információt, csak ezt a bemásolt szöveget.

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi magyarok csodálatos növény és állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai térségből (MAGNA HUNGARIÁ-ból)?

Ezzel a kérdés-kijelentéssel egyetlen probléma van, mik pontosan azok az állatok és növények, amiket mi behoztunk? Erre ugyanis nem ad választ. Persze mindenkinek egyből beugrik a szürke marha, a bivaly, a mangalica, vagy éppen a rackajuh, de hogy ezek miért különlegesek, csodálatosak, vagy egyedülállók nem derül ki, valamint ezek, ahogy egyik kommentelőm felhívta a figyelmemet rá, a honfoglalás korában nem is léteztek, csak később kerültek kinemesítésre, valamint a honfoglalás kori állatfajták nagy valószínűséggel akkori formájukba ma már nem is léteznek.

Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült a parlament által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A 9 kutya fajtát, a 3 parlagi tyúkot fajtát, a szilaj marhát, a szürke marhát, a 3 mangalica fajtát, a tincses kecskét, a magyar parlagi kecskét és a galambjainkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni és Magyarországból kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat.

Ez így igaz, itt meg is található a teljes lista, viszont nem egyértelmű számomra, hogy ez, hogy jön ide. Miért kellene erre büszkének lennem? Megvédjük a hagyományaikat, ez egy tisztelendő dolog, de erre miért kellene büszkének lenni, ezt olvasva engem nem töltött el semmilyen büszkeség.

Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3.000 éve? Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán fajtának a Tulipa Hungarikának géncentruma a Kárpát-medencében van.

Van "némi" ferdítés. Hozzánk is török közvetítéssel került a tulipán. Carolus Clusius, a XVI. századi Európa legjelentősebb botanikusa többször is megfordult a magyar területeken, és szorgalmasan jegyzetelte a látottakat, és gyűjtögette a virágokat. Így esett meg az, hogy egyik ilyen túrájáról Antwerpenbe vitt néhány számára teljesen egzotikus virághagymát. Ezek voltak az első tulipánhagymák, melyek aztán később megalapozták a holland tulipán termesztés alapjait.

Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk magyaroké? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.

Szerencsére a Nyest már részletesen kielemezte ezt az állítást, így nekem csak röviden össze kell foglalnom a lényeget. Izland történelme 825-től datálódik, így semmiképp se lehetett 720-ban alkotmányuk. Szent István király intelmei pedig királytükör műfajú irodalmi műnek tekinthető. Sokáig a törvények közé sorolták, de ezt módosították. Tehát az Intelmek nem törvény és végképp nem alkotmány. Persze akkor felmerülhet a kérdés, hogy mi tekinthető az első alkotmánynak? Az 1222-es Aranybulla például már annak számít. Azonban még ezzel sem lehetünk világelsők, hiszen legjobb esetben is az angolok megelőznek minket az 1215-ös Magna Charta-val. Az angol Wikipédia szószedet alapján az is megtudható, hogy az első alkotmány nyomai Mezopotámiában bukkannak elő, de egyes ógörög és római törvények is tekinthetők alkotmánynak, és akkor az indiai, japán és germán alkotmányokról ne is beszéljünk, amik századokkal előzik meg a mi Aranybullánkat.

Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és Németország tőlünk vette át?

Ez így ahogy van nem igaz. Magyarország bár valóban eléggé hamar bekapcsolódott a reneszánsz kultúrába, a német területekre nem mi vittük a reneszánszt, hanem ők is, akárcsak mi, közvetlenül az olaszoktól importálták a stílust,és a mestereket. Ráadásul az érett reneszánsz stílust már éppen mi vettük át az osztrákoktól.

Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára, már Európa elfelejtette ezt a tudást és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellett a Kárpát-medence az EU-ba!

Az elmaradhatatlan csúnya-gonosz-európai-unió ellenségkép, már alig vártam. Az igaz, hogy a középkori Magyarországon elterjedt volt az öntözéses gazdálkodás a természeti adottságaink miatt, de ez is inkább szórványosnak volt mondható. Egészen a 18. századig főleg háztáji öntözéses gazdálkodás volt elterjedt, de ugyanez igaz volt Európa más területeire is, így ezzel ismét nem tűnünk ki.

A vetésforgó elterjesztése eleve hülyeség, mivel a 9-10. században a rómaiaktól átvett nyomásos gazdálkodás volt elterjedt Európában, és először mi is azt vettük át, nem pedig fordítva.

Azt meg szerintem a vak is láthatja, hogy akkora logikai baki van ebben a bekezdésben, mint a Mount Everest. Ha csak elgondolkodunk azon, hogy milyen "nagyszerű" állapotban van és volt a hazai mezőgazdaság, akkor felmerülhet bennünk a kétely, hogy minek kellett volna az Uniónak a mi mezőgazdaságunk. Ha annyira szuper állapotban lennének a földek, akkor már rég azon lennének a külföldi, csúnya, gonosz, kapitalista óriáscégek, hogy mihamarabb kiszipolyozzák a földjeinket, és dübörögne a mezőgazdasági gépezet, de nem ezt tapasztaljuk, akkor hogy is van ez?

Tudjuk-e, hogy milyen sok Nobel díjasunk van ?
1905 Lénárd Fülöp fizikai
1914 Bárány Róbert orvosi
1925 Zsigmondy Richárd kémiai
1937 Szent-Györgyi Albert orvosi
1943 Hevesy György kémiai
1961 Békésy György orvosi
1963 Wigner Jenő fizikai (megosztva)
1971 Gábor Dénes fizikai
1976 Daniel Carleton Gajdusek orvosi (megosztva)
1976 Milton Friedman közgazdasági
1986 Elie Wiesel béke
1986 Polányi János kémiai (megosztva)
1994 Harsányi János közgazdasági (megosztva)
1994 Oláh György kémiai
2002 Kertész Imre irodalmi
2004 Herskó Ferenc kémiai (megosztva)

Talán a legérzékenyebb pont és a legkényesebb téma az eddigiek közül. Még szakmai körökben is vérre menő vitákat szokott okozni, hogy kiket is számítunk magyar Nobel-díjasnak. Ugyanis vannak, akik csak magyar állampolgárok voltak, még a monarchia idején, de magukat nem vallották magyarnak és nem ápoltak kapcsolatot a magyar tudományos intézményekkel. Megint másoknak csak a szüleik voltak magyarok, és semmilyen módon nem érintkeztek a hazai oktatással, vagy tudományos élettel, így munkásságukat főleg külföldi tanulmányainak köszönhetően érték el. Egy szó, mint száz. Egyik szemem örül, hogy ennyi Nobel-díjasunk van, másik szemem viszont sír, mert sokan nem az itthoni munkájuk elismeréseként kapták a Nobel-díjat. Másrészt kicsit pofátlanságnak is tartom, hogy olyanokat is ide sorolunk, akiknek semmi köze nem volt a magyar tudományos intézetekhez, ergo más babérjait aratjuk le, miközben a magyar oktatás vagy tudományos intézmények semmivel nem járultak hozzá a Nobel-díjat nyert személy munkásságához.

Érdekes egyébként, hogy éppen a találmányokat nem sorolta fel a körlevél, pedig ezek bizonyíthatók, kézzel foghatók, mi több, nemzetközileg is elismertek.

Ebben az újabban Facebook-on terjedő körlevélben egy újabb csodálatos, de eltitkolt magyar találmányról írnak, amely teljesen, tehát 100%-ban megszünteti az érelmeszesedést, mindezt egy védőoltás formájában. A védőoltás kifejlesztőjét dr. Horváth István biológust pedig egyszerűen meghurcolják találmánya nagyszerűsége miatt. Persze rögtön megszólalt bennem a vészcsengő, hogy talán érdemes lenne az állítások körmére nézni.

Magyar gyógyszer BOTRÁNY ! ! !
Mi történt volna a világgal, ha a csendőrség annak idején
Dr.Semmelweis Ignác az anyák megmentőjénél, vagy Dr.Szent-Györgyi Albert orvosprofesszornál a C vitamin feltalálójánál egy feljelentés nyomán házkutatást tart és kuruzslónak minősíti őket!

2011-ben Magyarországon ez történik! Az okokért lehetne egy külön fórumot nyitni!

"Dr. Horváth István orvosbiológus prof. úr 40 év kutató munkája eredményeként, melynek során mint az USA tudósaival mint az oroszkutatókkal együttműködött, megalkotta az érelmeszesedés elleni oltóanyagot.
Erről a 2000-es ével elején már a Duna TV is beszámolt:

http://www.magyarhon.eu/mozi/ertekeink/horvath/

Ha engedélyeznék, akkor a szakértők szerint Nobeldíjas találmány lehetne! Ő az egyetlen a világon, akinek sikerült ezt a megoldást megvalósítani. Önmagának azonnal beadta a gyógyszert, amely 100%-ig hozta az elvárt eredményeket nála! Majd ezt követően orvosok sokasága oltotta be ezzel a szerrel magát, akiknél 100%-os eredményt hozott !

Az előző években többször biztatták őt különböző pályázatok útján a magvalósítás reményével, de asztal fiókban maradt az ügy.

100 millió Ft kellene a hivatalos akkreditáláshoz, amit egy 74 éves nyugdíjas sosem képes összeszedni. Egyedül a mindenkori államhatalom képes ennek az anyagi hátterének a biztosításához.
A múlt rendszerben megkérdezték tőle a minisztériumban, hogy miért jó az a hazánknak, ha annyi öreg embernek megmenti az életét !!!!!! Felháborító, hogy ilyen emberek ülhettek a magyar egészségügy vezetőségében.

Annak idején 10 millió dollárt ajánlottak a nyugati gyógyszercégek a találmányért. A közelmúltban 100 millió dolláros ajánlattal keresték meg, amit azzal utasított el, hogy " én egy Magyar ember vagyok, szinte mindent eladtak ebből az országból, de ez a csoda Magyarországé és nem eladó!

Nos, ezt követően ebben az évben Horváth Professzor Úr ismét a minisztériumban járt, és ígéretet kapott Szócska miniszter úrtól a segítséghez. Ezt követő napokban a rendőrség megszállta az idős ember lakását, és a Nobel díjra esedékes világtalálmány kutató professzorától, kuruzslás vádja miatt lefoglalta az összes iratot és a komputereit melyeken a találmányainak leírásai vannak.
Még aludni sem engedték az öreg tudóst a lakásában.

A professzor állítása szerint ezzel az oltóanyaggal képes lenne
Magyarországon megmenteni azt a 15 000 embert ,amely évente eltávozik infarktus miatt és meggyógyítani több százezer embert itthon és milliókat külföldön, melyek az érelmeszesedés következményei miatt szenvednek illetve meghalnak. Amennyiben az ő eljárását Magyarország üzletileg megvalósítaná, képes lenne hazánk akár 100 milliárd dollár valutát hozni nemzetünk asztalára és ezt minden évben. Gondolják csak el, mit jelent ez a magyar nemzet számára. Úgy tűnik, komoly érdekeket sért a magyarság, az emberiség ilyen fokú megsegítése.
Meddig lehet még az ilyesmiket elviselni?"

Utolsó hír, hogy a Professzor Úr ugyan el nem adta a találmányát, de napokon belül egy külföldi országban akkreditálják a találmányát, mint gyógyszert, és akkor indulhatnak a turista buszok, vagy repülőgépek és lehet csatlakozni azok táborához (gondolom én!) akik már
megszabadultak e csodálatos gyógyszer által a világ legalattomosabb betegségétől!


Fontos tudni:

- teljes mértékig megszünteti az érelmeszesedést
- ezáltal az agyi katasztrófákat, amit 90% -ban az agyi érelmeszesedés okoz
- helyre állítja a vérnyomást az erek kitisztításával
- újra indítja nagy százalékban hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon termelődését
- a szem hajszálereiben szintén megszünteti a meszesedést
- a harmadik szívinfarktuson átesett ember, akinek élete végéig kellene szedni a szív-és vérnyomás csökkentő, valamint a vérhígítókat, elhagyta az összes gyógyszert! (orvosilag igazolt eset!)

De lehetne folytatni a sort több oldalon keresztül a hozzáértőknek!

Csakhogy van egy gyógyszer lobbi.... és bizony a patikák polcainak
egyrészét ez a szer felszabadítaná!

Na meg az egészségügyben a várólista nem ezért lett kialakítva annak idején, hogy a nemzet tovább éljen!

De ha kiszámítjuk, mennyi hasznot lenne képes hajtani ez a gyógyszer ennek az országnak, akkor vissza lehetne hozni nyugodtan 60 évre a nyugdíjakat és a mi nyugdíjasaink mehetnének évente Németországba és Svájcba kirándulni egy élet munkájának jutalmául!

Jó lenne, ha a közgazdászaink a saját fizetésükön túl képesek lennének számolni, mert ez a szer nem az " itt a piros-hol a piros"! Hanem kihúzhatná az országot pár év alatt a teljes adósságából!

Publikációk az érelmeszesedést gyógyító ANTIGÉN találmányról:

ECHO Tv Kutatási műsora

Ahol nyíltan leleplezik, miért nem engedélyezik gyógyszerként
bevezetni, miután már főorvosok is oltják vele magukat!!!

A Bizonytalan konkurencia reakciója! Magyar mondás: " aki tudja
csinálja, aki nem, az tanítja"

A körlevél rengeteg összeesküvést és felesleges sallangot tartalmaz, de azért nyomokban fellelhető benne a valóság. Először ezekkel kezdeném. Dr. Horváth István valóban létező személy, valóban doktor, nem olyan kamudoki, mint sok más, hasonló körlevélben emlegetett kókler. Valóban foglalkozik az érelmeszesedés problémájával és valóban az ő nevéhez köthető a koleszterinellenes antitest felfedezése.

Valóban lefoglalták Horváth úr számítógépét és több iratot, mert kuruzslással vádolják, ami valljuk be, jelen esetben teljesen jogos. Embereknek ad el pénzért, olyan szert, aminek hatása és hatásmechanizmusa nem igazolt, ez pedig kimeríti a kuruzslás fogalmát. Az egész történet nem fajult volna idáig, ha Horváth úr nem makacskodik, és kiadja a szabadalmi védettség alatt álló eljárást, hogy más szakmabeliek is hozzáférhessenek. Aggodalma, hogy ellopják találmányát, persze jogos, hiszen nem egyszer megtörtént már a történelem során. Viszont könnyen bizonyítani lehet a bíróság előtt egy esetleges lopás esetén, hogy ki lopott kitől és mit, főleg egy ilyen esetben, ahol a (főleg a netes) média nagyon is nyomon követi az eseményeket. Lehetne itt példálózni mondjuk Béres Józseffel, akit anno ugyanígy megpróbáltak sarlatánsággal vádolni, de ott bizonyítást nyert a szer működése, és Béres József egy fillért nem kért a szerért. Ebben az esetben nem igazolt a hatásossága, persze ennek ellenkezője se, így lényegében semmi sem állítható a szerrel kapcsolatban. Éppen ezért óriási hiba Horváth úr és az orvosok részéről, hogy embereknek adják a szert. Arról is van beszámoló, hogy az orvos megtagadta az injekció beadását, mondván, nem kapott megfelelő leírást hozzá és nem tudja, hogy mi van a fiolában. A körlevél valóságalapja azonban ennyiben ki is merül.

Bár Horváth úr és kutató csapata valóban szép eredményeket mutathat fel, azért a konkrét, forgalomba helyezhető vakcináról még nem beszélhetünk. Prof. Karádi István, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja óvatosságra int: "Csak egy ötletről beszélhetünk, aminek a vizsgálata rendkívül kezdeti stádiumban van". Karádi professzor úr szavait pedig érdemes komolyan venni, mivel együtt dolgozott Horváth úrral, így ha más nem, ő tudja a kutatások állapotát.

Az érelmeszesedést, Horváth úr szerint, az alacsony antitest szint okozza. Az antitest reagál a koleszterinnel és csökkenti annak koncentrációját a vérben. Tehát ha növeljük az antitestek számát, csökkenthetjük a koleszterinszintet, ezzel az érelmeszesedés kockázatát is. Egyszerű a logika, mint egy facsipesz, azonban érelmeszesedésnek számtalan kiváltó oka lehet, és még mindig kutatják, hogy mi lehet a valódi ok, már ha egyáltalán meg lehet nevezni egyetlen kiváltó okot.

Horváth úr elméletének viszont ellentmondanak a diagnosztikai adatok. Az érszűkületes betegeknél (akiknél a lábon, nyakon alakult ki érelmeszesedés) valóban alacsony volt az antitestszám, de a koszorúér-szűkületes betegeknél (akiknél a szívet érintette az érelmeszesedés) már magas volt az antitest szintje.

A vakcinát hivatalosan eddig csak állatokon próbálták ki, és több szakmabeli ennek eredményét sem tartja elfogadhatónak. Hiszen mindössze egy tucat sertésnek adta be Horváth úr a vakcinát. Karádi professzor úr is felhívja a figyelmet rá, hogy ebből valójában semmilyen messzemenő következtetést nem lehet, nem lenne szabad levonni, viszont az ötletet ő sem tartja elvetendőnek, de egyelőre kevés bizonyíték szól Horváth úr elmélete mellett.

Ha lenne elegendő állatkísérlet, akkor sem garantálná semmi a sikert. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke elmondta, hogy tízezer kikísérletezett vegyület közül csupán egyből lesz a végén gyógyszer. Ez nem a gyógyszerlobbi, a "tudjukkik", vagy az Illuminátus Annunaki Zsidó Háttérhatalom miatt van így. Az ok csupán annyi, hogy ami állatokon működik, az nem biztos, hogy embernél is. Előfordulhat, hogy ami állatoknál hatásos dózis, arányosan felnagyítva az embernél semmilyen hatással nem bír, vagy a nagyobb dózis, ellenkezőhatást vált ki, stb. Ezért kellen(én)ek a tesztek.

Nem hivatalosan azonban már embereken is tesztelik a szert. Először is Horváth úr magának adta be a vakcinát, de cirka 130-150ezer forintért megvásárolható, és a háziorvos beadhatja.Ezzel viszont saját állásukat, diplomájukat teszik kockára.

A fórumok és blogok hozzászólásai között időnként felbukkannak a szert maguknak beadatott emberek, a kép pedig, ahogy várható volt, eléggé vegyes. Van, aki sokkal jobban érzi magát, majd' kicsattan az egészségtől. Viszont jó lenne látni a konkrét leleteket, mert így bemondásra, hadd ne higgyem már el. Másoknál azonban semmit nem használt a szer; egyáltalán nem, vagy csak alig csökkentette a koleszterinszintet. Ők, a hatásmechanizmus alapján, joggal várhatták volna, hogy drasztikusan csökkenti a szer a koleszterin szintet. Hiszen nem azt csinálja a vakcina, hogy beállítja a koleszterinszintet, ahogy azt sajnos többen (félre)értették, hanem több antitest esetén kevesebb koleszterin lesz a vérben. Ez nem történt meg, tehát náluk nem volt hatásos a kezelés. Másnál a hatás 3-4 hónappal a folyamatos injekciózás után, egyszerűen megszűnt, és a koleszterinszint visszaállt a kezelés előtti szintre. Éppen ezek miatt lenne szükséges az ellenőrzött körülmények között lefolytatott vizsgálatokra. Nem derülnek ki ugyanis a beszámolókból olyan adatok, hogy mit és mennyit eszik, mozgott-e eleget, milyen egyéb gyógyszert szed, stb. Ezek mind-mind befolyásoló tényezők, amiket ilyen bemondásos alapon, tetszik, nem tetszik, nem lehet ellenőrizni.

A vakcina hatásmechanizmusa egy másik kérdést is felvet: vajon a megnövelt antitest szám nem csökkenti-e túlzott mértékben a koleszterinszintet, azaz nem fordul-e visszájára a folyamat? Ugyanis emberenként eltérő az ideális koleszterinszint érték. Lehet, hogy valakinél relatíve magas értéket mérnek, mégse mutatkoznak nála a tünetek, másnál pedig alacsony a koleszterinszint mégis szívinfarktust vagy stroke-t kap.

Ha a védőoltás működne is, még nem feltétlenül jelentene automatikusan Nobel-díjat, a kettő között nem sok összefüggés van. Az viszont igaz, hogy ha sikerülne végigvinni az eljáráson, akkor nagyon keresett lenne, és nagyon sok életet megmenthetne a védőoltás. Éppen ezért nem is értem, hogy miért akadályozná a gyógyszerlobbi az egészet. Ha valami működik, akkor arra azonnal lecsapna valamelyik komolyabb cég, hogy degeszre keresse magát a védőoltással, de egyelőre nem látom az egymást taposó pénzes üzletembereket a szerért. Az meg már csak összeesküvés, hogy népirtás folyik Magyarországon, mindenféle hatalmaknak köszönhetően.

Ami még nagyon gyanús a történetben, hogy a séma (magyar találmány, elnyomó hatalom, üzleti lobbi) kísértetiesen hasonlít például arra amit Egely György vagy Spanyol Zoltán szokott előadni. Kis, de nagy tudású magyar harca, a csúnya, nagy multik és háttérhatalom ellen. Dávid és Góliát. Régi mese, de még mindig el lehet adni megfelelően körítve. Csak remélni tudom, hogy ez a szer, nem fogja bővíteni az előbb belinkelt bejegyzésemet. Én is szeretném persze, hogy itthon maradjon a szer, hogy hazai munkahelyek létesüljenek, hogy gazdagodjon az ország, de azért maradjunk a realitások talaján, és ne repkedjünk felette, mert a koppanás fájdalmas tud ám lenni.

Sajnos az ilyen, nemzeti hangvételű, melldöngetősen magyar körlevelek sajátossága, hogy teljesen irreleváns hivatkozásokat hoznak, mint például a Duna TV-t és az Echo TV-t. Utóbbi azért sem vehető komolyan, mert Szaniszló Ferenc szerint az IMF öntötte ránk a vörös iszapot. Horváth úr pedig ahelyett, hogy azon tevékenykedne, hogy a védőoltás gyártásba, majd forgalomba kerüljön, inkább művelődési házakban haknizik és adja elő vicces és érdekes műsorát.

Néhány olvasnivaló a témában:
Ködpiszkáló blog írása
Értelmesen blog írása
Origo.hu 2006-os cikk
HVG.hu cikk

A napokban láttam egy nagyon paranoid körlevelet, amely a kötelező RFID chipek, emberbe ültetésével riogat, persze emögött is a "tudjukkik" állnak, azért, hogy az Orwell által megírt Nagy Testvér korszaka eljöhessen, és mindenkit megfigyelhessenek. Ebben a bejegyzésben elsősorban nem a körlevél badarságaira fogok reagálni, hanem úgy alle zusammen az RFID nyomkövetős összeesküvés-elmélet hibáit emelem ki, és hogy miért nem valószínű az RFID ilyen jellegű használatának elterjedése.

Tegnap az üzenőfalamon egyik ismerősöm osztotta meg az alábbi képet. Nem tudom, hogy merre van ez a tábla, de különösebben nem is érdekes. Mikor megláttam és elolvastam, egyből gyanút fogtam és utána kerestem. Szerencsére az Urbanlegends.hu szerkesztője már 2007-ben, nagyon alapos nyomozást indított az állítólagos Széchenyi-idézet kapcsán.

Összefoglalva álljon itt a nyomozás eredménye:
Az idézet első mondata Joseph de Maistre francia filozófus gondolata, melyet 1810 és 1816 között legalább három levelében megfogalmazott, de egyik helyen sem azokkal a mondatokkal folytatódott a szöveg, mint a mi idézetünk. Így a nyomozás első fázisában nem volt kizárható, hogy Széchenyi felhasználta és továbbfűzte Maistre gondolatait, bár kutatók már ekkor felhívták arra a figyelmet, hogy a szöveg nem felel meg Széchenyi gondolkodásának, olyan szavakat használ, amiknek akkoriban nem volt értelme, ráadásul Széchenyi nem olvasott Maistre-t, így annak gondolatait sem tudta továbbfűzni. Aztán végül meglett az idézet, eredeti forrás helyett egy szépirodalmi műben, az 1936-ban papírra vetett Egyedül vagyunkban.