Nem szeretek ilyenekkel foglalkozni, mert hogy is mondjam, a nemzeti öntudatukat sértve érzők bizony elég durva hangnemben tudnak kikelni önmagukból és a kultúra mindenféle mellőzése nélkül adnak hangot vélt vagy valós sérelmeiknek. Mégis azért foglalkozok ezzel a videóval, mert félrevezetés történik, és mint ilyennel, úgy érzem, hogy kötelességem foglalkozni. Nézzük tehát először a videót, és amit állítanak róla!

A videóban sok megdöbbentő szám hangzik el, ezekkel nem is vitatkoznék, ám amit állítanak a videóról az még megdöbbentőbb. A bejegyzés címe is arra utal, hogy állítólag az Európai Unió betiltotta ezt a reklámot, és tévében nem is vetíthetik, csak így a videómegosztó portálokon, és az Interneten keringhet. A probléma az, hogy ez hazugság. A videót a Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Magyarok a Piacon Klub megbízásából a PopGroup reklámügynökség készítette, még tavaly márciusban, a magyar termékek iránti kereslet növelésének érdekében. A videó eredetileg csak a nonprofit cég honlapján volt elérhető, valamint a Heti Válasz című újság ingyenes CD mellékleteként szerepelt. Persze, az igencsak semleges cím, a "Válassza a magyar terméket!" nem hozott akkora látogatottságot, és érdeklődést. Aztán december elején az egyik hírportál ezzel a címmel közölte le a videót ("Az Európai Unió által betiltott magyar reklám") és máris százezrek nézték meg. Ebből látszik, hogy mekkora ereje van a szavaknak és a hírcímeknek. Azonban szó sincs betiltásról, ez csak az érzelmekre és a nemzeti öntudatra ható, igen erőteljesen manipulatív szalagcím.

Ami még érdekes volt a videó kapcsán, hogy a magyar termékek vásárlására buzdító lemezt nem valamelyik hazai CD gyárban, hanem Bulgáriában gyártották, bár maga a kisfilm ízig vérig magyar. Vagy lehet, hogy mégsem? Ugyanis a reklám egy hasonló, kanadai videó koppintása. Ha végignézzük a két videót, akkor láthatjuk, hogy ugyanazokat az effekteket és eszközöket használják, pedig a két reklámot, két külön reklámügynökség gyártotta.

Nem mondom, hogy ettől a reklám mondanivalója vagy megdöbbentő ereje esetleg hitelessége csorbát szenvedne, mindenesetre érdekes a szituáció.

Az talán már egy másik témájú oldalra tartozna, hogy miért drágábbak a hazai termékek, és milyen megoldást lehetne erre találni a jelenlegi helyzetben.

Frissítve (2012. január 19.): A Magyar Termék Nonprofit Kft hivatalos közleményt adott ki a téves hír kapcsán, ami itt olvasható.

A múltkori Mikulás napi bejegyzésem nagy sikert aratott, így nem hagyhatom ki a kereszténység talán legnagyobb ünnepét sem, a Karácsonyt. Milyen tévhitek szállnak apáról fiúra, generációról, generációra? Mi a valóság a Karácsony ünnepi fátyla mögött?

Mit is ünneplünk Karácsonykor?
Hivatalosan Jézus születését ünnepeljük december 25-én, és 26-án. Azonban tudni kell, hogy Jézus nem ekkor született. Ezt a napot csak jóval később, 350-ben, I. Szent Gyula pápa nevezte ki Jézus születésének napjának. Viszont már az ókorban is különleges nap volt december 25-e. Ugyanis, ekkor ünnepelték Mithrász, a Legyőzhetetlen Nap Isten születésnapját, vagyis a dies natalis Solis Invicti-t.

Számtalan példa van arra, hogy a kereszténységet más vallásokból gyúrták össze csak azért, hogy a pogányok között is elfogadott legyen ez a hit, és könnyebben lehessen híveket toborozni a feszület alá. Több tanulmány is foglalkozik azzal, hogy a kereszténység nem más, mint egy Nap-hit, de ebbe most nem megyek bele mélyebben. Aki szeretne olvasni, annak csak ajánlani tudom ezt a bejegyzést.

Tehát tulajdonképpen Mithrász születésnapját ünnepeljük december 25-én, és nem Jézusét. Oké, de mikor született Jézus? Valójában ezt senki sem tudja pontosan. Sokan ie. 6-8 körüli időpontra teszik, és ami még bonyolítja a dolgot, hogy talán nem is decemberben születhetett.

Ugyanis Lukács evangéliumában az áll, hogy a pásztorok ekkor a mezőn tartózkodtak. Azonban Jézus születésének helyén, az állatokat télen tető alatt tartották. Így sokan valamilyen nyári hónapra tippelnek.

A betlehemi csillag magyarázatai azonban már eltérő időpontokra helyezik Jézus születését. Ha a betlehemi csillagot a Halley-üstökössel azonosítjuk (több ábrázoláson ugyanis csóvát láthatunk, tehát üstökösre emlékeztető az alakja), akkor Jézus születésének időpontja a nyári hónapokra esik, ami megerősíti a fent említett, Lukács evangéliumának szövegéből levont következtetést.

Azonban van olyan magyarázat is, amely szerint a betlehemi csillag a Jupiter és a Szaturnusz együttállásából kialakult igen erőteljes fényű égi tünemény volt, ez azonban a téli hónapokra teszi a Kisded születésnapját, ahol jelenleg is ünnepeljük.  (A nagyon szélsőséges nézetektől, mint például, hogy valamilyen földönkívüli jármű volt a betlehemi csillag, most vonatkoztassunk el.)

Egy harmadik változat szerint, egy szupernova robbanás volt a betlehemi csillag. Ezt a teóriát először 1572-ben, Tycho Brahe (1546–1601) neves dán csillagász, és Kepler mentora vetette fel. 1572-ben ugyanis egy újabb fényes csillag tűnt fel az égen, ami egy szupernova robbanás volt. Brahe ekkor vetette fel először, hogy talán ez is hasonlatos lehet, a betlehemi csillaghoz. Az egyetlen probléma ezzel, hogy nem határolja be pontosan a születés dátumát. Bár ez a magyarázat nem túl elterjedt, mai napig akadnak akik kutatják azt a bizonyos szupernovát. (A képen az 1572-es szupernova maradványa látható, a Hubble űrteleszkóp 2004-es felvételén.)

Akármelyik égi jelenség is volt, az biztosan kijelenthető, hogy a pásztorokat és a napkeleti bölcseket nem ezek vezették a fiatal Jézushoz. A történelem során, nem egyszer kötöttek már össze, égi jelenségeket, földi eseményekkel. Ilyenek voltak például a háborúk kitörésére vagy a pestis járványok megjelenésére utaló üstökösök, vagy éppen a ma is divatos horoszkópok készítése.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért olyan különleges december 25-e, hogy már az ókorban is ünnepelték, ráadásul egy halhatatlan isten születésnapjának tűzték ki? December 25-e előtt 4 nappal, december 21-én van a téli napforduló, amikor az éjszakák rövidülnek, és a nappalok ismét hosszabbodnak, vagy szebben megfogalmazva a Nap, ismét felülkerekedik a Sötétségen és újjászületik. Ennek szimbolikus kivetülése a Mithrász ünnepség, és ezt vették alapul Jézus születésének is, hiszen míg Mithrász Napisten egy új évet hozott el, addig Jézus egy új korszakot, a kereszténység korszakát hozta el. Sok ősi nép egyébként ettől a naptól számolta az új évet, tehát december 21, a mai december 31-i szilveszterünknek felelne meg, december 25-e pedig az új év, az új korszak ünnepe. Innen már világos, hogy miért pont 2012. december 21-én ér véget a maja naptár számítása is.

Az is érdekes, hogy az ókeresztények még úgy tartották, hogy Jézus egy barlangban született, nem pedig egy ólban. A jászol pedig kőből volt, ugyanis ekkoriban a takarmány-jászolokat nem fából (ahogy jelenleg tudjuk) hanem kőből készítették. Csak Lukács evangéliumában jelenik meg a fa-jászol, valamint az azt körülvevő állatok.

Honnan ered a karácsonyfa díszítésének hagyománya?Szerintem senki sem fog meglepődni a fentiek után, ha leírom, hogy a karácsonyfa állításának és díszítésének már az ókorban is nagy hagyománya volt. A germán, a kelta, a római vagy éppen az egyiptomi kultúrában is megtalálható volt az örökzöld növények tisztelete. A kelta papok (a druidák) a téli napforduló alkalmából, feldíszített fenyőfát állítottak a Szent Ligeten. Persze díszítés alatt nem a mai értelemben vett fadíszekre kell gondolni.

Aztán, ahogy teret hódított a kereszténység a karácsonyfa-állítás szokása háttérbe szorult, mi több, pogány eredete miatt üldözték azokat, akik fát állítottak. Először Kr.u. 452-ben a római katolikus egyház tiltotta be a szokást, majd 800-ban Nagy Károly császár, a Capitularia című művében ismételten betiltotta a fák és a kutak díszítését. A kutak díszítése egy másik pogány népszokás volt, amely szorosan kapcsolódott a fák díszítéséhez. A germán néphit szerint ugyanis Wotan az Yggdrassil világfán függött, amely épp egy kút mellett álló örökzöld fa volt.

Később azonban ismét visszakerült a kereszténységbe a fa díszítésének hagyománya. Feltételezhetően azért, hogy minél több pogányt áttérítsenek a hitre. Érdekesség azonban, hogy a feldíszített fákat, először nem a Karácsony miatt állították fel, hanem a Mindenszentek és a Halottak Napja (november 1 és november 2) alkalmából. E két napon a templomok bejáratánál állították fel a feldíszített fákat. A rajtuk lévő gömb alakú díszek a halottak lelkeit szimbolizálták. A mai gömbdíszek is innen eredeteztethetőek.

Aztán Karácsonykor is állítottak fát, már teljesen más díszítéssel, ami így más jelentéssel is bírt. A hagyományos fenyőfán a piros díszek a természet körforgását a megújulást szimbolizálják, az aranyozott dió még pogány eredetű, az ártó szellemektől, a rontástól védte a ház lakóit, a piros alma az Édenkertben elkövetett, eredendő bűnre, a girland a bűnbecsábító kígyóra emlékeztetnek, a fények, a gyertyák a Napot, és Jézust jelképezik, míg a szalmadíszek a jászolt szimbolizálják.

Idővel a Halottak Napja alkalmából felállított fa, és a hagyományos karácsonyfa összeolvadt; a halottak napi fáról a gömbdíszek átkerültek a karácsonyfára, és kiváltották a piros alma díszeket.

Az első karácsonyfát a legenda szerint Luther Márton állította fel kisfiának. Pontosan azonban nem lehet tudni, hogy kinek vagy kiknek a nevéhez fűződik az első hagyományos karácsonyfa felállítása. Egyes források szerint a XV. századi freuburgi pékinasok állítottak fel karácsonyfát a város kórházánál, míg mások szerint 1521-ben, Sélastes (Elzász tartomány, Franciaország) városának katolikus templomában állították fel.

Pársoros érdekességek a Karácsonyról
Egy 1554-ből származó történelmi jegyzet alapján Magyarországon karácsonyfának nevezték a földesúrnak karácsonyi adóként beszállított tüzelőt.

1649 és 1660 között Angliában Oliver Cromwell betiltotta a karácsonyi énekeket. Úgy gondolta, hogy a karácsonynak egy komoly, fennkölt ünnepnek kell lennie, ehhez nem valók az énekek és az összejövetelek. Az ünneplést a szentbeszéd, a prédikáció és az imádkozás jelentette.

A Csendes éj című éneket 1818-ban egy osztrák pap, Joseph Mohr írta. A karácsony előtti napon közölték vele, hogy a templom orgonája eltörött és Szentestére nem készül el. A pap bánatos lett, és mivel a karácsonyt zene nélkül nem tudta elképzelni, úgy döntött, ír egy dalt, amelyet a kórus előadhat. Leült és megírt három versszakot. Később ebben a kis ausztriai templomban hangzott fel először a Stille Nacht. A dallamot pedig Franz X. Gruber alkotta meg. Ezen a weboldalon pedig megtalálhatjátok a Csendes éj, különböző nyelvekre lefordított változatait.

Az Egyesült Államokban Alabama volt 1836-ban az első állam, 1907-ben pedig Oklahoma az utolsó, amely hivatalos ünneppé nyilvánította a karácsonyt.

A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19. század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében. Az első "magyar" karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon, 1824-ben. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa első említése 1854-ből, Jókai Mór A koldusgyermek című, karácsonyi tárgyú elbeszéléséből van.

1856-ban Franklin Pierce elnök díszítette fel a Fehér Ház első karácsonyfáját.

Az első karácsonyi üdvözlőlapot 1843-ban nyomták, Sir Henry Cole részére. Nagyon elfoglalt ember volt, aki időt akart nyerni karácsonyi leveleinek megírása során, viszont érdekeltsége fűződött a postai hálózat bővítésében is. Csak az 1860-as évek során terjedtek el a képeslapok, az olcsóbb nyomdai megoldások bevezetésével.

1937-ben Ausztriában jelent meg az első bélyeg, amely a karácsonyt köszöntötte.

1914-ben Szenteste éjszakáján éjfélkor hirtelen megszűntek a lövések a német lövészárkokból. Egy német rézfúvós zenekar karácsonyi énekeket kezdett játszani. Korábban, karácsony reggelén a német katonák kimásztak az árkokból, közeledtek a szövetséges vonalakhoz, miközben ezt kiabálták: Merry Christmas! (Boldog Karácsonyt!). A szövetséges katonák először trükknek vélték az eseményt, de hamarosan ők is előjöttek az árkokból és kezet ráztak a németekkel. A tűzszünet néhány napig tartott, a katonák cigarettát és karácsonyi pudingot osztogattak ajándékul egymásnak, énekeltek, sőt még fociztak is. (Snopes.com-on bővebben is olvasható.)

Ausztráliában néhány lelkész azt tanácsolja, hogy "Merry Christmas" helyett "Happy Christmas" üdvözléssel köszöntsék a karácsonyt. Az ottani angol nyelvhasználatban ugyanis a Merry szónak a mellékjelentése lerészegedésre utal. Aki nem hiszi.

Tom Smith, egy londoni édességbolt tulajdonosától származtatható a szaloncukorhoz hasonló bonbon. Tom 1840-ben franciaországi utazásán vette észre az összecsavart papírba csomagolt különböző édességek választékát. Ezek a bonbonok nagyon népszerűek voltak, ezért elhatározta, hogy lekopírozza azokat. Főként fiatal férfiak vásárolták aztán tőle az édességet szerelmük részére. Ez adta az ötletet, hogy Tom kis "szerelmes mottóval" ellátott papírcédulákat helyezzen a csomagolás belsejébe. 1846-ban a karácsonyt is célba vette: a cukorka helyett kis játékok, apróságok becsomagolásával is próbálkozott. Az ötlet és a csomagolási mód aztán elterjedt, például a mai szaloncukornak megfelelő édesség formájában.A szaloncukor bár francia eredetű, és német közvetítéssel érkezett meg hozzánk a 19. században, rajtunk kívül senki más nem aggat szaloncukrot a karácsonyfára, így ez igazi hungarikumnak tekinthető szokás.
Kezdetben, a szaloncukor készítése csak kézileg történt, de a 19. század végén megjelentek az első fondantkészítő gépek, amelyeket a híres Stühmer csokoládégyár gyártott a Gerbeaud cukrászda számára.

…és ha igen miért nem? – folytathatnám Karinthy Frigyes egyik híres idézetének kifordításával. Időről időre felbukkan egy olyan elmélet bizonyítéka, amely szerint a dinoszauruszok és emberek együtt élhettek, mi több az ember háziasította a dinoszauruszokat (mint ahogy a Frédi és Béni-ben), vagy vadászhattunk rájuk. Az elmélet hívői szerint számtalan bizonyíték szól emellett, így hát nézzük is meg az általuk legtöbbet emlegetett bizonyítékokat!

Paluxy-folyó völgye

Az egyik ilyen legtöbbet emlegetett, és hatalmas médiaérdeklődést is kiváltott lelet együttes a Paluxy-folyóban talált dinoszaurusz és emberi lábnyomok. A folyó Texas államban található.  Hossza 47 kilométer és az Erath megyei Bluff Dale-től egészen a Somervell megyei Glen Rose-ig húzódik. A lelet együttesre is Glen Rose mellett találtak rá a helyiek 1930-ban. Azóta hatalmas az érdeklődés a folyó körül.
A kreacionisták és darwinisták egymást cáfolva hozzák fel az újabb és újabb bizonyítékokat, mind a mai napig parázs vita van a folyónál talált leletek körül. Ebben a bejegyzésben nem kívánom áttekinteni az elmúlt 80 év vitaanyagát, mert az óriási (értsd: több ezer weboldal, blog, és több száz könyv foglalkozik ezzel, főleg angol nyelven), csak a lényeget szeretném kiemelni. Aki jó angolból annak ajánlom ezt a weboldalt. Nagyszerűen összegyűjtötték az idekapcsolódó anyagokat.

Mitől is olyan érdekes a folyóvölgy?
Azért, mert itt találtak elsőként emberi és dinoszaurusz lábnyomokat egy helyen, egymás mellett. Azóta a világ számos pontján azonosítottak hasonló leleteket (Mexikóban, Kínában). Érdekes a lábnyomokban, hogy úgy tűnik, mintha az ember követte volna a dinókat, azaz vadászott rájuk. Vannak olyan lenyomatok, amelyekben az emberi lábnyom a dinoszaurusz lábnyomban van benne.

Cáfolat

Első gondolatom a képek láttán az volt, hogy mi van, ha a lábnyomok nem egyszerre keletkeztek? Mi van akkor, ha a dinoszaurusz lábnyomokat megőrző agyagos kőzet annyira fellazult ugyan, hogy belelépve az emberi lábnyomot is megőrizte, de a dinoszaurusz lábnyomok nem mentek tönkre? Több helyen is olvastam ezt a magyarázatot, tehát elképzelhető, hogy az agyag ilyen állapotba került. Viszont ez nem magyarázza meg az összes lábnyomot.

Már a korai időkben is kiderült, hogy bizony a helyiek, a hírverés miatt meghamisították a leletek egy döntő részét. Az egyik helybéli férfi, George Adams például apja halála után vallott színt. A férfi elárulta, hogy apja nagyszerű szobrász volt, és nem volt rest esténként kijárni a folyóvölgybe, hogy belefaragjon néhány emberi vagy dinólábnyomot a kőzetbe. Ezt az unoka is, Zana Douglas is megerősítette egy későbbi interjúban.
Persze felmerülhet a kérdés, hogy pusztán a hírnévért ennyit fáradoztak volna a helyiek? Nos, a válasz nem. Nem csak a hírnévért, hanem a pénzért is fáradoztak ennyit. Egyrészt a sok odatévedő régész és turista rengeteg pénzt hagyott a boltokban, szállókban. Fellendült a turizmus. Másrészt Amerikában teljesen mások a törvények, mint idehaza. Itthon ha egy hobbirégész talál a saját telkén, mondjuk egy láda aranyat, azt nem tarthatja meg, hanem az egész láda, minden arannyal az államé. Ha a megtaláló ebből haszonra tesz szert, bűncselekményt követ el, ami 2-től 5-évig terjedő börtönt vagy pénzbírságot jelent. Nyugaton, főleg az USA-ban másként működik: azé a lelet, aki megtalálta. Innen már nem nehéz kitalálni, hogy a leleteket csakis jó áron adták tovább a kutatóknak a helyiek.

Sok, embernek tulajdonított lábnyom valójában nem embertől származik, pusztán természeti képződmény. A felrepedt kőzet az idők folyamán kitágult, és emberi lábra hasonlító alakzatot vett fel.
A mexikói leletek pedig nem túl egyértelműek, sokkal rosszabb minőségűek, mint a Paluxy-folyónál találtak, így azokkal csak a legelvakultabb kreacionisták foglalkoznak.

Icai kövek

Az elmúlt évtizedek egyik legmeghökkentőbb leletei az icai kövek, vagy más néven gliptolitok, amelyek mindegyike sima, gömbölyű formájú, fekete színű andezit kő, és a rajtuk lévő rajzok első ránézésre alapjaiban rengethetné meg a tudományt. A kövek kora közel 220 millió éves, a vésetekét azonban nem sikerült hitelt érdemlően megállapítani. Az ősi rajzokon repülő szerkezetek, dinoszauruszok és emberek egy jeleneten belül, távcsővel az eget kémlelő őslakosok, agy- és májátültetés, valamint elektromos áram jelei figyelhetőek meg.

Az icai kövek először Peruban tűntek fel, az Ica-folyó melletti egyik barlangból, majd a folyó iszapjából, és a környező Ocucaje-sivatagból. Jelenleg közel ötvenezerre tehető az előkerült icai kövek száma. Az első gyűjtőknek Carlos és Pablo Soldi-t tekinthetjük, majd a híres építész, Augurto Calvo is rabjává vált a köveknek, viszont egészen 1966-ig nem alakult ki nagyméretű felhajtás. Ekkor ugyanis Dr. Javier Cabrera Darquera (képen) sebész és a biológia docense kapott egy ilyen szépen vésett követ. Sokáig csak iratsúlynak használta, amikor egy napon jobban megvizsgálta a követ és egy dinoszaurusz rajzát látta meg rajta.
Halkan megjegyezném, hogy itt úgy néz ki, van egy kis ellentmondás. Ugyanis több weboldalon azt írják, Cabrera egy helyi paraszttól kapta ajándékként, mivel meggyógyította a gyermekét. A Discovery Channel Para?Normális? című adásában születésnapi ajándékról volt szó, és ott szó sem volt arról, hogy levélnehezéknek használta volna a követ, hanem egyből felismerte az ábrát.

Akárhogy is volt felkeltette érdeklődését, és jobban utánajárt a kövek eredetének. Kiderült, hogy a helyi múzeumban is őriznek párat, de szerintük azt a helyiek gyártották, vagy a helyi őslakosok (egykoron az inkák lakták a területet), így azok biztos nem millió évesek, hanem legjobb esetben is pár ezer, esetleg pár száz évesek csupán, és feleslegesnek érezték komolyabb radiokarbonos kormeghatározást elvégezni rajtuk. Cabrera persze nem nyugodott ebbe bele, és hatalmas pénzeket ölt a kutatásba, aminek meg is lett az eredménye: 2001-ben bekövetkezett haláláig közel harmincezer különböző mintájú, formájú és nagyságú (tojás nagyságútól az 50 kilogrammosig) icai kő került elő az Ica-folyó mellől és az Ocucaje-sivatagból egyaránt.
Cabrera magánmúzeumot is létrehozott a köveknek, ahol katalogizálva és rendszerezve kerülnek bemutatásra a legérdekesebb kövek.

1967 májusában Cabrera, 33 darab követ elküldött Limába, a bányatársaság laborjába vizsgálatra. A kövekkel Eric Wolf geológus foglalkozott, aki megállapította, hogy a kövek természetes eredetűek, a folyami szállítás által lekerekített andezit kövek. Az andezit alapból egy nagyon kemény vulkanikus kőzet, azonban az év milliók alatt és a folyóvíz hatására erősen csökkent a keménysége, így sokkal lágyabb lett, és akár egy fabottal vagy csontdarabbal is könnyen véshetővé vált. Wolf nagyon érdekesnek találta a köveken talált véseteket, így tovább küldött párat a bonni és a perui Mérnöktudományi Egyetemre. Itt megállapították, hogy a köveket egyenletes oxidréteg fedi, de ennek korát már nem tudták egyértelműen megállapítani, és jelenleg is csak becsülni tudják.
Az ábrák alapján sokan azt feltételezik, hogy vagy az emberiség régebbi, vagy a dinoszauruszok egy nagy része túlélte az őket kiirtó katasztrófát.

Cáfolat

Az icai kövek egy részéről is kiderült, hogy hamisítványok. Egy házaspár például elárulta, hogy amint híre ment, hogy egy férfi vásárolja a köveket, többen is belekezdtek a kövek gyártásába, amit néhány ezüstpénzért adtak el neki. Olvastam erre cáfolatot, miszerint miért érte volna meg pár ezüstpénzért kibányászni a köveket, megfaragni, majd elrejteni megint, kiásni és eladni? Nos, igazából nem nagyon kellett ezeket kibányászni. A folyó mentén szinte bárhol lehet találni hasonlóan lekerekített formájú andezit köveket.

Megfaragni se lehetett egy nagy munka, főleg ha figyelembe vesszük azt, hogy mennyire könnyen faragható volt a fellazult andezit. Emlékezzünk csak vissza! Fával vagy csonttal is megfaraghatóak a kövek. 1960-ban akármennyire is szegények voltak a peruiak, nem hiszem el, hogy ne lett volna legalább kézi, vagy esetleg elektromos fúrógép, amivel gyerekjáték kifaragni a mintákat. A házaspár állítólag 17 ezer darab hamisítvány legyártását ismerte be (rendőrségi nyomás hatására), ezt azonban pár magyar nyelvű oldalon kívül sehol máshol nem találtam meg, így ezt az információt kétkedve kezelem. Vélhetőleg nem csak ők gyártatták a köveket, hanem mások is, de csak ők vallottak színt.

A Discovery Para?Normális? műsorában, az oxid rétegre is magyarázatot adnak: elég, ha csak trágya és olíva olaj keverékébe fektetve a követ, majd azt valamivel bevonva (alufólia vagy levél) 3 órát sütjük, és máris megkaptuk a saját icai kövünket, a rajta lévő finom oxid réteggel. Az oxid réteg kialakulásához egyébként se kell sok idő. Például a réz, az alumínium a levegővel vagy más oxidáló anyaggal azonnal reakcióba lépnek. Az andezitben sok olyan anyag található, amely a levegővel érintkezve gyorsan reakcióba lépnek, ilyen a magnézium, a vas, a kalcium vagy az alumínium, így nem nehéz elképzelni, hogy a felsértett felületű andezitet kicsit megmelegítve, az erősen savas trágyában az oxidációs réteg roppant gyorsan kialakul.
Érdekes még, hogy 1970 óta nem vizsgálták meg jobban a köveket. Ennek két oka van: egyrészt sokan, a sok hamisítvány miatt már csak legyintettek az újabbnál újabb leletekre. Másrészt már Cabrera se adta ki szívesen a köveket, azaz visszatartotta a bizonyítékokat. Ejnye, ejnye, nem szép dolog tőle.
További érdekesség, hogy Cabrera sosem fedte fel a barlang hol létét, ahol az első köveket találták, és mind a mai napig rejtély, hogy merre van.

Azonban feltételezhetjük, hogy nem minden kő hamisítvány, de a rajtuk lévő rajzokba is túl sok mindent belelátnak fantáziadús egyének. Például, ott vannak az állítólagos agyműtét képei. Az inkáknál és más indián népeknél nem volt ritka esemény a koponya meglékelése, ami azért egy fokkal durvább beavatkozás, mint az agyműtét. A rituális szertartások alatt elvégzett emberáldozatokra bizonyítékaink is vannak.
A teleszkópot nem tartom elképzelhetetlennek, tekintve, hogy a dél-amerikai indián kultúra is volt olyan magas szintű, mint az aztékoké. Nagyszerű csillagászati megfigyeléseket tettek, így ez szerintem tökéletesen beilleszthető a jelenlegi elméletekbe. Viszont ne feledjük el, hogy ezek is lehetnek hamisítványok.
Végül pedig a köveken látott dinoszauruszok. A dinoszauruszok ábrázolása nem sokban tér el más népek sárkány ábrázolásától. Ne feledjük el, hogy minden korban megvoltak a tudomány emberei, akik kísérleteztek, próbáltak valamiféle magyarázatot adni a felbukkanó rejtélyekre. Így történhetett meg az, hogy az eltérő helyeken fellelt dinoszaurusz csontvázakkal is kísérletezgettek, próbálták azokat rekonstruálni, így alakultak ki a különböző sárkányábrázolások. Az ókori görögöknél érdekes módon viszont nem találkozunk sárkányokkal, a megtalált dinoszaurusz csontvázakat akkor még küklopszoknak, óriásoknak tekintették. Kis érdekesség: sokáig az elefántok koponyáját is küklopsz koponyának hitték. A dinoszauruszok csontvázával tehát már akkor is „játszottak”, puzzleztek, és próbáltak valami megnyugtató magyarázatot adni a közösségnek a megmagyarázhatatlanra, mert az ember egy ilyen lény.

A kövek kapcsán sokan feltételezték, hogy még néhány ezer éve is élhettek dinoszauruszok a Földön. Bennem egyből felmerült a kérdés, hogy akkor hol vannak a néhány ezer éves dinoszaurusz csontvázak? Főleg arról a területről ezek szerint tonnaszámra kellett volna előkerülniük a bizonyítékoknak, még úgyis, ha feltételezzük, hogy a hivatalos archeológia elutasítja ezek létezését. Hiszen ekkor legalább a fanatikus kreacionisták nekiláttak volna az ásatásoknak, és minden bizonnyal találtak is volna bizonyítékot, ha igazuk lenne.

Összegzés

A fentiek alapján azonban kijelenthető, hogy az ember és dinoszaurusz sose léphetett közelebbi kapcsolatba, legfeljebb az épen maradt fosszíliákból tudunk ezekről, az óriás hüllőkről.
A Paluxy-folyónál minden bizonnyal vannak dinoszaurusz és emberi lábnyomok, ez nem kétséges, de a nagy részük hamisítvány, és így téves következtetéseket vonnak le belőle. Az icai köveknél is ugyanez mondható el: a nagy részük hamisítvány, a maradékból pedig téves következtetéseket vonnak le.
Kétségtelen tény viszont, hogy a fantázia sokkal érdekesebb, mint a valóság.

Huarmey perui város polgármestere óvva inti a lakókat az ivóvíz fogyasztásától, mivel szerinte az homoszexuálissá teszi a férfi lakosságot. Aggodalmának azután adott hangot, hogy az ivóvíz ellátás fejlesztése miatt a közeli Tabalosból kapják a vizet, amelyről korábban elterjedt az az álhír, hogy 14 ezer homoszexuális férfi él a városban. Persze azóta kiderült, hogy alaptalan volt a pánikkeltés, már megbélyegeződtek.

José Benítez azt állítja, hogy a szomszédos várostól kapott ivóvíz magas stroncium tartalma csökkenti a férfi nemi hormonok számát. "Sajnos a stroncium csökkenti a férfihormonok mennyiségét, és hirtelen olyanok leszünk, mint a tabalososiak, vagy más városok lakói, ahol egyre nő a homoszexuálisok száma" - idézte Benítezt a Huffington Post az LGBT Asylum News alapján.

Dr. Robert Castro Rodriguez, a limai gyógyszerészeti egyetem dékánja ugyanakkor egy rádióinterjúban válaszolva elmondta, a stroncium csontrákot vagy érrendszeri megbetegedéseket okozhat, homoszexualitást azonban nem.

Azonban bizonyos értelemben igaza van Benítez-nek, mielőtt teljesen idiótának titulálnánk őt, és kiröhögnénk. Az ivóvízben ugyanis magas a női nemi hormonok aránya, az ösztrogén szint. Néhány éve elsősorban a fogamzásgátló tablettákat tették felelőssé, de egy nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmány szerint ezek mindössze a vízben jelen lévő hormonok 1%-ért felelősek. A nagy része természetes növényi eredetű (szója lebomlásából szabadulhat fel), állati ürülék eredetű, illetve a műanyag palackokból nagy mennyiségben felszabaduló, mesterséges "női hormonok". Ezeket elsősorban a műanyagok lágyítására használják.

Viszont ennek nem közvetlen következménye a homoszexuálissá válás, de mindenképpen hormonzavart okozhat. A férfiak kevésbé szőrösödnek, elnőiesednek, gyakori jelenség, a férfi mell, sőt a férfiaknál diagnosztizált mellrák is. Persze a nőknél hasonló jelenségek tapasztalhatóak: elférfiasodhatnak, vagy éppen ellenkezőleg: túlságosan hangsúlyosak lesznek a női nemi jellegek.

Az is tény, hogy az európai férfiak nemzőképessége az elmúlt 40 évben drasztikusan csökkent, és ezért többek közt a műanyagokból felszabaduló anyagok a felelősek. Például a műanyagok keményítésére szolgáló bisphenol-A nevű enzim, szintén károsítja a spermiumokat.

Az érdekesség még az egészben, hogy a szennyvíztisztító üzemek, ezeket a hormonokat nem képesek hatástalanítani. A technológia már meg van, néhány helyen alkalmazzák, de óriási többletköltséget ró a beruházóra, így ezeket a berendezéseket nem vásárolják meg.

Az elmúlt napokban, hetekben rengeteg ismerősöm osztotta meg Facebook-on az alábbi üzenetet:

"Magyar vizsla kölykök ingyen S.O.S!!! Az anyjuk elpusztult 16(!) kölyköt hagyva maga után! 2 hetesek, még cumisüvegből kell etetni őket, de a jelenlegi gazdi nem bír velük, ha nem találnak gazdát, elaltatják őket! A kutyákat ingyen el lehet vinni! (És ha tudjátok hirdessétek! Köszönöm.) Érdeklődni: bodabarbara89@gmail.com"

Az első párnál még nem volt gyanús, de mikor már egymás üzeneteit osztották meg, és kezdték szépen lassan ellepni az üzenőfalamat a vizsla kölykök esete, elkezdtem gyanakodni. Ennyi megosztás után, már csak gazdára lelhettek a kiskutyák, nem? A gyanakodásomnak az lett az eredménye, hogy írtam a fenti email címre, ahonnan nem rég érkezett meg a válasz, melyből kiderül, hogy már rég nem aktuális a hirdetés. A kiskutyák már mind gazdára leltek, tehát ha lehet, akkor ne küldözgessétek az üzenetet. Tudom, hogy sok embert csak a jó szándék vezérel, és úgy gondolja, hogy semmi rosszat nem tesz, ha megosztja az üzenetet. Azonban gondoljunk ilyenkor bele, hogy mennyi felesleges üzenettel terheljük a Facebook ismerőseink üzenőfalát, valamint mennyi kellemetlenséget okozhatunk az e-mail cím tulajdonosának.

(A fenti kép csak illusztráció!)

Nem mai, de még mindig fel-felbukkan az Internet bugyrából a kínai babaleves esete, és mivel a blogon még nem foglalkoztam ezzel, itt az alkalom rá.

Először csak lánclevélként terjedt, de több hírportál is beszámolt az esetről, ami aztán rengeteg emberben megerősítette a "tényt": kínai éttermek a helyi kórházakból hozott halott magzatokból levest készítenek, amit a kínaiak azért esznek, hogy egészségesebbek legyenek, jobb legyen az állóképességük és a nemi potenciáljuk is. A hírek szerint egy babaleves 4 000 dollárba kerül, és előszeretettel fogyasztják még akkor is ha az enyhén bizarr.

A lánclevél, a hírek és a hozzákapcsolódó képek elsősorban a nőket sokkolták, akik habozás nélkül elhitték a borzalmakat, és továbbították azt. Másfelől arra játszott, hogy Kínáról és úgy a Távol-Keletről elég sok mindent képesek vagyunk feltételezni, főleg rossz értelemben, mondhatni előítélettel kezeljük őket; a sztereotípiák miatt lett ilyen sikeres a levél.

Természetesen Kínában nincs kannibalizmus, az épp ugyanolyan tabu és büntetendő, mint nálunk. Az éttermekben nem lehet kapni abortált magzatokból készült babalevest. Eleve gyanúsnak kellene lennie az árának. 4 000 dollár, ez hatalmas pénz egy átlag kínai számára, az európai turisták pedig minden bizonnyal viszolyognának ettől az étektől.

Az egész botrány egy kínai művész, Zhu Yu meghökkentőnek szánt fotójából indult. Szegény nem sejtette, milyen lavinát indít el. A kérdéses, "Emberevés" című képén egy halott kisbabát élvezettel falatozó férfi látható - ám a "gyerek" valójában egy sült kacsa, melyre egy játékbaba fejét tűzték fel, a jelenet pedig művészi célokat szolgált. A fotó később valami miatt úgy terjedt el, mint a kínai kannibalizmus hiteles bizonyítéka, és persze óriási, nemzetközi felbolydulást szült.

A kínaiak kultúráját romboló botrány kipattanásának idején végül az FBI is beszállt az állítólagos emberevési szokások kivizsgálásába: mi, a közvélemény emiatt tudtuk meg, hogy a városi legenda honnan indult. Ennek ellenére sokan még most is felkapják és újra valódi hírként tálalják ezt, most éppen a magzatleves sztorijának formájában.

A tanulság egyértelmű: Ne dőljünk be semminek csak azért, mert nem ismerjük az adott országot vagy kultúrát! Kínában is ugyanolyan emberek élnek, mint mi, és bár a nyelv vagy szokások tekintetében igencsak eltérünk, a halott magzatokból álló estebéd náluk sem kevésbé morbid elképzelés, mint a mi országunkban. Valamint mindig járjunk utána a dolgoknak mielőtt elhamarkodottan ítélkeznénk!

Snopes.com
Urbanlegends.about.com
Urbanlegends.hu

A kép úgy kering a neten, mint filmes baki, ami benne maradt a Trója című filmben: Brad Pitt feje felett egy repülőgép húz el.

A kép hatalmas sikernek örvend netes körökben, pedig egyszerű Photoshop munka.

A képet egy uputra81 nevű Worth1000 tag készítette. Aki nem ismeri a Worth1000.com-ot annak röviden az oldalról: manipulált fotókat gyűjtenek össze, és versenyeztetik azokat. A gigantikus csontvázak legendája is innen indult el.

Aki nem hiszi, hogy valóban innen származik az megtekintheti vízjelestől mindenestől itt.

A kép nagyszerűségét, éppen egyszerűsége adja, hiszen először senki se gondolná, hogy PS munka. Először vagy az jut az ember eszébe, hogy nem vette észre a filmben, mert nem arra figyelt. Aztán ha megnézi és nem találja megint, akkor arra gondol, hogy biztos egy forgatásról került ki a kép, és a filmben már eltüntették a hibát. A PhotoShop azért nem jut szinte senkinek se az eszébe, mert a programmal azért ennél sokkal komolyabb manipulációkat hajtanak végre.

Facebook-on és fórumokon egyaránt futótűzként terjed az alábbi üzenet, amit változtatás nélkül közlök:

Székesfehérváron. A Széchenyi utcában és a Tóvárosi Ltp-en teleszórták méreggel a füves területet és a kutyasétáltató helyeket!!!Még a családi házban élő kutyusokat se kímélték.Esti sétám alatt szembesültem egy zokogó nénivel akinek elpusztult a kutyája,Ő volt egyetlen társa:-(((Eddigi információim szerint 3 kutyus nyalta fel a mérget,sajnos semelyik sem élte túl:-(( ....pedig nem ettek a mérgezett kajából,"csak" belenyaltak.lÉGYSZI OSSZÁTOK MEG MINÉL TÖBBEN,H SOK EMBERHEZ ELJUSSON,EZ A SAJNÁLATOS INFÓ.!!!

Persze itt is kellett némi utánajárás, de kiderült, hogy ez is bizony hoax, kacsa, elég morbid álhír, rémhír. Az fmh.hu megpróbált utánajárni az eseteknek; a lakónegyedben megkérdezettek többsége nem is hallott az esetről, mások az internetről értesültek róla.
A történetben szereplő hölgy nem óhajtott a weboldalnak nyilatkozni.
R. Szabó Ágnes, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, hogy hozzájuk nem érkezett be a napokban kutyamérgezéssel kapcsolatos bejelentés.
Paál Csaba, a fehérvári állatkórház vezetője azzal is kiegészítette, hogy bár valóban megszaporodtak a kutyamérgezéses esetek, azok többsége nem a városból, hanem vidékről érkezett hozzá.
Érdekes továbbá az is, hogy tavaly ugyanilyen üzenet terjedt a neten csak éppen Péccsel kapcsolatosan, és ott sem voltak bizonyíthatóak a kutyamérgezések.

Azonban amennyiben az említett városrészben bárkinek váratlanul elpusztult volna a kedvence, kérje az állatorvostól a boncolást és jelentse a rendőrségen, ha a boncolás mérgezést állapít meg, de nagy a valószínűsége, hogy csak rémhír.

Ma merült fel bennem ez a kérdés, és gyorsan utána is néztem, hogy miért tüsszentünk ha kimegyünk a fényre. Érdekes dolgokat olvastam ezzel kapcsolatban.

Mi is a tüsszentés?
A tüsszentés egy természetes reakció, amelynek során a légutakban lerakódott váladéktól szabadulunk meg. A tüsszentést az orrban lévő szőrszálakhoz kapcsolódó idegsejtek indítják el, ami az idegpályákon keresztül felfut az agyba, ahol a megfelelő agyterület elindítja azokat a mechanizmusokat, amelyek végül a szempillantás alatt bekövetkező, nagyon gyors (150km/h-s sebességű) tüsszentést okozza. Apró érdekesség, hogy a tüsszentés után mondott "Egészségedre!" a középkorból ered, amikor úgy hitték, hogy az ördög távozik minden egyes tüsszentéskor.

Ez alapján felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis mi az, ami a Napba nézve az orrba kerül? Talán a túl sok foton? Áh, nem, viccnek jó, de nem erről van szó. Persze könnyen hihetnénk, hogy sokan allergiás reakciót produkálnak, hiszen a lényegesen pollenmentesebb szobából kilépünk a pollenekkel teli szabad levegőre, ahol az orrunk megtelik pollennel és ez okozza a tüsszentést. Viszont ezt elvégezték laboratóriumi körülmények között, erős fénnyel, és ott is megfigyelték a jelenséget, amit köznyelven fénytüsszentésnek, tudományosan ACHOO-szindrómának (Autosomal dominant Compelling Helio-Ophthalmic Outburst syndrome) neveznek. A fénytüsszentés azonban nem újkori jelenség, már Arisztotelész és Francis Bacon is említést tett róla, azonban nem tudták ők sem megmagyarázni, hogy mi okozza. Valójában ma sem tudjuk pontosan, hogy mi okozza az ACHOO-szindrómát, csak sejtjük.

A jelenleg legelfogadottabb magyarázat szerint a tüsszentésért felelős ötödik agyideg, a trigeminális idegpálya rendellenességével magyarázható a fénytüsszentés. Az idegpálya egyeseknél kapcsolatban áll a látóideggel, ezért erős fényben a szem túlzott stimulálása ingerli a trigeminális ideget is, és ez tüsszentést okoz. Az ACHOO-szindroma az emberek kb. 35%-át érinti, és autoszomális domináns módon öröklődik.

Autoszomális domináns öröklődés
Nem ivari, hanem testi kromoszóma útján öröklődik, és a hibás gén okozta tünetek/elváltozások azonnal jelentkeznek, nem lappangnak. Ha 2 szülő közül 1 hibás génnel rendelkezik, akkor a gyerekeiknél 50% az esélye, hogy azok öröklik a hibás gént.

Az ACHOO-szindromásoknál gyakran sok egymásutáni tüsszentés is megfigyelhető, azonban vannak olyanok is, akiknél csak hetente vagy évente párszor jelentkezik csupán.

Mi is a spontán emberi öngyulladás?
A spontán öngyulladás egy létező jelenség: lényege, hogy valamilyen éghető anyag, bármilyen külső behatás, hőforrás nélkül magától lángra lobban. Ez a jelenség nagyon gyakori: előfordult, hogy a halomba állított trágya és széna keveréke lobbant lángra, de ugyanilyen jelenség figyelhető meg a mocsarak felett is, lidércfény formájában. A spontán emberi öngyulladás az elmélet szerint ehhez hasonló: látszólag mindenféle külső hőforrás, vagy behatás nélkül az emberek lángra lobbannak, és elégnek. Az elszenesedett holttestből leggyakrabban csak a végtagok, és a koponya marad meg, illetve a csontok, de gyakran még azok is porrá égnek. Mindeközben a helyiség többi része érintetlen marad, legyen szó akár a kevésbé tűzveszélyes konyháról, vagy akár a textilekkel teli hálószobáról. A tűzvizsgálókat és helyszínelőket rendszeresen zavarba ejtették ezek a halálesetek. A spontán emberi öngyulladások azonban nem mindig vezetnek azonnali halálhoz, gyakran előfordult, hogy észrevették az öngyulladást, és égési sérülésekkel ugyan, de kórházba került az áldozat, és túlélte.